A varázslatos betlehemi csillag megfejtetlen titkai

A karácsony egyik legismertebb szimbóluma a betlehemi csillag

A karácsonyfák tetején ragyogó csillagalakú dísz a betlehemi csillag, a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Az újszövetségi Szentírásban is megemlített fényes égi jelenség, amely a bibliai hagyomány szerint a háromkirályokat is elvezette Betlehembe a kis Jézushoz, tudományos rejtély, amelynek eredetéről több feltételezés is létezik.

Egy nagy király megszületésének volt a hírnöke

Az újszövetségi Szentírás szerint Jézus megszületésének hírére mágusok jöttek kelet felől, hogy megkeressék a Megváltót, és leróják tiszteletüket előtte. A három keleti bölcs vagy „király” – a Biblia nem nevezi királyoknak őket – először Jeruzsálembe ment, és ott érdeklődött arról, hogy hol lehet vajon a gyermek, akinek látták a csillagát napkeleten.

A karácsony egyik legismertebb szimbóluma a betlehemi csillag Forrás: Pinterest

Amikor Jeruzsálemből továbbmentek, a bibliai hagyomány szerint a csillag előttük haladt, és megállt a barlang felett, ott, ahol Jézus megszületett.

A Szentírás latin fordításában szereplő „in oriente” azonban nem keletet, hanem csillagfelkeltét jelent,

egy égitest esti felkeltét. A három bölcs a hagyomány szerint napkeletről érkezett, ez a korabeli felfogásban a Jordántól keletre elterülő területet jelentette, egészen Mezopotámiáig.

A bibliai hagyomány szerint három király, illetve napkeleti bölcs érkezett Betlehembe, akiket egy csillag vezetett Forrás: Days Of The Year

A tudósok közt vita van az esemény történeti hitelességét illetően.

A betlehemi csillagot a négy evangélista közül csak Máté evangéliuma említi meg,

ami miatt több kutató úgy véli, hogy ez egy vallásos allegória, ami arra utal, hogy Jézus sorsa meg volt írva a csillagokban.

A három napkeleti bölcs a kis Jézusnál Forrás: James Steidl - Fotolia

Ugyanakkor Máté eredetileg a zsidók számára írta evangéliumát,

de az első század fordulóján élt zsidók nem foglalkoztak asztrológiával,

mivel az bűnös babonának számított a vallásuk szerint. Akkor pedig miért talált volna ki ilyesmit Máté?

A betlehemi jászolról, mint a születés misztériumáról, az evangéliumok is megemlékeznek Forrás: Origo

Ha azt feltételezzük, hogy Máté beszámolója hiteles, és valamilyen létező égi jelenségről tett említést, akkor viszont felmerül a kérdés, hogy mi is lehetett valójában az a betlehemi csillag, ami a hagyomány szerint a három bölcset elvezette a kis Jézushoz.

Sokáig úgy vélték, hogy a Halley-üstökös lehetett a titokzatos csillag

Azok a kutatók, akik úgy vélik, hogy Máté evangéliuma egy valódi égi jelenséget örökített meg, azt feltételezik, hogy a betlehemi csillag álló helyzetű, úgynevezett stacionárius objektum volt. Ahhoz ugyanis, hogy valami napokig, sőt hetekig hasznos égi navigátor lehessen, az szükséges, hogy relatíve egy helyben legyen éjről éjre az égen.

A háromkirályok hódolnak a csecsemő Jézus előtt (Matthias Stom festménye) Forrás: Wikimedia Commons/Erik Cornelius / Nationalmuseum

Ez pedig kizárja az olyan rövid ideig észlelhető objektumokat, mint amilyenek például a meteorok.

A Geminidák meteorraj Forrás: YouTube

Egy tűzlabdát nem követett volna a három bölcs, ennek nem tulajdonítottak volna nagy jelentőséget,

mivel ezek az égi jelenségek legfeljebb egy-két másodpercig tartanak, és bármikor megtörténhetnek. Korábban elterjedt nézet volt, hogy a fényes Halley-üstökös lehetett a Betlehem felett ragyogó titokzatos „csillag”.

1986-os felvétel a Halley-üstökösről Forrás: Origo

Erről a fényes üstökösről az első azonosítható leírás a középkorból, a 13. századból származik. A híres középkori itáliai festő, Giotto akkor készítette közismert freskóját a betlehemi barlangról, a barlang felett ragyogó üstökössel.

Giotto óta szokás a három bölcset vezető égi tüneményt üstökösként ábrázolni.

Az üstökösök azonban gyorsan mozognak az égbolton, és nem statikus objektumok.

Jézus születése Giotto festményén. A képen felül látható a Halley-üstökös Forrás: Wikimedia Commons

Kínai csillagászok feljegyezték, hogy Kr. e. 5-ben egy ragyogó üstökös jelent meg a Bak csillagképben,

és néhányan úgy gondolják, hogy ez lehetett a betlehemi csillag. E teória hívei rámutatnak, hogy a kínai csillagászok leírása alapján Kr. e. 5-ben ez az üstökös a déli égen lehetett, ezért Jeruzsálemből úgy láthatták az égitestet, hogy az fejjel a horizont felett áll, a csóvája pedig függőlegesen felfelé mutat.

A McNaught-üstökös. A kométákat a múltban baljóslatú események, háborúk és járványok előhírnökeinek tekintették Forrás: European Southern Observatory

Túl azon, hogy a szabad szemmel is látható üstökösök nem számítanak túl ritkának,

az ókorban és a középkorban is rossz előjelnek számítottak, balsorsot, halált, betegséget, katasztrófát jelentettek,

ezért a három bölcs rossz ómenként biztos, hogy nem használt volna navigációs pontként egy ilyen, számukra baljóslatú égi jelenséget.

Augustus császár népszámlálást rendelt el Kr. e. 8-ban Forrás: Wikimedia Commons

Az evangéliumokból pedig megállapítható, hogy Jézus akkor született, amikor Augustus császár másodjára rendelte el a Római Birodalom lakosságának összeírását, ami a történelmi források alapján Kr. e. 8 és 7 között, még jóval a Kr. e. 5-ben észlelt üstökös felbukkanása előtt történt.

Nóva ragyoghatott Jeruzsálem felett?

Egy másik elmélet szerint a betlehemi csillag szupernóva lehetett. Egy szupernóva felragyogását fel is jegyeztek a kínaiak, ami szintén Kr. e. 5-ben tűnt fel tavasszal, és több mint két hónapig látható volt, de pozíciója alapján nem „vezethette” volna a bölcseket oly módon, ahogyan a Biblia utal rá.

Jeruzsálem, a három világvallás szent városa Forrás: Wikimedia Commons

Távol-keleti csillagászok feljegyzései egy nóva felbukkanását is rögzítették

a kicsi, északi félgömbről látható Sas (Aquila) csillagképben, Kr. e. 4-ben. Ez ragyoghatott közvetlenül Jeruzsálem felett, a teória kedvelői szerint. Dr. Robert Cockroft, a kanadai McMaster University obszervatóriumának igazgatója szerint a nóva jó jelölt, megjelenhetett, majd a következő hónapokban elhalványult.

A Sas (Aquila) csillagkép térképe. Ebben tűnt fel a kínai csillagászok által leírt nóva Kr. e. 4-ben Forrás: Universe Today

Viszont ez nem volt túl fényes, ezért nincs is feljegyzés róla nyugaton, de Cockfort szerint mégsem kizárható, hogy ezt követték a bölcsek.

A professzor szerint elképzelhető, hogy eredetileg nem ez, hanem más jel indította útnak a bölcseket, ám mivel hónapokba telhetett, mire oda értek, addigra az Aquila nóvája is felemelkedhetett a déli égbolton. Betlehem Jeruzsálem déli részéhez közel fekszik, szóval a bölcsek követhették ezt is.

Új korszak kezdetét jelentette az akkori felfogásban

A betlehemi csillag legvalószínűbb magyarázata azonban egy rendkívül ritka bolygóegyüttállás lehetett. Kr. e. 7-ben egy ritka és igen fényes égi jelenség volt látható: a Jupiter és a Szaturnusz bolygók hónapokig együtt járt a Halak csillagképben, és háromszor konjunkcióban voltak, azaz nagyon közel kerültek egymáshoz.

A betlehemi család Forrás: Wikimedia Commons

Amikor elérték pályájuk nyugati fordulópontját, látszólag megálltak a csillagokhoz képest, éppen a zodiákus fény csúcsán. Ráadásul Kr. e. 7-ben a téli nap-éj egyenlőség pontja (a földpályájának és az egyenlítőnek a metszéspontja) a Kos csillagképből átment a Halak csillagképébe,

ami az akkori felfogás szerint egy új korszak kezdetét jelentette.

A ritka együttállás a Halak csillagképben a kor asztrológiai felfogása szerint egy nagy király (Jézus Krisztus) megszületésének volt a hírnöke Forrás: Powell

Az ókorban bármilyen nagyon szokatlan és látványos égi jelenség előjelnek számított, tehát a betlehemi csillag is ritka valamint látványos égi jelenség kellett, hogy legyen.

A legvalószínűbb magyarázat a Jupiter és a Szaturnusz ritka együttállása

A két óriásbolygó együttállása akkor következik be, amikor a Nap, a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz egy vonalba kerül, és amikor a Föld „megelőzi” őket, ami miatt a Jupiter és a Szaturnusz megváltoztatja látszólagos irányát az égen. Még jelentősebbé teszi az eseményt, hogy mindez a Halak csillagképben látszódott.

A halak (Pisces) csillagkép Forrás: YouTube

A jelenség rendkívül ritka, ugyanis csak 900 évente következik be ilyen hármas összetalálkozás, következésképpen nagy feltűnést kelthetett Kr. e. 7-ben is.

Azonban egyik, az előzőekben megemlített égi jelenség sem tudná úgymond vezetni a bölcseket.

Akkor Máté olyan csodát írt le, ami túlmutat az asztrofizika törvényszerűségein? Hogy tudta egy keleti csillag délre vezetni őket?

Kérdés, hogyan vezethette a csillag a három bölcset? Forrás: Second Life

Ennél a kérdésnél figyelembe kell venni egy nyelvi eredetű tévedést is. A keleti csillag kifejezés ugyanis nem azt jelenti, hogy keleten van, hanem szó szerinti fordítása a görög „en te anatole” kifejezésnek,

amely egy 2000 évvel ezelőtt használatos görög matematikai-asztrológia kifejezés, ami egy nagyon speciális eseményt jelent:

olyan jelenséget, amikor egy bolygó a keleti horizonton emelkedik fel pont napfelkelte előtt, majd ahogy a Nap megjelenik, a bolygó eltűnik a Nap ragyogásában a reggeli égbolton, ezért egy rövid periódust leszámítva, senki sem láthatja.

A Hold, a Vénusz és a Jupiter tündöklése az éjszakai égbolton Forrás: ESO

A görög asztrológusok szimbolikus jelentőségűnek tartották, ha valaki egy olyan bolygó újramegjelenésének a napján születik, mint amilyen a Jupiter. A keleti csillag tehát egy olyan csillagászati jelenségre utal, ami rendkívüli eseménynek számított az ősi görög asztrológia kontextusában.

Ezért állhatott meg a „csillag” a betlehemi jászol felett

Az evangélium szerint a csillag megállt a jászol felett, ez a jelenség görögül az „epano” aminek szintén fontos jelentése volt az ősi asztrológiában. Ez egy olyan különös csillagászati jelenségre utal, amikor egy bolygó látszólag megáll, és a nyilvánvaló iránya nyugatról keletre való mozgássá válik.

A „csillag” Betlehem felett egy művészi elképzelés szerint Forrás: St.Bernard's /Our Lady of the Assumption Parish

Ez akkor következhet be, amikor a Nap körül keringő, a Marsnál, a Jupiternél és a Szaturnusznál gyorsabban keringő Föld utoléri vagy eltakarja a másik bolygót.

Háromszori együttállás pedig akkor történik, ha a Jupiter látszólagos hurokmozgása lefedi a Szaturnuszét.

A Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója az ókori asztrológiában fejedelmi „csillagnak” számított Forrás: NASA, ESA, and J. Nichols (University of Leicester)

A Halak csillagkép a Messiás csillagképe, és Palesztinát is jelképezi.

Az asztrológiában a Halak csillagkép fontos szerepet játszik a születéssel kapcsolatban. Az ókori asztrológiában a Jupiter királyi csillagnak, a Szaturnusz pedig a zsidóság csillagának, és a zsidók szombati ünnepnapi csillagának számított.

A Szaturnuszt a zsidóság „csillagának” tekintették Forrás: REUTERS/Ho

Ha a fejedelmi Jupiter és a zsidó Szaturnusz együttáll a Messiást jelképező Halak csillagképben, és ráadásul ez háromszor is megesett Kr. e. 7-ben, akkor ennek egészen különös rendkívüli jelentőséget tulajdoníthattak.

A Halak csillagkép a Messiás, Jézus szimbóluma Forrás: Origo

A babiloni papcsillagászok már várták ezt a jelenséget,

mert birtokában voltak a több száz éves észlelési adatsornak, amit az agyagtáblákba vésett ékírásos feljegyzések bizonyítanak. Valószínűleg évekig figyelték az eget, várva a jelenséget, ami előrejelzi egy nagy király születését.

Kepler számította ki a rendkívül ritka bolygóegyüttállás idejét

Először a híres 17. századi német csillagász, Johannes Kepler gondolt arra, hogy a Jupiter-Szaturnusz együttállás lehet a betlehemi csillag. Az ő idejében, 1604-ban látható volt a két bolygó egyszeri együttállása a Skorpió csillagképben.

Johannes Kepler 17. századi német csillagász és asztrológus portréja Forrás: Wikimedia Commons

1604-ben megfigyelte egy fényes csillag megjelenését. Ez egy szupernóva volt, de ezt ő akkor még nem tudhatta. Nem sokkal előtte a Jupiter és a Szaturnusz közel haladtak el egymás mellett látszólagos égi pályájukon, az „új csillag” megjelenéséhez közel, majd egyszerre fordultak vissza, és leírtak egy-egy hurkot, így háromszor is közel kerültek egymáshoz.

Az SN 1994D jelű felvillanó szupernóva az NGC 4526 jelű távoli galaxisban. A szupernóvák felvillanásakor a felrobbanó csillag fényessége elérheti egy átlagos galaxis összfényességét. Kepler korában még nem ismerték az „új csillagok” felvillanásának magyarázatát Forrás: NASA/ESA

Kepler azt hitte, hogy a fényes csillag megjelenését ez a konjunkció váltotta ki, és arra gondolt, talán ez lehetett a betlehemi csillag.

Kepler kiszámította, hogy Kr. e. 7-ben volt a ritka együttállás a Halak csillagképben Forrás: Pinterest

Kepler kiszámította, hogy a Jupiter és a Szaturnusz bolygóknak volt-e együttállása Krisztus megszületésének ideje körül. És igen, Kr. e. 7-ben e két bolygó háromszori együttállása ténylegesen is megtörtént a Halak csillagképben.