A NASA nem adta fel az Opportunity megmentését

"Ötezer Mars-nappal a 90 naposra tervezett misszió kezdete után ez a csodálatos marsjáró még mindig szolgál meglepetésekkel" - mondta John Callas, a NASA pasadenai laborjának vezetője.

A NASA negyvenöt napig fog aktívan próbálkozni a porvihar miatt elnémult Opportunity marsjáró felébresztésével, ha a kutatójármű feletti égbolt elég tisztává válik a kommunikációs kapcsolat helyreállításának megkezdéséhez.

Az űreszközzel június elején szakadt meg a kapcsolat, amikor hatalmas porvihar alakult ki a vörös bolygón, megakadályozva, hogy a kutatójármű napenergiával üzemelő elemei fel tudjanak töltődni.

A marsi felderítő űrszondáért (MRO/Mars Reconnaissance Orbiter) felelős kutatók egyike, Rich Zurek szerint azonban most minden jel arra mutat, hogy a 2018-as marsi globális porvihar, amely a valaha észlelt egyik legkiterjedtebb, a végéhez közeledik. A szakember közleményében azt írta, hogy „egy ideje” már nincs jele porviharoknak az Opportunity háromezer kilométeres körzetében. Ez pedig azt jelenti, hogy az égbolt immár elég tiszta ahhoz, hogy a rover napelemei napfényhez jussanak.

A NASA bolygókutató intézete, a kaliforniai Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory munkatársa,

John Callas szerint „amennyiben úgy értékelik, hogy érkezhet visszajelzés az Opportunitytől, megkezdik a marsjáró helyzetének felderítését” és helyreállítják vele a kommunikációt.

A NASA 2003-ban indította útnak az Opportunity és a Spirit iker marsjárókat a bolygó kőzeteinek és talajának kutatására. A Spirit 2009-ben elakadt a marsi homokban és a NASA végül megszakította a kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket. Mindkét rover küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték, ám

az Opportunity immár csaknem 15 éve teljesít szolgálatot a vörös bolygón.

Callas szerint amennyiben az Opportunity nem reagál 45 napig, az valószínűleg azt jelenti, hogy a marsjáró a missziója végét jelentő meghibásodást szenvedett. A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán van és a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel.

Forrás: NASA/JPL/Cornell University, Maas Digital LLC

A Marson megszokottak a viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van, tehát amikor a bolygó a legközelebb van a Naphoz. Ahogy melegszik a légkör, a talaj hőmérsékletétől eltérő kirívó különbség szeleket hoz létre, amelyek mozgásba hozzák az igen apró, hintőporhoz hasonló méretű porszemcséket. A marsi viharok általában lokálisak, a mostani azonban június közepére az egész bolygót átfogó, globális jelenséggé fejlődött.

(MTI)