„Ez a kutatás további, erős bizonyítékokkal szolgált a fogágysorvadás és a szívinfarktus közötti ok-okozati össszefüggésről" – nyilatkozta Dr. Lars Rydén (Karolinska Egyetemi Kórház, Stockholm, Svédország).
A parodontitis a fogíny lassú, kóros visszahúzódása a fognyakról. Végső soron a fogak kilazulásához, majd kihullásához vagy szükségszerű kihúzásához vezet.
Dr. Rydén azt tanácsolja, hogy
a szív- és érrendszeri betegséggel küzdő betegeknek nagyon nagy valószínűséggel alakul ki fogágysorvadásuk, és ha ezt feltételezik, akkor feltétlenül fogorvoshoz kell fordulni.
Másrészt „a fogágysorvadásos betegeket meg kell vizsgálni abból szempontból is, hogy van-e bármilyen jel arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatának vannak kitéve."
A 30 évnél idősebb amerikai lakosoknak körülbelül a fele szenved fogágysorvadásban, ami krónikus gyulladásos megbetegedés. Az elmúlt 25 évben több mint 50 különböző vizsgálat számolt be arról, hogy a fogágysorvadás összefüggésben van az érelmeszesedéssel, de egyikük sem mutatott ki ok-okozati kapcsolatot.
Ha valóban ok-okozati kapcsolat van, akkor ennek az összefüggésnek óriási jelentősége van, mert lehetőség van arra, hogy a fogágysorvadás megelőzése vagy kezelése csökkentheti a súlyos szív- és érrendszeri betegségkockázatokat.
Mindemellett az Amerikai Szívtársaság 2012-es nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a fogágysorvadás bizonyos érelmeszesedéssel járó érbetegséget.
Ennek a kérdésnek a kivizsgálására ebbe a kutatásba 805 személyt vontak be, akik 75 évnél fiatalabbak voltak, és már megkapták az első szívinfarktusukat, valamint 17 különböző svédországi kórházban kezelték őket 2010 és 2014 között. Ezután a kutatók felállítottak egy kontrollcsoportot, amelyet a nemzeti nyilvántartásból véletlenszerűen kiválasztott 805 olyan személyből állítottak össze, akiknek nem volt még szívinfarktusuk, és a kontrollcsoport tagjai életkor, nem és a lakhelyük irányítószáma szerint megfeleltek a vizsgálati csoport tagjainak.
A kutatás résztvevőin fizikai vizsgálatot hajtottak végre, laborvizsgálatot végeztek, és kérdőívvel mérték fel az egészségügyi állapotukat, a családi hátterüket és a depresszióra való hajlamukat.
A résztvevőknek fogászati panorámaröntgent készítettek. Az előzetes vizsgálatok alapján a résztvevőket három csoportba sorolták aszerint, hogy nincs, enyhe vagy súlyos mértékű-e a fogágysorvadásuk.
A betegek átlagéletkora 62 év volt, és 81 százalékuk férfi volt.
A kiinduláskor több kísérleti személynél fedeztek fel cukorbetegséget, mint a kontrollcsoport tagjainál (19% a 13%-hoz képest), több volt köztük az aktív vagy a korábbi dohányos (62% az 57%-hoz képest), alacsonyabb volt az iskolázottságuk és több volt köztük az elvált személy is (15% a 10%-hoz képest).
Miután ezeket a tényezőket is megvizsgálták, a fogágysorvadásos betegeknek még mindig magasabb volt a szívinfarktus kockázata.
A dohányzás és a cukorbetegség a fogágybetegség legfőbb kockázati tényezője – jegyezte meg Dr. Rydén. Azt üzenik a betegeknek, hogy „hagyják abba a dohányzást, ha meg akarják őrizni a fogaikat, és javítani akarják a szív- és érrendszerük egészségét!"
Továbbá csökkenthetjük a fogágysorvadás kialakulásának a valószínűségét az alapos fogmosással és a fogközök tisztításával, valamint rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel.
A fogínygyulladás súlyos fogágysorvadáshoz vezethet, tehát a betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a gyulladt fogínyükre.
A hiányzó fogat pótló fogbeültetés javítja az életminőséget, de a szíjhigiénia és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is nagyon fontos, mert az implantátum körül a fogágy begyulladhat – jelentette ki Dr. Rydén.