A használt zokniból is kiszagolják a kutyák a halálos kórt

maláriaszúnyog
Maláriaszúnyog (Anopheles).
Vágólapra másolva!
A maláriafertőzés szagának felismerésére betanított kutyák jobban teljesítenek a betegség kimutatásában, mint egy orvosi gyorsteszt.
Vágólapra másolva!

A malária ellen folytatott globális küzdelemben az utóbbi években patthelyzet alakult ki, hiszen hiába tudják diagnosztizálni és gyógyítani a betegséget, a betegség a világ olyan részein pusztít, ahová nem jutnak el a megfelelő források. Ezért hozhat fordulatot a parazitafertőzés legyőzésében, ha bonyolult berendezések és költséges tesztek helyett olyasvalamit használhatnak a malária felismerésére, ami mindenütt a világon szabadon elérhető: a kutyák orrát. Az American Society of Tropical Medicine and Hygiene éves kongresszusán előadott eredmények szerint a megfelelően betanított nyomkövető kutyák sikeresen azonosították a maláriafertőzést gyerekekben, méghozzá úgy, hogy csupán a gyerekek által rövid ideig viselt zoknit volt módjuk megszaglászni.

„A malária élősködőivel fertőzött emberek bőrén jól megkülönböztethető szagok jelennek meg, és vizsgálatunk igazolta, hogy a kutyák, amelyek elképesztően érzékeny szaglással rendelkeznek, betaníthatók e szagok felismerésére, még úgy is, ha a szaggal csak a fertőzött személy által viselt ruhaneműn találkoznak – ismertette Steven Lindsay, a Durham-i Egyetem (Anglia) népegészségügyi rovarszakértője és a tanulmány vezető szerzője. A kutatásban részt vettek még a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársai, valamint a Medical Detection Dogs nevű jótékonysági szervezet szakértői, akik már több betegség és orvosi kondíció – például prosztatarák, vagy a kómával fenyegető cukorbeteg állapot – felismerésére betanítottak erre alkalmas kutyákat. A malária kutyák általi felismerésére irányuló munkát támogatta továbbá a Bill & Melinda Gates Alapítvány Grand Challenges (Nagy Kihívások) nevű ösztöndíja, amely egyebek mellett a maláriát nem-invazív módon és gyorsan diagnosztizáló eljárások kifejlesztését célozza. Ilyenekre pedig sürgősen szükség van, mert a maláriás megbetegedések és halálozások két évtizednyi meredek zuhanás után az utóbbi két évben – ha csekély mértékben is – újból emelkedésnek indultak.

Maláriaszúnyog Forrás: Wikimedia Commons

Lindsay elmondása szerint a kísérlet Gambiában kezdődött, ahol néhány száz erre jelentkező iskolást általános orvosi vizsgálat és a malária-paraziták kimutatására alkalmas minta levétele után arra kértek, hogy egy éjszakán át viseljék, majd adják vissza a nekik kiosztott zoknikat. A másnap begyűjtött zoknikat a gyerekek malária-fertőzöttségi státusza szerint csoportosították: különszortírozták a maláriás, de nem lázas, valamint a maláriával nem fertőzött gyerekek zoknijait. Az árulkodó lábtyűket ezután Angliába szállították, ahol azok a kutyák betanításának pár hónapos időtartama alatt egy mélyhűtőben pihentek.

A tesztben a kutyák feladata az volt, hogy a malária-élősködőkkel fertőzött gyerekek zoknijait megkülönböztessék a fertőzésmentes gyerekekéitől. A betanítás során arra oktatták őket, hogy egy minta megszagolása után álljanak meg mozdulatlanul, ha úgy gondolják, hogy maláriaszagot találtak, de haladjanak tovább a következőre, ha nem. Kizárólag a zoknikra hagyatkozva a kutyák a fertőzött gyerekek 70 százalékát, a fertőzésmenteseknek pedig a 90 százalékát azonosították helyesen.

A kutatók megjegyzik, hogy a kutyák precizitása lenyűgöző volt, hiszen már olyan gyerekeket is fertőzöttnek szagoltak ki, akikben alacsonyabb volt a parazitaszám, mint amennyit az orvosi gyorsdiagnosztikai teszteknek a WHO előírása szerint ki kell mutatniuk. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a jövőben a kísérletet Afrika különböző részeiről származó további mintákkal is ki kell egészíteni, hogy kiderüljön: vajon a kontinens egyes vidékein élő malária-paraziták ugyanolyan szagot kölcsönöznek-e hordozóiknak.

Rákot kiszimatoló kutya Forrás: AFP/St. Sugar Cancer Sniffing Dog

Lindsay hozzátette, hogy a kutyák sikeraránya még magasabb – akár 78 százalékos – is lehetett volna, ha a gyerekek mind a malária-élősködő ugyanazon formáját hordozzák. Ahogy ugyanis a maláriafertőzés előrehalad, a parazita különböző fejlődési stádiumokon esik át, és Lindsay szerint a bőrön érezhető szag az érési státusztól függően más és más lehet. Részletesebb tesztek kiderítették, hogy a gyerekek egy része a paraziták érett formáját hordozta, a kutyákat viszont ennek felismerésére nem trenírozták. Javíthatott volna az eredményességen az is – vélekednek a szerzők –, ha a kutyák közvetlenül a gyerekekkel találkozhattak volna, vagy legalább a viselt zoknikat azon frissiben, és nem több hónapnyi mélyhűtős tárolás után kapják az orruk elé.

A közreműködő tudósok azonban így is nagyon elégedettek az eredménnyel, hiszen – mint kiemelik – ezzel a tanulmánnyal csak a puszta tényt kívánták igazolni, hogy a kutyák képesek segíteni a malária diagnózisának felállításában. Meggyőződésük, hogy több betanítással és a minták számának növelésével a kutyák megközelíthetik az érzékeny klinikai tesztek pontosságát. Ráadásul az orvosi tesztek némelyike esetében fennáll annak veszélye, hogy a kórokozókban megjelenő új mutációk miatt elvesztik felismerőkészségüket, mert a mutáns paraziták már nem termelik a teszt működésének alapjául szolgáló fehérjét.

S hogy mire volnának képesek a malária-orrontó kutyák kinn a terepen? Lindsay szerint rendkívül hasznos segítőtársak lehetnének a malária teljes kiirtását célzó kampányban, amelynek sarokköve, hogy egy falu vagy közösség minden fertőzött tagja megkapja a megfelelő orvosi kezelést – azok is, akik aktuálisan nem mutatnak semmi tünetet. Pillanatnyilag a tünetmentes hordozók problémájára egyedül az jelent megoldást, ha vagy mindenkit végigtesztelnek, vagy mindenkit válogatás nélkül kezelnek egy közösségben. A gyakorlatban egyik út sem könnyen járható, pedig a „néma" hordozók ugyanúgy hozzájárulnak a fertőzés fennmaradásához és terjesztéséhez, mint a nyilvánvaló betegek, hiszen parazitáikkal átfertőzik a helyi szúnyogpopulációt.

Még a legszerényebb forgatókönyv is az, hogy a kutyák számottevően le tudnák szűkíteni a klinikai tesztelésre vagy kezelésre szorulók körét – állítja Lindsay. A kutató úgy véli, hogy a képzett ebeket stratégiailag legelőnyösebben azoknak az országoknak a belépési pontjainál lehetne bevetni, amelyekből már teljesen vagy csaknem teljesen kiirtották a maláriát. A kutyák kiszúrhatnák például a malária-paraziták hordozóit az olyan helyeken, mint Afrika déli része, vagy a kelet-afrikai Zanzibár szigete, ahol a betegség teljes kiűzésére tett erőfeszítéseket megnehezíti a turisták állandó beáramlása a maláriával még masszívan átfertőzött kontinensről.