Nem tudni, mutáns-e a csernobili tiltott zónából megszökött farkas

farkas
A farkasokban több ösztön maradt élesebben, mint a háziasított rokonaikban
Vágólapra másolva!
A csernobili katasztrófa után a környékről eltűntek az emberek, ez viszont kedvezett a vadvilágnak, amely hamarosan birtokba vette ismét az egész térséget. Az állat- és növényvilág egy része „virágzik", olyannyira, hogy kezdenek a tiltott zónán túl is terjeszkedni. Az European Journal of Wildlife Research című folyóiratban megjelent publikáció szerint egy farkas már biztosan elhagyta a régiót.
Vágólapra másolva!

A 30 kilométeres zónát a csernobili tragédiát követően alakították ki, e területen belül nem tartózkodhatnak emberek, habár turisták olykor látogatást tesznek a környéken.

A tanulmány egyik szerzője, Michael Byrne (University of Missouri at Columbia) arról írt, hogy a tiltott zóna Fehéroroszországba nyúló részén 14 szürkefarkas vetette meg a lábát. Az állatok mindegyikén GPS nyakörv van, így pozíciójukat a kutatók pontosan nyomon tudják követni. A farkasok közül 13 felnőtt példány a zóna területén maradt, egy fiatal egyed azonban elhagyta a térséget és a zónán kívülre távozott.

21 nap alatt több mint 300 kilométert tett meg.

Byrne a Live Science magazinnak elmondta, ez az első bizonyíték arra, hogy egy farkas a tiltott zónán kívülre merészkedett. Sajnos a nyomkövetővel időközben problémák merültek fel, így nem tudni, hogy a ragadozó visszatért-e a veszélyesnek nyilvánított térségbe, vagy azóta még messzebbre kóborolt.

Az viszont a kutató szerint biztos, hogy a korábbi vélekedésekkel ellentétben a 30 kilométer kiterjedésű régió nem egy „ökológiai fekete lyuk", éppen ellenkezőleg, az embermentesség segíti a környékbeli farkasok és más állatok populációinak fennmaradását.

Kérdés, mutáns példány szökött-e meg vagy sem

Mivel a tiltott zónán belül számos olyan rész van, ahol erős a sugárzás, felvetődött a kérdés, hogy a szökött farkas hordoz-e magában a radioaktivitás hatására mutálódott géneket, amiket aztán tovább örökíthet a veszélyeztetett területeken túl is. Byrne szerint nincs bizonyíték arra, hogy a veszély fennállna.

Forrás: 123RF

– mondta a kutató.

Nem csak a farkasok, hanem a vaddisznók és az őzek populációi is növekedésnek indultak. Nem minden állat mondható ugyanakkor szerencsésnek ebben a környezetben. A hátrahagyott kóbor kutyák kifejezetten szenvednek, alultápláltak és ki vannak téve a vadállatok által terjesztett betegségeknek, a méhek, lepkék, valamint pókok életét pedig a szennyezett talaj keseríti meg, ahova petéiket is lerakják.