Veszélyesebb, mint a dohányfüst, mégis vígan beszippantjuk

cigaretta
Vágólapra másolva!
Annak ellenére, hogy rendkívül veszélyes az emberre és a környezetre, ráadásul törvény is tiltja, sajnos az avarégetés még mindig elterjedt szokás hazánkban.
Vágólapra másolva!

Veszélyes és tiltott, mégis elterjedt hazánkban

Annak ellenére, hogy az avarégetés rendkívül veszélyes az egészségre és a környezetre, ráadásul a tiltja a törvény,

sajnos továbbra is elterjedt szokásnak számít hazánkban.

A törvény ugyan általánosságban deklarálja az avarégetés tilalmát, de a „ha a jogszabály másként rendelkezik” kitétel megnyitja a kiskapukat.

Az őszi, ködös időben elégetett avar jelentősen tovább ronthatja a levegő szennyezettségét Forrás: Shutterstock

A törvény ugyanis lehetőséget ad az önkormányzatok számára, hogy helyi rendeletben saját maguk szabályozzák az avarégetés rendjét. Ennek köszönhető, hogy

csak kevés településen van ténylegesen is betiltva ez az egészségre fokozottan veszélyes tevékenység.

Forrás: levego.hu

Budapesten 2011. december 1. óta áll teljes tilalom alatt az avarégetés, ami szabálysértésnek minősül, és büntethetővé teszi a tilalom megszegőit. Akármilyen hihetetlennek is tűnik, de egy mázsa, azaz 100 kg növényi anyag elégetése

90 millió m³ levegőt képes beszennyezni az egészségügyi határérték felett,

a Levegő Munkacsoport számításai szerint.

A légszennyezettség követeli a legtöbb halálos áldozatot Forrás: Shutterstock / Tatiana Grozetskaya

A levegő szennyezettsége igen súlyos globális probléma, csak hazánkban évente hozzávetőleg 12.000 lakos hal meg, és minden egyes ember átlagban 10 évet veszít az életéből a légszennyezettség miatt.

Egy kupacnyi égő avar nagyobb szennyező, mint tucatnyi gépkocsi

Az avar elégetése során olyan káros anyagok kerülnek a légkörbe, amelyek rákkeltőek, növelik az asztma, az allergia, illetve a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Egy kupac avar elégetése során több káros anyag kerül a levegőbe, mint amennyit több tucat autó bocsát ki.

Egy mázsa avar elégetésével több szennyező anyag kerül a levegőbe még annál is, mint amennyit több tucat autó bocsát ki Forrás: Origo

A Levegő Munkacsoport kiszámolta, hogy 100 kg tömegű avar elégetésekor például annyi káros anyag keletkezik, mint amennyit 25 autóbusz bocsát ki. Ennek legfőbb oka a tökéletlen égés, valamint az alacsony égési hőmérséklet során keletkező, illetve felszabaduló káros anyagok.

100 kg tömegű avar égetésekor annyi káros anyag keletkezik, mint amennyit 25 busz bocsát ki Forrás: MTI/Balázs Attila

Ilyen káros anyag többek között a PM10 szálló por, a nitrogén-oxidok, a ketonok, a furánok és a benzapirén.

Ezek mind rákkeltő, irritatív, súlyos betegségeket okozható vegyületek.

Az irritáló részecskék miatt könnyebb összeszedni a gyulladásos megbetegedéseket is.

Avarégetés Forrás: levego.hu

A nanométeres részecskék 20 perc alatt közvetlenül a véráramba kerülnek a tüdőn át, és ott, ahol gyulladásos folyamat van a szervezetben, lerakódnak az erek falán, elősegítve a vérrögképződést, illetve ennek következtében a szív- és érrendszeri panaszok, az infarktus, a szélütés és a trombózis kialakulását.

Veszélyesebb, mint a dohányfüst

Az egyik legveszélyesebb anyag, ami az avarégetéskor keletkezik és felszabadul, a dohányfüstben is jelen lévő benzapirén. A WHO (World Health Organization: Világ Egészségügyi Szervezet) által az I. veszélyességi kategóriába sorolt súlyosan rákkeltő és genetikai károsodást okozó vegyület

beépül az ember örökítőanyagába, valamint gátolja a rákbetegségtől védő fehérjék képződését.

A levegőszennyezés a dohányzásnál is károsabb lehet Forrás: pexels.com

Az avarégetéskor sok millió nanogrammnyi benzapirén kerül a levegőbe. A benzapirén egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3, vagyis már rendkívül kis mennyiségben is rendkívül káros.

A lehulló falevelek elégetésekor súlyosan mérgező vegyületek szabadulnak fel Forrás: zoosnow/Pixabay

Az avar, valamint a lehullott gally egyébként nagyon értékes komposztanyag,

ezért ezek elégetése nemcsak egészségügyileg káros, hanem amiatt is, hogy ezzel olyan komposztanyagot veszítünk, amiből egyébként remek humusz válhatna.

Komoly problémát jelent a humusz csökkenése Forrás: Shutterstock

A talajdegradáció, a humuszvesztés világszerte, köztük hazánkban is hatalmas probléma.

Európában tizenhétszer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogyan képződik. Ezért rendkívül fontos a humusz pótlása, illetve előállítása.

Forrás: AFP/Remy Gabalda

Az avar komposztálása egyébként nagyon egyszerű dolog,

semmit sem kell tenni, csak ott kell hagyni a helyén. Az összegyűjtött avart komposztálás céljára ládákban is elhelyezhetjük. A komposztáló ládákat célszerű árnyékban tartani, ahol mindenféle egyéb közbeavatkozás nélkül, az avar magától lebomlik.

Az erdőkben a természet saját maga végzi el az avar lebontását és termőtalajjá alakítását Forrás: pexels.com

Úgy is mondhatjuk, hogy a természet komposztál nekünk. Gondoljunk csak bele, az erdőben sem éget senki, mégis a természet magától megoldja az avar lebontást, illetve humusszá alakítását.

Véd a kiszáradástól, és gazdagabbá teszi a termést

„Hogy a fa magasra nőjön, a lehulló levelek visszatérnek a gyökerekhez” – tartja a bölcs kínai közmondás. A kerti lomb és a fűnyesedék egyaránt kiváló komposztalapanyag, ami mulcsozásra (talajtakarásra) is kitűnő.

A lombhullató növények, fák, bokrok levelei értékes szerves anyagokat tartalmaznak.

A lehulló lomb a leggyorsabban korhadó szerves anyag, amely 6-8 hónap alatt lesz komposzttá.

A fűnyíráskor keletkező fűnyesedék szintén értékes tápanyagnak számít.

Minél kisebbre aprítja a pázsitot fűnyíró, a nyesedék annál gyorsabban lebomlik, elszárad, elkorhad és beépül a talajba. A fűnyesedék rendkívül gazdag tápanyagértékkel és magas nitrogéntartalommal rendelkezik, ezért is számít kiváló komposztnak, illetve mulcsnak.

A fűnyírók „melléktermékét” sem érdemes a szemétbe dobni Forrás: Honda

A fűnyesedékből néhány hónap alatt magas tápanyagtartalmú virágföldet vagy kerti földet kapunk.

Ha mulcsnak, azaz talajtakarónak használjuk, 3 - 5 -10 cm vastag rétegben kell felhordani a fák, a bokrok vagy a zöldségek tövében.

Forrás: Robomow

A mulcsnak bizonyítottan nagyon jó a hatása, sokkal gazdagabb lesz tőle a termés,

a talajt pedig megvédi a kiszáradástól, és gátolja a gyomok elszaporodását is,

mivel a mulcs alatt kikelő gyom a fény hiányában elsorvad. Mivel tartja a nedvességet, ritkábban kell locsolni, és mivel hatására a talaj mélyebb rétegei nehezebben száradnak ki, a gyökérzet képes mélyebbre lehatolni, hogy hozzáférjen a vízhez.

A mulcsozás javítja a terméshozamot is Forrás: Shutterstock

A mulcsozott fa gyorsabban nő, és védettebb a szárazságtól.

Egyébként a mulcsozáshoz más kerti hulladékok is felhasználhatók, így többek között a fakéregdarabok és az apróra darált gallyak. Használható e célra a fólia is.

Forrás: Shutterstock

A közhiedelemmel ellentétben a diólevél szintén nagyon jó komposztanyag.

Noha tartalmaz allelopatikus vegyületeket, amelyek gátolják a növényi növekedés hormonját, ám ugyan olyan jól lebomlik, és értékes komposzttá válik, mint az egyéb növényi levélmaradványok.

Ha mi nem, akkor más

Aki mégsem akarja hasznosítani ezeket az értékes anyagokat, és nem akar komposztálni vagy mulcsozni, az se égesse el az avart, mert ha mi nem hasznosítjuk, akkor majd megteszi más.

Forrás: Shutterstock

A közterület-fenntartó ingyen biztosítja az avar összegyűjtésére szolgáló zöld zsákokat,

illetve bevásárlóközpontokban, a benzinkutaknál is megvásárolhatók, darabja kb. 200 forintért, ami magában foglalja az elszállítási díjat is. Ezekbe, és csakis ezekbe a zsákokba gyűjtsük a zöldhulladékot, amiket a szemeteskuka mellé, ne pedig bele tegyünk, mert ezeket külön szállítják.