A hawaii nagy vulkánkitörés aggasztó kérdései

Mondhatni, hogy a kertek alján vette kezdetét a mostani hawaii vulkánkitörés

Lassan már egy hónapja tombol változatlan intenzitással a Hawaii-szigeteki Kilauea vulkán. A tűzhányó aktivitása komoly anyagi veszteségeket okozott, és már emberéletet is követelt. A felújult vulkáni működésnek azonban a szigeteken túlmutató következményei is lehetnek – állítja Harangi Szabolcs vulkanológus-professzor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

Egyre nagyobb kockázatot jelentenek a jövő vulkánkitörései

Helyi idő szerint május 3-án kezdődött el az a vulkánkitörés a hawaii Nagy-szigeten, amit az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) és a Hawaii Vulkánobszervatórium (HVO) vulkanológusai már előre jeleztek. A vulkáni működés már több, mint 80 lakóházat semmisített meg eddig, és több ezrek életét alakítja át.

Az esemény különlegessége, hogy lakóházak mellett hasadt fel a föld több helyen és indult meg a vulkánkitörés,

mondhatni, a kertekben kezdődött vulkáni aktivitás.

Mondhatni, hogy a kertek alján vette kezdetét a mostani hawaii vulkánkitörés Forrás: Tim Marshall

Erre eddig nem sok példa volt a modern történelemben, azonban figyelmeztet arra, hogy a Föld növekvő népességének a jövőben ilyen veszélyekkel is szembe kell nézni. Ma már több mint 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében,

amely a jövőben kitörhet és aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

A műútra kiömlött láva, május elején Forrás: USGS

Hawaii most kiemelt figyelmet kap, aminek részben az az oka, hogy a kitörés lakott településen zajlik, másrészt a USGS-HVO szakemberei folyamatosan adják a tájékoztatást, a helyiek folyamatosan osztják meg a fantasztikus fotó és videofelvételeket.

Ugyanakkor egy ehhez nagyon hasonló vulkáni működés zajlik a Piton de la Fournaise vulkánon is,

ami legalább ennyire látványos, azonban ez lakatlan területen történik, így nincs akkora média nyilvánossága.

A Merapi is megkezdte alattomos mocorgását

A napokban az indonéziai Merapinak is volt néhány kisebb robbanásos kitörése, nyolc év pihenő után fennáll a veszély, hogy újabb jelentős (bár a 2010-es kitörésnél kisebb) kitörés induljon.

Összehasonlításképpen, ott mindössze 30 kilométeres körzetben négy millióan élnek,

a hawaii vulkáni kitörés körzetében alig többen mint nyolcezren.

Az elmúlt napokban az indonéziai Merapi is több kitörést produkált, amelyek könnyen egy nagy, pusztító kitörés előjelei lehetnek Forrás: Wikimedia Commons

Azonban ez sem kevés, továbbá ehhez hozzá kell adni a turisták számát is, tehát fontos, hogy rendszeres és hiteles tájékoztatás történjen.

Sajnos a hazai és külföldi médiában is számtalan valótlan, szakszerűtlen, illetve szenzációhajhász hír jelent meg.

Az USGS vulkanológusai hitelesen és pontosan tájékoztatják a kötvéleményt a Kilauea aktivitásáról Forrás: Getty Images/2018 U.S. Geological Survey/Handout

Mindez úgy, hogy a USGS-HVO a legprofibb módon kezeli a helyzetet, folyamatosan ad minden eseményről tájékoztatást, ad sokszor laikusoknak is érthető módon magyarázatot a vulkáni működés hátteréről, és ad választ minden felmerülő kérdésre, nyújt előrejelzést a jövőbeli lehetséges kimenetelekről valamint felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre.

Már a közeli jövőben is egyre nagyobb fenyegetést jelethetnek a vulkánkitörések Forrás: Origo

Hírt csak hiteles forrásból, ezt nyújtja a USGS-HVO honlapja,

ahol mindent meg lehet találni. Itthon pedig, ha kérdés merül fel, szívesen válaszolunk, illetve nyújtunk folyamatos, fotó- és videofelvételekkel, on-line közvetítésekkel teli tájékoztatást a Tűzhányó blog Facebook csoportjában.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a most már több mint 3 hete zajló vulkánkitörésről.

Kénes vulkáni szmog, földrengések, és izzó lávaömlés: a megpróbáltatásoknak még nincsen vége

A HVO naponta többször ad ki összefoglaló jelentést a vulkán működéséről. A vulkáni kitörés folyamatosan és viszonylag nagy intenzitással zajlik.

Eddig 23 helyen repedt fel, mintegy 7 km hosszúságban a földfelszín a Kilauea kalderától keletre,

közel 30 kilométer távolságban, a Keleti Riftzóna mentén. A hasadékok közül jelenleg több is aktív: a 22. sz. hasadékból délkelet felé folyik a láva, ami két ágra szakad.

Jelenleg három ponton ér a láva az óceánba, aminek következtében fehér gőzfelhő "laze" emelkedik fel Forrás: Bruce Omori

A lávagátak között szinte hűlés nélkül, viszonylag gyorsan halad a lávafolyam

és két helyen is elérte a kb. 4 kilométer távolságban lévő óceánt.

A 6. és 13. sz. hasadékokból ugyancsak ömlik ki a láva, aminek egy lávagátak között kígyózó ága néhány napja szintén elérte a Csendes-óceánt.

Ahol a lávafolyam eléri az óceánt, ott magas fehér gőzfelhő gomolyog a part felett Forrás: USGS

A Leilani Estates településen belül található 7. és 21. sz. hasadékok mentén lávacafatok csapnak fel, amelyek egy kis időszakos lávatavacskát hoztak létre. Innen a láva északkelet felé folyik tovább,

és ez veszélyt jelent a lakóházakra,

újabb utakat vág át, sőt a Puna geotermikus erőműre is.

Tűz lángol fel a Kilauea vulkán egyik hasadékából Forrás: YouTube

Ez utóbbi egyelőre még megmenekült, bár a közvetlen közelében intenzív vulkáni kitörések zajlanak. A láva itt délkeleti felé folyik, de a 7. és 21. sz. hasadékok lávája azonban az erőmű felé közelít.

A többi hasadék mentén kéndioxidban gazdag gázok törnek fel, ami vulkáni szmogot idéz elő.

Vulkáni hamufelhő gomolyog a felszín felett Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

A vulkáni kitöréssel egyidőben további földrengések pattannak ki, de ezek nem tolódnak tovább kelet felé, így egyelőre Vacationland Hawaii település még nincs veszélyben. A jelek azonban egyértelműen további magma érkezését jelzik, azaz a vulkánkitörés úgy tűnik folytatódik.

Úgy tűnik, a vulkánkitörés tovább fog folytatódni Forrás: USGS

Azonban ez nem csak e térségben zajlik, hanem a Kilauea vulkáni terület központi részén is! A Halema'uma'u krátert korábban színültig kitöltő lávató szintje több mint 400 métert esett és ezzel a talajvíz szintje alá került. Ez hasonló helyzetet hozott létre, mint ami 1924-ben volt.

Ekkor hatalmas robbanásos kitörések történtek, és több tonnás kőzetdarabok hulltak a kráter környezetére.

A vulkanológusok most is tartanak ettől.

Forrong a Kilauea pajzsvulkán Forrás: Origo

Május 9. óta naponta zajlanak freatikus és freatomagmás kitörések, amelyek nyomán olykor több kilométer magasra tornyosul a gomolygó hamufelhő.

A közeli Hawaii Obszervatóriumból e miatt már kiköltöztették a szakembereket,

mivel a Kilauea kaldera térségében kipattanó földrengések utakat repesztettek fel, és egy nagyobb robbanásos kitörés is veszélyeztetheti az obszervatóriumban lévőket. Május 25-én több 3-4 magnitúdójú földrengés is volt, amelyek nyomán szürke hamu, és fehér vízgőz felhő tört ki a kráterből.

Miért nem a Kilauea központi térségében zajlik a vulkánkitörés?

A vulkáni működés továbbra is nagyon intenzív! Eddig közel 10 négyzetkikométer területet fedett be a lávafolyam, most a 7 és 21 sz. hasadékból északkelet felé folyik tovább a forró ár, pont az erőmű irányába. A láva azonban aa-típusra váltott, így lassabbá vált, majd rajta újabb lávafolyam indult el. Helyi idő szerint május 26-án délután belépett a Puna Geotermikus Erőmű területére, és egyre közelebb és közelebb jut hozzá.

Az amerikai földtani intézet (USGS) által közreadott képen láva ömlik ki a Kilauea tűzhányó kitörésének hatására keletkezett repedésből a hawaii Pahoa környékén 2018. május 16-án. A gázfelhők egy-két kilométeres magasságba emelkednek Forrás: MTI/ap/U.S. Geological Survey/-------------------

Nincs arra tapasztalat, hogy ilyenkor mi történik, így sokan izgalommal várják, hogy eléri-e a láva az erőművet (a 38 MW teljesítményő erőmű 1993-ban épült, és a sziget energia ellátásnak több mint 20%-át adja). A 13. és 22. sz. hasadékok továbbra is bő láva anyaggal látják el az óceán felé kígyózó lávafolyamokat.

A Kilauea nem egyetlen vulkán, hanem egy kiterjedt vulkáni mező, ahol több kitörési központ található.

Központi területe a Kilauea kaldera, ezen belül fekszik a Halema'uma'u beszakadásos kráter, azon belül pedig egy kisebb kráter, amiben egészen április végéig lávató volt. A Kilauea vulkáni terület a Mauna Loa oldalában alakult ki. A felhalmozódott lávatömeget a Mauna Loa oldala már nem képes tartani, egy óriási blokk az óceán irányába mozdul el.

Lávaöntés máju 18-án. A nehezen folyó, viszokózus láva ekkor még csak kis területet öntött el Forrás: USGS

Ez olykor meg is történik, mégpedig két gyengeségi zóna , a Kilauea kalderából hatalmas karként szétnyíló Keleti és Délnyugati rift (hasadék) zóna mentén.

E területeken széthúzásos feszültség lép fel, ami miatt nyitott hasadékok, árkok alakulnak ki,

illetve felszín alatt, ahol nagyobb a feszültség és nagyobb az elmozdulás is, repedések jönnek létre a kőzettestben. Az elmúlt évtizedekben a Keleti Riftzóna volt aktívabb és e gyengeségi területre nyomult be a magma, fenntartva a már több mint 35 éve a Pu'u 'O'o központtal működő vulkanizmust.

A USGS-HVO folyamatosan teszi közzé a vulkáni működés helyszínének térképét a megnyílt hasadékokkal és lávafolyásokkal elöntött területekke Forrás: USGS

Április második felében azonban egyre több földrengés pattant ki a riftzóna további részén.

A felszín horizontális elmozdulást mutatott, jelentős mértékben az óceán felé.

Mindebből egyértelműen le lehetett vonni a következtetést, hogy a magma tovább nyomul keleti irányban, a felszín alatt mintegy 3 kilométer mélyen. Végül helyi idő szerint május 3-án repedt fel a földfelszín és indult meg a vulkáni működés.

Mi történik eközben a Kilauea kalderában?

A Kilauea kaldera alól, a felszín alatt áramlik kelet felé a magma. Emiatt a Halema'uma'u kráter amely április végén még színültig kitöltő lávató volt, (a lávató túlcsordulása jelezte, hogy friss magma nyomul felfelé) szintje viszonylag gyorsan csökkenni kezdett.

Az óránként néhány méternyi sebességgel csökkenő lávató szint végül már több mint 400 métert esett

és ezzel a talajvíz szintje alá került.

Egyelőre nem csökken a Kilauea aktvitása Forrás: USGS

Ez pedig, - ahogy azt korábban írtuk -, megadja a lehetőségét, hogy víz kerüljön a forró magmába

és ezzel heves robbanásos kitörések történjenek.

Május 9-én meg is indultak a robbanásos kitörések, amelyek minden naposakká váltak. Azonban nem csak a lávató szintje csökken, hanem az egész kaldera területe süllyed lefele (hiszen megszűnt az alatta lévő magma felfelé irányuló nyomóereje).

Az amerikai légierő tisztje gázmaszkot visel a Kilauea tűzhányó lávaömlenye közelében egy autóúton Forrás: MTI/AP/Jae C. Hong

Ez pedig jelentős szeizmikus tevékenységgel jár együtt. A földrengések között nem ritkák a 3-5 magnitúdójú földlökések sem, ami miatt felszíni repedések is kialakultak, többek között a kalderához vezető autóúton.

Becsúszhat-e a kaldera az óceánba?

A kaldera már 1,4 métert süllyedt az elmúlt 3 hét alatt. Ez a jelenség hasonló ahhoz, ami Izlandon történt 2004-2005-ben, amikor a jégtakaró alatti Bárdarbunga kaldera felszíne süllyedt rohamosan, miközben tőle több mint 20 kilométer távolságban zajlott a Holuhraun lávaöntő kitörés.

A Kilauea tűzhányó lávafolyama belemömlik a Csendes-óceánba. Jelenleg a környéken tilos az óceánban való fürdőzés a térségben, mert a láva és az óceánvíz találkozásakor veszélyes klórsav keletkezhet, a vulkán pedig egyre nagyobb mértékben lövell ki szintén mérgező kén-dioxidot Forrás: MTI/AP/Jae C. Hong

A két esemény mechanizmusa nagyon hasonlít egymáshoz, a kaldera pereme pedig 60 centiméter süllyedt. A földrengések most is folyamatosak, akárcsak a felszínsüllyedés, azaz további magma nyomul kelet felé a riftzónába.

Magyarázó rajz a magma benyomulás miatti oldalirányú kőzettest mozgásról. Forrás: USGS

Ugyanez a helyzet a Pu'u 'O'o térségében is. Ott is egy lávató volt még április végén, ami túlcsordult a peremen, majd gyorsan visszahúzódott és most egy hatalmas üreg maradt vissza. Egy, a médiában megjelent és gyakran ismételt minden alapot nélkülöző "hír"-nek köszönhetően elterjedt, hogy a kaldera bele fog csúszni az óceánba, hatalmas szökőárt okozva ezzel. Arra, hogy ez lehetséges-e, a válasz határozottan nem!

A vulkáni aktivitással összefüggő földrengések okozta károkra figyelmeztető táblák Hawaii-n Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

Habár a kitörést megelőző 6.9-os magnitúdójú földrengést követően mérhető volt a horizontális elmozdulás (mintegy fél méter a riftzóna mentén, míg néhány kilométer mélységben ez akár a 2 métert is meghaladhatta),

ez még nem azt jelenti, hogy a teljes terület bezúdul az óceánba, és szökőárt okoz!

Szó sincs róla, hogy az egész terület az óceánba csúszik, és ez szökőárat idézhetne elő Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

A jelenlegi elmozdulások teljes összhangban vannak a magmabenyomulási eseménnyel, és a múltban sem történt olyan eset, ami alapjául szolgálna egy katasztrofális csuszamlásnak.

A hawaii vulkánkitörés beindítja az USA nyugati peremén sorakozó vulkánokat?

Ez egy másik, sok helyen megjelent és minden alapot nélkülöző rémhír,

amit a hazai sajtó is átvett azzal, hogy mindezt amerikai vulkanológusok vetették fel.

Nem, ezért még nem fognak kitörni a Cascades vonulat tűzhányói! Semmi kapcsolat sincs ugyanis a Hawaii-szigetek vulkánossága (forró folt terület), és a Ny-USA vulkánjainak működése (kőzetlemez alábukási zóna és a mögötti szétnyílásos medence területek) között.

Az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partvidékén húzódó Cascade-vonulat tűzhányói Forrás: USGS

Hogy jönnek akkor ide az amerikai vulkanológusok, akikre hivatkoznak?

Nos, egy nem kicsi csúsztatással, mondhatni a hír igaz, de nem úgy ahogy tálalják és innentől kezdve válik hamissá!

A Mount St. Helens 1980 május 18-i robbanásos kitörésekor készített kép Forrás: Wikimedia Commons

A Cascades vulkáni íve mentén ugyanis valóban sok a veszélyes és hosszan szunnyadó tűzhányó.

Az elmúlt évszázadban ezek közül kettő lépett működésbe: jó száz évvel ezelőtt a kaliforniai Lassen Peak, majd 1980. május 18-án a Mt St. Helens.

A Mount St. Helens 1980-ban hatalmas, pusztító erejű robbanásos kitörést produkált Forrás: Wikimedia Commons

Ezen kívül ott van a Rainier, a Shasta, a Hood, amelyik közül bármelyik, ha felébred, annak bizony súlyos következményei lennének. Ezek körül ugyanis nem 8 ezren, hanem több tíz, illetve százezrek élnek, sőt nagyvárosok, mint amilyen például Seattle lehetnek adott esetben veszélyben.

Seattle látképe Forrás: Wikimedia Commons

Az amerikai vulkanológusok hangsúlyozzák, hogy mindezekre komolyan oda kell figyelni, hiszen nem az a kérdés, hogy e vulkánok kitörnek-e a jövőben, hanem az, hogy mikor!

Mindenesetre jelenleg még nincs jel arra, hogy ezek közül bármelyik is működésbe szeretne lépni.

A Mont St. Helens kitörési felhője a vulkántól 64 kilométeres távolságból nézve Forrás: Wikimedia Commons

Itt van tehát a fals összekötés:

az amerikai vulkanológusok valóban beszélnek arról (már évek óta), hogy veszélyes és a jövőben működőképes tűzhányók sorakoznak az USA nyugati partvidékén, a hawaii vulkánkitörés valóban zajlik, de ezeknek az eseményeknek sem időben sem pedig térben nincs semmi közük egymáshoz.

Mi történik, ha a láva az óceán vizébe ömlik?

Bár úgy tűnik, hogy ilyenkor csupán fehér vízgőz száll fel, azonban ez az ártalmatlannak tűnő jelenség jóval komolyabb veszélyeket rejt.

Sajnos ezzel kapcsolatban is sok hamis információ jelent meg a hazai médiában,

amiben azért az MTI is ludas. Az amerikai vulkanológusok az ilyenkor fellépő veszélyt "laze"-nek nevezik, ami a lava (láva) és haze (köd, pára) szavakból alakult ki. Amikor az 1000 fok körüli hőmérsékletű láva az óceánba folyik, fehér gőz/gáz felhő emelkedik fel a magasba.

Az amerikai földtani intézet (USGS) által közreadott képen gőzfüggöny csap fel a vízpartról, amint a Kilauea tűzhányó lávafolyama beleömlik a Csendes-óceánba a hawaii Nagy-szigeten fekvő Pahoa város környékén Forrás: MTI/AP/USGS

Bár ez úgy tűnik, hogy veszélytelen, azonban a fehőben számos veszélyes anyag van: apró üvegszilánkok, ami a hideg óceánvízbe jutó láva hirtelen szétesése és darabjainak megdermedése során jönnek létre;

a túlhevített víz gőzanyaga, és sósavgáz,

nem pedig "klórsavgáz", ahogyan az a híradásokban megjelent. A feltóduló fehér felhőbe magmás gázok nemigen kerülnek (a lávában már nincs sok illó, a kéndioxid gáz a hasadékok mentén távozik). A sósav (HCl) eredete is ezért az óceán vízében keresendő.

A hőkamerás térképeken világos színek jelzik az éppen aktív lávafolyamokat - a május 25-i állapot Forrás: USGS/Hawaii Vulkánobszervatórium

Egyes elgondolások szerint a tengervíz só (NaCl) tartalma bomlik fel a hőhatás miatt, és alakul ki belőle sósavgáz a vízgőzzel való reakció során. Vannak, akik szerint először MgCl2 keletkezik, amiből aztán további vízgőz reakciókkal jön létre a HCl: MgCl2 nH2O→MgO + (n−1)H2O(gas) + 2HCl(gas). Végül vannak olyanok, akik egy komplexebb reakciót javasolnak a láva-víz reakciója során: 6SiO2(s;l) + Al2O3(s;l) + 2NaCl(s;l) + H2O(g;l)→2NaAlSi3O8 + 2HCl(g). A forró, savas felhő (a felhő pH értéke 1,5-3,5 közötti) főleg napközben jelent veszélyt, mivel ekkor a szelek a szárazföld felé hajtják (éjjel viszont az óceáni terület felé mozog).

A Kilauea már csaknem egy hónapja tombol Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

Ezzel a "láthatatlan" veszéllyel komolyan számolni kell annak, aki megközelíti az óceánba ömlő lávafolyást

így például nem feltétlenül bölcs dolog egy hajóval vagy csónakkal megközelíteni a helyszínt, mert nem biztos, hogy ki lehet számolni előre a légáramlatok irányát. Ezzel szemben a felnyíló hasadékok mentén a feltörő vulkáni kéndioxid-gáz jelent különösen nagy veszélyt! Szóval, ez most Hawaii, ahol - mondhatni - meglehetősen "gázos" a helyzet annak ellenére, hogy csak ártalmatlan fehér gőzfelhőnek néz ki az óceán feletti jelenség, mert nem minden az, aminek látszik!

Miért változott a lávaöntés jellege?

A vulkáni működés kezdetén lassan folyó, úgynevezett aa-láva jött a felszínre, ami nem jutott el nagy távolságba, mivel nehezen folyós, azaz viszonylag nagy a viszkozitása. Néhány nap után azonban már messzire folyó, kisebb viszkozitású pahoehoe láva terített be nagy területet. Ennek oka a láva összetételében keresendő.

Az amerikai légierő tagjai és a sajtó munkatársai gázmaszkban nézik a Kilauea tűzhányó lávaömlenyét. Forrás: MTI/AP/Jae C. Hong

A gyors láva kémiai összetétel elemzése a szakembereket is meglepő eredményhez vezetett.

Kezdetben ugyanis nem a hawaii vulkánkitörések jellemző bazalt magmája jutott a felszínre, hanem andezit,

aminek szilíciumdioxid tartalma 57 tömeg% (a bazalté kevesebb, mint 52 tömeg% és ez jelentősen befolyásolja a viszkozitást). De hogyan lehetséges, hogy andezites láva jut a felszínre a Kilauea területen? Nos, ennek az a magyarázata, hogy ez a felszínre törő magma egyáltalán nem friss, hanem vagy 100 éve ott volt már a Keleti Riftzóna alatt.

Az amerikai földtani intézet (USGS) által közreadott képen a Kilauea tűzhányó lávafolyama perzseli fel a növényzetet a hawaii Nagy-szigeten fekvő Pahoa város környékén Forrás: MTI/AP/USGS

Lehet ez akár az 1955-ös kitörés maradványa is,

de az is könnyen lehetséges, hogy 1840 óta ott lebzsel már.

Igazán ilyenre nem sok példa akadt eddig, bár tudunk arról, hogy 2005-ben, pont a Puna geotermikus területen egy fúrás során dácitot hoztak fel, és 1955-ben is szilíciumdioxidban gazdagabb láva folyt először a felszínre. Mi van tehát a mélyben?

Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

Arról már elég sok bizonyítékot gyűjtöttünk, hogy a szilíciumgazdag magmák akár több tíz- vagy százezer évig is fennmaradhatnak,

és ezek a magmakamrák hosszú ideig létezhetnek. Úgy tűnik, hogy ha kisebb időléptékben is, de ez igaz lehet bazaltos magmás rendszerre is. Azaz kristályokban gazdag bazaltos magma maradhat vissza a vulkáni kitörések után, a bazaltos magma pedig hosszú ideig nem szilárdul meg, hanem lassan kristályosodik.

Andezit is keletkezett a kitörési sorozatban

A kristályosodás során a megjelenő ásványok után egy szilícium-dioxidban gazdagabb maradékolvadék lesz. A 17. hasadék megnyílása felszínre hozta ezt a maradékolvadékot.

Az USGS vázlatrajza, ami a felszín magasságváltozását mutatja még a vulkáni működés megindulása előtt. Ezen jól kivehető a felszín alatt keleti irányba mozgó magma okozta felszín emelkedés. Forrás: USGS

Az andezit kialakulásának egy másik lehetséges magyarázata, hogy egy még nagyobb szilícium-dixoid tartalmú magma, azaz dácitos magma lebzselt a felszín alatt, amikor megérkezett a friss bazaltos kőzetolvadék.

Izzó lávaszökőkutak Forrás: AFP/Ho

Keveredtek egymással és ennek eredménye lett a köztes, andezites összetétel.

Miért is izgalmas különösen az andezit láva összetétel?

Andezit ugyanis általában szubduckiós (kőzetlemez alábukási) övezetekben fordul elő és sokan úgy tartják, hogy kifejezetten erre a tektonikai övezetre jellemző kőzetanyag. Azonban az andezit megjelenhet más lemeztektonikai környezetben, akár kőzetlemezen belül is.

Az út szélére húzódva a Kilauea vulkán kitörését fotózzák az emberek. Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

Nos, ez egy kiváló példa, hogy igen, andezit lehet ilyen környezetben is. A tudomány így szép, így izgalmas, hogy nincsenek előre leosztott lapok! Később már friss bazaltos magma jutott a felszínre, amit két jelenség is alátámasztott:

a lávaszökőkutak erőteljesebbek lettek, néhány tíz méter magasságba csaptak fel,

ami gázokban gazdagabb, könnyen mozgó magmára utalt és a felszínre ömlő láva jellege is változott.

Háttérben a Kilauea kitörése, elöl meg egy család a golfpályán Forrás: AFP/2018 Getty Images/Mario Tama

Most már pahoehoe, azaz sima felszínű, kötélláva alakult ki. Ezen belül lávagátak jöttek létre, amin belül a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül haladhatott tovább,

ezért messze, több kilométer távolságba is képes volt elfolyni,

és végül az óceánpartot is elérte.

Hogy kerül metán a repedésekbe, és miért lángol kéken?

Május 23-án egy újabb érdekes felvételt osztott meg a USGS Hawaii Vulkán Obszervatórium.

Egy lávafolyam közelében, az út repedéseiben kékes lángok törtek fel.

Kékesen égő metán gáz az utak repedéseiben Forrás: Brad Lewis

Ez nem más mint metán gáz, ami akkor jön létre, amikor a láva ráfolyik a növényzetre és ez egy további különleges veszélyt jelent: metán-robbanás történhet tejesen váratlanul. A metán gáz az égő növényből szabadul fel, beszivároghat a felszín alá, majd újra megjelenik a felszínen, amikor felhevül. A metán meggyulladva, aztán kék színnel égni kezd.

(A szerző az MTA doktora, geológus, vulkanológus, az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára)