Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A meglepő konklúzió, hogy a kutyák mindig észak - déli irányba beállva könnyítenek magukon, német és cseh kutatók alapos vizsgálódásának eredménye. Úgy jutottak e furcsa következtetésre, hogy 70 kutyát - 37 különböző fajtájút – tanulmányoztak 2 éven át, amint székletüket, vizeletüket ürítették.
Eközben fedezték fel azt a jelenséget, hogy a kutyák a Föld mágneses terének észak-dél irányába beállva végzik a dolgukat.
Azt nem sikerült megfejteni, hogy a kutyák hogyan érzékelik a mágneses teret,
ha egyáltalán érzékelik, mint ahogy még azt sem lehet pontosan tudni, miért veszik fel ezt a bizonyos testhelyzetet a dolguk elvégzésekor.
A kutatók összehasonlították a kutyák viselkedését és orientációját a megfigyelések idején uralkodó geomágnesességgel,
és azt vették észre, hogy az ebek ürítéskor észak-dél irányba állnak be, a kanok és a szukák is. (A geomágneses pólus nem egészen esik egybe a sarkok pozíciója által meghatározott észak-dél iránnyal, a kettő kissé eltér egymástól.)
A másik különleges felfedezés, hogy vizeléskor csak a nőstény kutyák tesznek így.
A kutatók úgy vélik hogy talán azért, mert a kan kutyák pisiléskor hajlamosak felemelni a lábukat, míg a szukák a csípőjüket egyetlen pozícióba teszik, hasonlóan, mint székeléskor.
A kutyák megfigyelése póráz nélkül, nyílt mezőn történt, hogy épületek, objektumok, egyebek ne késztesse az állatokat arra, hogy ebbe, vagy abba az irányba forduljanak. Azt is észrevették, hogy a legtöbb kutya nem csak hogy észak-dél irányba helyezkedik,
hanem kifejezetten kerüli a kelet-nyugat irányt.
Hogy miért, azt egyelőre nem tudni.
Még megválaszolandó az a kérdés is, hogy ez a fajta magatartása tudatos-e, vagyis az ebek szenzorálisan érzékelik a mágneses mezőt,
vagy pedig ez csak vegetatív reakció, azaz a kutya jobban/kényelmesebben, vagy rosszabbul/kevésbé kényelmesebben érzi magát egy bizonyos irányba fordulva.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy amikor a Föld mágneses mezeje változásban van, például napkitörések vagy geomágneses viharok alatt,
a kutyák észak-dél orientációja sokkal kevésbé jelezhető előre,
mint amikor a mágneses mező nyugodt.
A tanulmány szerzői azt írják, hogy eredményeik arra késztethetik a biológusokat valamint az orvosokat, hogy komolyan felülvizsgálják azokat a hatásokat, amelyeket a mágneses viharok okozhatnak a szervezetben.
Nem csak a kutyák, hanem sok más állat is érzékeli illetve használja a mágneses mezőt, mint például a madarak a vándorlásuk során. Azt is megfigyelték, hogy a szarvasmarhák, a szarvasok, valamint az őzek is egyaránt észak-dél irányban elhelyezkedve legelnek, pihennek.
Egy 2008-as a Google Earth műholddal végzett tanulmány képei kétséget kizáróan megmutatták,
hogy a szarvasmarhák hajlamosak észak-dél irányban elhelyezkedve legelni, illetve pihenni.
A megfigyelések szerint ugyanígy tesznek a szarvasok és az őzek, tekintet nélkül a szélirányra és a napszakra.
Sabine Begall a Duisburg-Esseni Egyetem zoológusa és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a műholdas megfigyelés azért kiváló módszer, mert az állatokat így véletlenül sem zavarhatják meg a megfigyelők.
Összesen 8 510 szarvasmarha magatartását figyelték meg a világ 308 különböző helyszínén,
és azt találták, hogy legeléskor legtöbbjük észak-dél irányban állt. A 2 974 szarvasról gyűjtött fotók és adatok a Cseh Köztársaságban lettek felvéve, közvetlen földi megfigyelésekből.
A megfigyelések egyértelműen bebizonyították, hogy az állatok egy része, mint például a madarak, a tengeri teknősök, a lazacok, vagy a cápák, a vándorlásuk során a mágneses erőteret használják fel a tájékozódáshoz.
De az is tudott, hogy egyes rágcsálófajok, valamint a denevérek is rendelkeznek a geomágnesesség érzékelésének képességével.
Egy 2013-ban publikált tanulmány szerint a galambok belső fülében mikroszkopikus méretű vasgolyók azonosíthatók,
amelyek szerepet játszhatnak a geomágneses mező érzékelésében.
Begallt és kollégáit kifejezetten érdekelte, vajon a nagyobb emlősöknek is van-e mágneses érzékelése.
Az embernek is lehet hasonló képessége, még ha nem is annyira szenzitíven mint az állatoknak. A legújabb kutatások szerint az embert a retinában lévő protein segítheti a mágneses mező érzékelésében.
