Az olivaolaj ezért hosszabbítja meg az életünket

Vörösvérsejtek és vérlemezkék

Sokat halljuk, hogy fogyasszunk telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket, mert az jó a szívünknek. Most végre az is kiderült, miért: a telítetlen zsírsavak áttételesen csökkentik a trombózisveszélyt.

Az apolipoproteinek a vérplazma szállítófehérjéi közé tartoznak, feladatuk a zsírnemű anyagok becsomagolása és célba juttatása. Az apolipoprotein A-IV, röviden ApoA-IV mennyisége étkezés, különösen a telítetlen zsírsavakban gazdag ételek – például olívaolaj – fogyasztása és emésztése után megnő a vérplazmában. A magas ApoA-IV-szint pedig ismert összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mérséklődésével.

A torontói (Kanada) St. Michael's Hospital kutatóközpontjában, a Keenan Research Centre for Biomedical Science-ben (KRCBS) végzett legfrissebb kutatások szerint az ApoA-IV jótékony hatását a vérlemezkékre gyakorolt gátláson keresztül fejti ki. A vérlemezkék a vér apró, sejtmag nélküli alakos elemei, amelyek kulcsfontosságúak a véralvadásban, s emiatt a vérrögképződéssel járó betegségek – trombózis, szívinfarktus, stroke – létrejöttében is közrejátszanak.

A Nature Communications című folyóiratban közölt eredmények arra mutatnak, hogy az ApoA-IV blokkolja a vérlemezkék egyik kapcsolószerkezetét, a GPIIbIIIa glikoprotein-párost.

Vörösvérsejtek és vérlemezkék Forrás: AFP

Ez az αIIβ3-integrin néven is ismert sejtfelszíni receptor a vérlemezkék összecsapzódásához szükséges; ennek a folyamatnak az élettani szerepe az érfal sérülésének lezárása és a további vérzés megakadályozása, ám ugyanez játszódik le a kóros vérrögképződés során. Az összecsapzódott vérlemezkékből keletkező vérrög elzárhatja az ér teljes átmérőjét, ezzel gátat szabva a véráramlásnak. Az így kialakuló állapot a trombózis, a kóros vérrög – trombus – okozta szövetelhalás pedig világszerte a vezető kór- és halálozási okok között szerepel.

„A vérlemezkék összecsapzódása életet menthet, hiszen megállítja a sérült érfalon keresztüli vérvesztést. De általában nem szeretnénk, hogy a vérlemezkék elzárják az ereinkben a vér útját, mert az már trombózis, ami ha a szívben vagy az agyban történik, infarktust vagy stroke-ot okoz" – magyarázza dr. Heyu Ni, a KRCBS hematológiai, daganatos és immunológiai betegségekkel foglalkozó részlegének igazgatója és a tanulmány rangidős szerzője.

Kicsapódott vérlemezkék vörös vérsejtekkel Forrás: Science Photo Library/STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Steve Gschmeissner/Science Photo

A vérlemezkék egymáshoz kapcsolódása közvetetten, a vérben bőségesen megtalálható fibrinogén nevű fehérjén keresztül történik oly módon, hogy az egyik vérlemezke αIIβ3-integrin receptora hozzáköt a fibrinogénhez, majd a hálózatba szerveződő fibrinogénhez valahol másutt hozzákapcsolódik egy másik vérlemezke a saját αIIβ3-integrinje segítségével. Ily módon a fibrinogén – és feltehetőleg más fehérjék – közvetítésével nagyszámú vérlemezke gyűlik egybe, szakszóval élve: aggregálódik.

Dr. Ni és munkatársai laboratóriumi modellekben és emberben egyaránt azt találták, hogy az ApoA-IV az αIIβ3-integrinhez kötődve megakadályozza annak kapcsolódását a fibrinogénhez, ezáltal csökkenti a vérlemezkék összecsapzódási hajlamát. Az ApoA-IV képes az alakját is megváltoztatni annak érdekében, hogy hatékonyabban akadályozza az erek elzáródását, ha megnövekedett vérátáramlásra van igény.

Tanulmányunk elsőként teremt kapcsolatot az ApoA-IV, a vérlemezkék és a trombózis között

– emeli ki dr. Ni. – Eredményeink magyarázatot adnak arra is, miként akadályozza az ApoA-IV magasabb vérszintje az erek beszűkülését okozó ún. plakkok képződését, ugyanis ez az ateroszklerózisként is ismert folyamat szintén összefügg a vérlemezkék működésével."

A kutatók az ApoA-IV és az étkezés kölcsönhatásait is vizsgálták. A vérlemezkék minden étkezés után stimulált állapotba kerülnek, amitől hajlamosabbá válnak az egymással vagy a fehérvérsejtekkel való összekapcsolódásra. Azonban a telítetlen zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása után az ApoA-IV szintje szinte azonnal megemelkedik a keringő vérben, és fékezi a vérlemezkék hiperaktivitását. A vérlemezke-fehérvérsejt kapcsolódás visszafogása a gyulladásos reakciókat, az összecsapzódás gátlása pedig az infarktus kockázatát mérsékli.

Vérlemezke elektronmikroszkópos képe Forrás: BSIP/SERCOMI / BSIP/Sercomi

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy az ApoA-IV saját cirkadián ritmust – napon belüli ingadozást – mutat: aktivitása éjjel tetőzik, reggel pedig mélypontra süllyed. „Az Anyatermészet is úgy akarja, hogy rendesen aludjunk – kommentálta dr. Ni. – Ez a fehérje akkor véd minket leginkább, amikor alszunk, és a szív- és érrendszeri események kockázata reggel a legmagasabb."

A Ni és munkacsoportja által igen izgalmasnak ítélt eredmények szerint tehát a telítetlen zsírsavakban gazdag étrend és az egészséges alvási mintázat kombinációja tökéletes feltételeket teremt ahhoz, hogy az ApoA-IV kifejthesse a szív- és érrendszerre gyakorolt kedvező hatásait. E feltételek teljesülése esetén az ApoA-IV hatékony védelmet nyújt az érelmeszesedéssel, az infarktussal és a stroke-kal szemben.

Számos lehetőség merül fel az új tudás alkalmazására – hangsúlyozta dr. Ni. A további kutatások még jobban körvonalazzák majd az ApoA-IV pontos szerepét, és megmutatják, miként tudnák a keringési betegségek elleni célzott terápiák kihasználni az ApoA-IV vérlemezke-aktivációval és -aggregációval szembeni védőfunkcióját.