Mamutokra vadásztak a mai Texas területén

Egy 15 ezer éves lándzsahegy, amit most találtak a texasi lelőhelyen

Egy 15 500 éves, ősi lándzsahegyet fedeztek fel a kutatók Texasban, amely a legrégebbi fegyver, amely valaha előbukkant Észak-Amerika területén. A lelet nagyban megváltoztatja a régészek és történészek korábbi elképzelését, miszerint az első amerikai őslakosok a szárazföldön érkeztek az amerikai földre.

Óriás lajhárokra is vadászhattak velük

Az újonnan felfedezett lándzsahegyek a legkorábbi, ismert fegyvereket is jelentik, amelyeket valószínűleg az úgynevezett Clovis-kultúra képviselői használhattak.

Az utolsó paleoindiánok körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt éltek a mai Észak-Amerika területén, ahol mamutokra, bölényekre, lovakra, tevefélékre és óriás lajhárokra vadásztak.

A pattintással készült, hornyolt hegyű hajítódárdákat a kultúra védjegyének tartották.

Egy 15 ezer éves lándzsahegy, amit most találtak a texasi lelőhelyen Forrás: Center for the Study of the First Americans, Texas A&M University

Ám a most előbukkant lelet mintegy 15 500 éves, amely számos kérdést felvetett. A Texas A&M, a Baylor Egyetem és a Texasi Egyetem kutatói a lándzsahegyet Austintól mintegy 64 kilométerre, északnyugatra találták egy régészeti lelőhelyen, amely a Debra L. Friedkin névre hallgat (a család után, akiké a terület). A régészek már több mint egy évtizede végeznek ásatásokat a helyszínen.

Az eddig ismertnél régebbi időből származnak

A kutatók több, kovakőből készült lándzsahegyet is találtak.

A Clovis-kultúra tagjai ezekből a kövekből számtalan használati eszközt készítettek, amelyeket eddig a föld mélye rejtett, a becslések szerint legalább 15 500 évig.

Ám a korábban Texasban, Észak-Mexikóban és Amerika más területein talált, a Clovis-emberek által használt, jellegzetes hajítódárdákkal ellentétben (amelyek 12 700 és 13 000 évvel ezelőtt voltak használatban) a most felfedezett lándzsahegyek jóval kisebbek, és a hegyük sem hornyolt.

Mammutokat ejtettek el a speciális lándzsákkal Forrás: en.wikipedia.org

Akkor ki használhatta őket?

A felfedezés forradalmi, hiszen eddig szinte minden, a Clovis-kultúra előtti időből feltárt régészeti helyszínen csak kőeszközöket találtunk, ilyen jellegzetes lándzsahegyeket viszont még sehol"

– nyilatkozta Michael Waters, a Texas A&M antropológiai professzora. – „Abban reménykedünk, hogy a lelőhelyen további, a kor pontos meghatározására alkalmas szerszámokat is találunk. Ezek azt bizonyíthatják, hogy az eszközök még a Clovis-kultúránál is idősebbek."

Újragondolták, amit az őslakosokról tudtak

Waters és csapata úgy vélik, hogy ezeket a lándzsahegyeket a legelső amerikaiak használhatták vadászataik során, amikor mamutokat és egyéb, olyan termetes vadállatot ejtettek el, amelyek mintegy 15 ezer évvel ezelőtt szaladgáltak a mai Texas területén.

Az ásatások a Debra L. Friedkin lelőhelyen Forrás: Center for the Study of the First Americans, Texas A&M University

A kutatók eredményeiket a Science Advances című folyóiratban publikálták, ahol a megjelent evidenciák arra sarkallják őket, hogy újragondolják mindazt, amit eddig az Észak-Amerikában élő első őslakosokról tudtak.

A régészek és történészek ugyanis régóta úgy gondolják, hogy az első amerikai telepesek körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek Alaszkából egy jégmentes folyosón, mielőtt tovább haladtak volna dél felé. Ám a legalább 14 500 évvel később keletkező, dél-chilei Monte Verde település felfedezése rést ejtett az elméleten. Kiderült ugyanis, hogy akkoriban nem létezett jégmentes folyosó Kanadán át.

Átírhatják a korábbi elméleteket

Az egyedülálló texasi felfedezés most segíthet átírni az eddigi kutatások szerinti idővonalat is, és támogatja azt az elméletet is, miszerint a legkorábbi amerikaiak nem a szárazföldön, hanem a tengeren érkeztek, mégpedig a Csendes-óceán több pontjáról.

Az utolsó jégkorszak végén már nem csak az állatok uralták a földet Forrás: en.wikipedia.org

A leletek segítenek megérteni a több mint tízezer évvel ezelőtt történteket, amikor az első amerikai telepesek felfedezték és elfoglalták Észak-Amerikát"

– mutatott rá Waters. – „Az utolsó jégkorszak végén Amerika benépesítése egy bonyolult és összetett folyamatnak bizonyult. Ezt a komplexitást és genetikai sokszínűséget most még inkább látjuk, amely jól tükröződik a régészeti feljegyzéseinkben is."