A gombák egyik legnagyobb titkát leplezhetik le magyar kutatók

Vágólapra másolva!
Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.
Vágólapra másolva!

A FUNCODE (Fungal comparative ENCODE Project) projekt, mely egy különleges pályázati felhívás egyik sikeres indulója, a biotechnológiai szempontból legfontosabb gombák teljes génszabályozási hálózatainak feltérképezését célozta meg. A projekt újgenerációs szekvenálási és rendszerbiológiai technológiákra épít, és a következő kérdésekre keresi választ:

  • Milyen genetikai hálózatok teszik lehetővé a gombák számára, hogy minden más élőlénynél hatékonyabban bontsanak le bizonyos növényi anyagokat, elsősorban a lignocellulózt? (Ami nem mellékesen a bioüzemanyag-ipar legfontosabb szereplői közé emeli őket.)
  • Evolúciósan honnan ered a gombák soksejtűsége?

Mind a gombák lignocellulóz-bontó képessége, mind soksejtű növekedésük fontos biotechnológiai vonatkozásokkal bíró tulajdonság. A gombák például az egyedüli szervezetek, amik hatékonyan képesek lebontani növényi anyagok minden ellenálló komponensét, a cellulózt, pektint, hemicellulózt és lignint. Ez nagy szerephez juttatja őket a biotechnológia minden olyan területén ahol növényi anyagok (pl. faanyag) részleges lebontásán keresztül vezet az út különböző termékekig –

így a bioüzemanyag ipari előállításában vagy különböző fermentációs eljárásokban.

A gombák ugyanakkor többféle soksejtű komplexitási szintet értek el az evolúció során, ami egyrészről kiváló modellekké teszi őket a soksejtűség evolúciójának kutatásában, ugyanakkor szintén rendelkezik biotechnológiai potenciállal. A gombák termőtestei, amelyeket legtöbben az erdei kirándulásokról vagy a bevásárlóközpontok polcairól ismerhetünk fenntartható és egészséges táplálékforrást jelentenek, amelyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A termőtestképzés mögött meghúzódó gének és azok kifejeződését szabályozó törvényszerűségek megismerése pedig

megnyithatja az utat a gombatermesztés hatékonyságának növeléséhez és kedvező tulajdonságokkal rendelkező, de ezidáig termesztésbe nem vont fajok termesztéséhez.

A FUNCODE projekt modellszervezeteit a kutatók úgy válogatták össze, hogy mind a lignocellulóz-lebontás mind a soksejtűség genetikai hátterének feltárásához hozzájáruljanak. A modellfajok között van például a Coprinopsis cinerea, amely a komplex soksejtűség egyik legfontosabb modellje, de megtalálható köztük a kérődző emlősök bendőjében élő, ott anaerob cellulózbontást végző Anaeromyces is, amely ezen képessége miatt szintén a bioüzemanyag-ipar kiszemelt modellszervezete.

Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Nemzetközi összefogással a génszabályozási hálózatok nyomában

A FUNCODE projekt e területek vezető kutatócsoportjait fogja konzorciumba amelyet kiegészítenek a Joint Genome Institute genomikai kapacitásai. A gomba-biotechnológiának már ma is számos eredményét használják az iparban sikerrel. Így például számos nagy hatékonyságú lignocellulóz-bontó enzim ismert, azonban továbbra is kérdés, hogyan lehet még jobb ipari tulajdonságokkal rendelkező törzseket előállítani. Itt kerülnek a középpontba a FUNCODE fő célpontjai, a génszabályozási hálózatok.

A biológiai folyamatok genetikai háttere többnyire nagyon összetett, általában számos gén, köztük strukturális és „végrehajtó” fehérjéket kódoló gének (például egy lebontó aktivitással rendelkező enzim), valamint szabályozó gének szükségesek. Ezek a gének génszabályozási hálózatokba rendeződnek, ahol minden gén potenciálisan visszahat a hálózat többi tagjára. Ez biztosítja, hogy a sejteken belül mindig a szükséges és megfelelő mennyiségben legyenek jelen a biológiai folyamatokhoz szükséges fehérjék. A génszabályozási hálózatokban kitüntetett szerepe van a szabályozó géneknek, amelyek leggyakrabban transzkripciós faktorokat kódolnak – olyan fehérjéket, amelyek különböző gének transzkripcióját (kifejeződését) szabályozzák.

A biológia egyik kedvenc kísérleti alanya, az E. coli baktérium transzkripciós szabályozási hálózata. A piros pontok géneket jelölnek, a köztük húzódó élek pedig szabályozási kapcsolatokat Forrás: Nature Education - CC-BY-NC

A transzkripciós faktorok ezáltal a biológiai folyamatok „karmesterei”, amelyek megmondják, mikor melyik gén milyen mértékben fejeződjön ki. Ebből könnyű belátni, hogy a biológiai folyamatok megértése szempontjából az egyik legfontosabb feladat annak feltárása, hogy mely transzkripciós faktorok, mely géneket szabályozzák.

A FUNCODE projekt célja, hogy a választott 5 gombafaj genomjában kódolt összes transzkripciós faktor esetében feltárja az azok által szabályozott géneket, ezáltal rekonstruálni lehessen e gombák teljes génszabályozási hálózatait. Az ezt célzó technikák már régóta elérhetőek a biológusok számára, azonban kapacitásuk korábban igencsak korlátozott volt. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően azonban ma már lehetséges az 5 FUNCODE-gombafaj genomjában kódolt körülbelül 2000 transzkripciós faktor mindegyikét egyetlen projekt keretein belül vizsgálni.

A projekt során a kutatók a transzkripciós faktorokhoz tartozó géneket vizsgálják a génkifejeződés minden lehetséges feltétel melletti mérésével. Így lehetnek képesek rekonstruálni a génszabályozási hálózatokat. Ezek ismerete pedig minden bizonnyal nagyban előrelendíti majd az 5 FUNCODE-gombafaj lignocellulóz-bontó képességének kutatását és soksejtűségük alapjainak megismerését, ami végeredményben a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket adhat a biotechnológiai ipar számára.

Forrás: MTA