Természetesen nem szó szerint kell értenünk a fenti állítást, az azonban tény, hogy neuronok millióinak bonyolult hálózata rejtőzik a tápcsatorna e részében. Ezek a neuronok ráadásul a központi idegrendszer segítsége nélkül irányítják bélmozgásunkat.
Ezt a speciális, különálló idegrendszert enterális idegrendszernek (ENS) nevezik a szakemberek, különlegessége abban rejlik, hogy teljesen autonóm módon működik, vagyis nem kap instrukciókat az agyból vagy a gerincből.
A kutatók egy része második agynak is nevezi az idegsejteknek ezt a fajta csoportosulását.
Az, hogy mennyire „agyas” a tápcsatorna „agya”, idáig nem lehetett tudni, egy új tanulmány azonban kiderítette, meglepően okos.
Az eredmények – amelyek egérkísérleteken alapulnak – a JNeurosci című szakfolyóiratban jelentek meg.
Az enterális idegrendszer sokmillió neuronja alapvető szerepet játszik a tápcsatorna viselkedésének szervezésében - írták a tanulmányt jegyző ausztrál kutatók, akik különböző képalkotó technikákat kombináltak az idegsejtek működésének feltérképezéséhez. Amikor a tudósok az izolált egérvastagbeleket elektromos árammal stimulálták, a benne található neuronok összehangoltan, ritmikusan tüzelni kezdtek, a vastagbél környező izomsejtjei pedig a tüzelési mintázatnak megfelelően húzódtak össze.
Ez a ritmikus, szinkronizált neurális aktivitás nagy valószínűséggel segíti stimulálni a bélizomzat specifikus szekcióit, hogy a vastagbél mozgásával a salakanyagok a megfelelő irányba, a megfelelő ütemmel haladjanak.
A szakértők szerint a neuronok vastagbélben megfigyelt szinkronizált működése kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit az agy fejlődésének korai szakaszában látni lehet. Ez azt jelentheti, hogy a vastagbélben azonosított tüzelési mintázat egy ősi tulajdonság, amely az enterális idegrendszer fejlődésének korai szakaszától kezdve létezik.
Egyes tudósok még ennél is továbbmennek: mivel egy elmélet szerint az enterális idegrendszer kifejlődése megelőzte a központi idegrendszer megjelenését, a vastagbélben látott tüzelési mintázat a legkorábbi működő agyról adhat képet.
Vagyis a „második agynak” titulált neuroncsoport tulajdonképpen az „első agyunk”.
Ha ez igaz, a központi szerv eredeti feladata a salakanyagok mozgatása volt az élőlényekben, és csak később kapott nagyobb, komplexebb szerepet a test üzemeltetésében.
Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a mostani felfedezés egyelőre kizárólag egerekhez köthető, és egyáltalán nem biztos, hogy a megállapítások más emlősökre, kiváltképp az emberre is igazak-e. Ehhez további kutatásokra van szükség.
Forrás: Live Science