Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

neandervölgyi Neanderthal woman in summer dress ACE ARCHAEOLOGY Arts-Culture-Entertainment facial_expression female male none RECONSTRUCTION HORIZONTAL
The reconstruction of a Neanderthal woman (R) and man (L) pictured at the Neanderthal Museum of Mettmann, Germany, 20 March 2009. As spring is here, the Neanderthal man gets company of a woman - red-haired and in her twenties - who wears her most beautiful summer dress. For the time being, the exact reconstruction of a Neanderthal woman will join the male conspecifics in the museum. Photo: FEDERICO GAMBARINI
Vágólapra másolva!
Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.
Vágólapra másolva!

Délceg tartással járt a hatvanezer éves férfi

Egy nemzetközi kutatócsoport elvégezte a máig feltárt legépebb neandervölgyi csontváz mellkasának virtuális 3D-rekonstrukcióját, és a kapott eredmény nem vág egybe a közkeletű képpel, amely a neandervölgyieket hajlott háttal és szűk mellkassal ábrázolja.

A pleisztocén időszakban felgyorsult a hominidák evolúciója. A neandervölgyi embereket a régi klasszikus felfogás még görnyedt hátú majomszerű ősemberekként képzelte el Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

A spanyol, izraeli és amerikai kutatókból álló csapat a Kebara 2 néven ismert, mintegy 60 ezer éves csontváz bordáiról és gerincének felső háti szakaszáról készített CT-felvételeket,

s ezek alapján rekonstruálta a hajdanvolt férfi mellkasi régióját.

A neandervölgyi emberek mintegy 400 ezer éve jelentek meg, és nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki Forrás: Mother Nature Network

A szívnek és a tüdőknek otthont adó testtáj alakjának elemzése alapján

a neandervölgyiek nemcsak hogy egyenes háttal közlekedtek, de gerincük még egyenesebb is volt a mai emberénél,

tüdőkapacitásuk pedig meghaladhatta a miénket.

Az új rekonstrukció szerint egyenesebb tartásuk volt, mint nekünk Forrás: Cover/Getty Images/2013 Cristina Arias/Cristina Arias

A tanulmány a Nature Communications folyóirat október 30-i számában jelent meg.

„A mellkas alakja alapvető annak tisztázásához, hogy miként mozogtak a neandervölgyiek a környezetükben, hiszen sokat megtudunk belőle a légzésükről és az egyensúlyukról – mondta el a tanulmányt jegyző Asier Gomez-Olivencia, a Baszkföldi Egyetem munkatársa.

Egy, a hagyományos felfogás szerint készített rekonstrukció a neandervölgyi emberről Forrás: AFP

A neandervölgyiek mozgása pedig közvetlen kihatással volt a túlélési képességükre a számukra rendelkezésre álló források mellett – tette hozzá Patricia Kramer, a Washingtoni Egyetem antropológia tanszékének tanára és a cikk rangidős szerzője.

Neandervölgyi emberek maradványait tárják fel a Sidrón-barlangban Forrás: CSIC Comunicación

„A neandervölgyiek közeli rokonaink, a modern emberéhez nagyon hasonló komplex kulturális adaptációkkal, de a testfelépítésük több fontos tekintetben eltért a mienkétől – hangsúlyozta Kramer. – Az ő környezethez való alkalmazkodásának vizsgálata a saját evolúciónk jobb megértéséhez is elvezet."

Jó néhány eljegesedést is túléltek

A neandervölgyi emberfajta körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és a mai Nyugat-Európa és Közép-Ázsia közötti területen terjedt el. A neandervölgyiek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, egyes területeken barlangokat használtak szállásnak, és jó néhány jégkorszakot átvészeltek, mielőtt nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt kihaltak.

A neandervölgyi emberek több eljegesedést is átvészeltek, és csak a Würm-glaciális végén haltak ki Forrás: Origo

Az utóbbi években több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a neandervölgyiek párosodtak a korai Homo sapiensszel,

mivel a neandervölgyiek DNS-ének nyomai sok mai emberpopulációban megtalálhatók. Az elmúlt 150 évben Európa, Ázsia és a Közel-Kelet számos lelőhelyéről kerültek napvilágra neandervölgyi maradványok.

A cro-magnoni ember -aki már a Homo sapiens faj képviselője - arcrekonstrukciója egy jégkorszaki koponyalelet alapján Forrás:Pinterest

A mostani kutatás a Kebara 2 nevű, Moshe-nak is becézett csontvázzal foglalkozott;

ezt a leletet az észak-izraeli Kármel-hegységben, a Kebara-barlangban fedezték fel 1983-ban.

A koponya hiányától eltekintve a fiatal felnőtt férfitól származó maradvány a legteljesebb neandervölgyi csontváz, amit valaha találtak.

A Kebara-barlangban megtalált mintegy 60 ezer éves neandervölgyi férfi maradványai Forrás: Wikimedia Commons

A csontokat körülvevő talaj korát kétféle vizsgálómódszerrel – termolumineszcencián, illetve elektronspin-rezonancián alapuló kormeghatározással – is megbecsülték, és az eredmény egybehangzóan 59 000-64 000 évnek adódott.

Elfelejthetők a görnyedt majomszerű ősember sztereotípiái

A 19. és a korai 20. században feltárt neandervölgyi-leletek tanulmányozása eleinte a görnyedt barlanglakó sztereotip képét rajzolta elénk.

A neandervölgyi ember és a Homo sapiens ma már meghaladottnak tekinthető korábbi rekonstrukciója Forrás: Pinterest

Idővel a tudományos igényű kutatások sok neandervölgyi vonás pontos mibenlétét tisztázták, de éppen a mellkas szerkezetét és a tüdők befogadóképességét – és ezekből következően a neandervölgyiek különböző viszonyokhoz való alkalmazkodásának képességét – illetően maradtak kételyek.

A Kebara-barlnagban talált csontváz a legteljesebb neandervölgyi maradvány Forrás: Wikimedia Commons

A virtuális rekonstrukció ugyanis csak az utóbbi évtizedben vált általánosan elérhetővé a biológiai antropológusok számára, és a mellkas esetében, ahol a csontok törékenysége miatt a tényleges fizikai rekonstrukció nehéz és kockázatos, egyedül ezzel a módszerrel nyerhető valósághű kép az eredeti anatómiai viszonyokról.

A kutatócsoport által elkészített 3D-rekonstrukció a Kebara-barlangi ember mellkasáról Forrás: New Scientist

Ugyanaz a kutatócsoport, amely most a Kebara 2 mellkasát modellezte, közel két évvel ezelőtt már előrukkolt ugyanezen csontváz gerincoszlopának virtuális rekonstrukciójával. Akkori cikküket, amely az első lépést jelentette a neandervölgyiek biomechanikáját leíró elméletek korszerűsítése felé, a „Human Paleontology and Prehistory" (Emberi őslénytan és őstörténet) című könyvben közölték.

Meggyőzően érveltek a neandervölgyi ember egyenes testtartása mellett Forrás: Origo

Ebben a tanulmányban meggyőzően érveltek a felegyenesedett testtartás mellett,

miközben rámutattak arra, hogy a neandervölgyiek gerincoszlopa egyenesebb lehetett a modern emberénél.

Szembetűnőek a különbségek

A mellkas modelljének felállításához a kutatók a jelenleg a Tel Aviv-i Egyetemen őrzött Kebara 2 közvetlen megfigyelése mellett a csigolyák, a bordák és a medenceöv csontjainak orvosi CT-felvételeire támaszkodtak,

a virtuális modell összeállításához pedig tudományos célra tervezett 3D-szoftvert használtak.

„Aprólékos munka volt – meséli Alon Barash, az izraeli Bar Ilan Egyetem előadója. – Valamennyi csigolyáról és bordáról egyenként kellett CT-felvételt készítenünk, és a szoftver segítségével összeillesztenünk a töredékeket három dimenzióban."

A rekonstrukció háromnézeti rajza Forrás: Science

Amint a modell készen állt,

morfometriai mérés útján vetették össze a neandervölgyi csontokat a mai felnőtt férfiak csontjairól készült CT-felvételekkel.

„A rekonstrukció során egyes részeket, amik deformációt mutattak, virtuálisan el kellett vágnunk és újra összeillesztenünk; más részeket pedig, amelyek kevésbé jól őrződtek meg a leletben, a nekik megfelelő ellenoldali rész tükörképével helyettesítettünk, hogy a teljes mellkast össze tudjuk állítani" – ismertette a munkamenetet Gomez-Olivencia.

A Kebara-barlangi csontváznak tökéletes épségben fennmaradt a mellkasi bordázata Forrás: Wikimedia Commons

A mellkas rekonstrukciója a csoport korábbi munkájával együttvéve azt mutatja, hogy a bordák befelé mutató irányban kapcsolódnak a gerincoszlophoz, ezzel kifelé kényszerítve a mellkasüreget, és kis hátrahajlást engedve a gerincnek.

Egy neandervölgyi férfi és nő rekonstrukciója Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Federico Gambarini

A modern ember csontvázára oly jellemző ágyéki gerinchajlatnak viszont alig látni nyomát.

„Szembetűnő különbségek mutatkoznak a neandervölgyi és a modern emberi mellkas között" – szögezte le Markus Bastir, a Spanyol Nemzeti Természettudományi Múzeum virtuális antropológia laboratóriumának tudományos munkatársa.

A rekeszizom-légzés lehetett rájuk jellemző

„A neandervölgyiek gerince inkább a mellkason belül húzódik, ami nagyobb stabilitást ad – utal a konkrétumokra Gomez-Olivencia. – Ezenkívül a mellkas alsó fele szélesebb." A mellkas ilyen alakulása nagyobb rekeszizomra, következésképpen nagyobb tüdőkapacitásra utal.

A Smithsonian Múzeum rekonstrukciója, amely azt illusztrálja, hogyan festhetett egy neandervölgyi ember Forrás: Wikimedia Commons

– magyarázza Ella Been, a cikk társszerzője. – A modern ember ezzel szemben a rekeszre és a mellkas bordaközi izmok általi tágítására egyaránt hagyatkozik a belégzéskor.

Forrás: Flickr.com

Ez az eredmény kitűnő példa arra, miként szolgáltatnak új adatokat a kihalt fajok megértéséhez a fosszilis leletek tanulmányozására szolgáló új technológiák." Most már elérkezett az idő annak firtatására, hogyan is élhetett Kebara 2 – véli Kramer. Hogyan lélegeztek a neandervölgyiek, és vajon miféle fizikai igénybevétel miatt volt szükségük ilyen erőteljes tüdőre?

Vajon miért volt szükségük a mai emberénél jóval erősebb tüdőre? Forrás: MTI/EPA/HORST OSSINGER

Mit mond ez arról, hogyan mozogtak, és mit árul el a környezetről, amelyben éltek? A most feltárt testi jegyek vajon segítették vagy hátráltatták az éghajlatváltozásokhoz való alkalmazkodásukat? Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásához csak most foghatnak hozzá érdemben a kutatók.