A madarak szemében eggyel több színreceptor van

papagáj
A madarak másként látják a színeket
Vágólapra másolva!
A madarak hozzánk képest egy sokban különböző világot látnak, több színnel és számtalan, apró részlettel. A kutatók most egy speciális kamera segítségével szimulálták ezt a különleges nézőpontot. A lenyűgöző felvételek arra is választ adnak, a madarak ogyan tudnak ilyen pontosan navigálni a sűrű lombozat rejtélyes ösvényein.
Vágólapra másolva!

Azt szerették volna látni, amit a madarak

A svédországi Lund Egyetem kutatói vették górcső alá a madarak speciális, vizuális érzékelését. A természetben található mintákat figyelték és szerették volna azt látni, amit a madarak. A vizsgálatok kezdetekor azonban még nem is sejtették, hogy micsoda kincsre bukkannak.

Nemcsak a fantáziánkon múlik, hogy milyen színeket érzékelünk magunk körül Forrás: pexels.com

– mondta Cynthia Tedore viselkedési biológus a ScienceAlert tudományos portálnak. – Ezért úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a szárnyasok különös látóképességét, ami az emberi szemtől nagyban eltér. A madarak ugyanis képesek tőlünk eltérően egy negyedik színt is látni.

A színlátásért a retina fényérzékelő receptorai (csapjai) a felelősek: szemünk két különböző típusú fényt érzékelő sejttel rendelkezik: pálcikákkal és csapokkal.

Utóbbiak segítenek felismerni a színeket. Három különböző változatuk van, amelyek közül mindegyik más hullámhosszra reagál: a kék, zöld és piros színre reagáló csapok. A madaraknak azonban van egy negyedik receptora, ez pedig fajonként változhat.

Másként tükrözik vissza az UV-fényt a levelek

A színlátás segítségével az élőlények képesek megkülönböztetni a tárgyakat, a tárgy felületéről visszaverődő fény hullámhossza (színe) alapján.

Néhány madár, mint például az ausztrál mézmadár, a lila fényre érzékeny. Mások, mint például a papagájok pedig másként reagálnak az UV-fényekre.

A mézmadár másként látja a lila színt Forrás: commons.wikimedia.org

A madarak egyedi látásmódjának megismeréséhez a kutatók tehát kifejlesztettek egy multispektrális, speciális szűrőkkel felszerelt kamerát, majd elhelyezték ezeket Svédország és Ausztrália sűrűn benőtt erdei rengetegjeiben.

Egyszerűen azt szerették volna ők is látni, amit egy madár lát.

A felfedezésük pedig igen meglepte őket. A multispektrális képek világosan megmutatták, hogy az UV-érzékenység miatt a madarak sokkal jobban látják a levelek alsó és felső részét, ami miatt minden egyes levél pozíciója és tájolása sokkal világabbnak hat, ami egyfajta három dimenziós képet alkot.

– hangsúlyozta Dan-Eric Nilsson, a Lundi Egyetem biológusa. – A madarak ezen képességének egészen eddig senki sem volt a tudatában.
A kutatók szerint a különbségtétel abból eredhet, hogy az UV-fényt másként tükrözik vissza a levelek, és ezt a madarak látják és érzékelik.

Modellezték, hogy mit láthatnak

– mutatott rá Cynthia Tedore. – Sok madár rovarokat és pókokat keres, amelyek leginkább a levelek alsó felén rejtőznek. Ezért is fejlesztették ki azon képességüket, hogy gyorsan észrevegyék, hogy hol rejtőzik a táplálékuk.

A madarak másként látják a színeket Forrás: pexels.com

A kutatók az adatokat végül számítógépre vitték, majd a modellezés után Nilsson és Tedore csapata megállapította, hogy a madarak szemében lévő pálcikák – az emberekéhez hasonlóan – rövid, közepes és hosszú hullámokat vernek vissza, de ezt kiegészítik egy nagyfokú UV-fény érzékelési képességgel.

A kutatók ezzel magyarázták, hogy a madaraknál miért négy receptor segít meghatározni a színérzékelést: a szemükben négyféle, ma már csapokként ismert színreceptor van.

– magyarázta Teodore. – A madaraknak négy, a színek felismeréséért felelős csapja van: a piros, zöld, kék és UV. Nekünk viszont csak három, ezért szinte lehetetlen számunkra, hogy valósághűen ábrázoljuk, hogy mit is láthatnak pontosan.

Nem csupán az emberi valóság létezik

A kutatók szerint azonban a negyedik színérzékelés a maga csodájával együtt tehert is jelenthet, hiszen ez nem csak helyet foglal el a retinában, hanem gyenge fényviszonyok mellett ronthatja a felbontást és az érzékenységet.

– hangsúlyozta Nilsson. – Más élőlények más realitásokban élnek, és számukra csak az a valóság létezik.

Az észlelt színek dimenziói

1. A színárnyalat a színek nevével leírt minőségre utal, azt a tulajdonságot jelöli, amely elkülöníti például a vöröset, a zöldet, a kéket, stb.
2. Az élénkség a színes felületről visszaverődő fény mennyiségét jelzi.
3. A telítettség a fény tisztaságát jelenti. A telített színek nem tartalmaznak szürkét, a telítetlen színek a vörös és a fehér keverékének tűnnek.

Tedore és kollégái most folytatják kutatásaikat és arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogyan jelennek meg az élelemforrások az UV-fényre reagáló csapoknál, illetve hogyan változik ez a különleges látásmód a különböző fajoknál és a különböző élőhelyeken. A kutatók eredményeiket Nature Communications tudományos szaklapban publikálták.