Eredeti színükben fennmaradt épületeket fedeztek fel Pompejiben

Vágólapra másolva!
Szinte tökéletes állapotban lévő és eredeti színükben pompázó erkélyekkel szegélyezett utcácskát tártak fel régészek a dél-olaszországi Pompejiben.
Vágólapra másolva!

Az illetékes olasz kulturális hatóságok szerint az épületeket a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során fedezték fel.

- írta közleményében a régészeti lelőhely, megjegyezve, hogy majdnem kétezer évvel a vulkánkitörés után a romváros még mindig képes meglepni a régészeket.

A mostani felfedezés nem csupán azért különleges, mert a látogatók eredeti színükben láthatják majd az épületeket, hanem mert

Pompejiben rendkívül ritkák az olyan épületek, amelyeknek felső szintje is átvészelte az elmúlt évezredeket.

Ennek oka, hogy a szomszédos Herculaneummal ellentétben, amelyet alulról felfelé temetett be a hamu, Pompejire felülről csapott le a végzete. A Vezúvtól való nagyobb távolsága miatt Pompejit vékonyabb rétegben borította be a törmelék – átlagosan négy méter magasan, míg Herculaneumot több mint 20 méter magasan –, ami azt jelenti, hogy az épületek felső szintjét nem volt, ami megóvja a pusztulástól.

A most feltárt épületek jellegzetes „pompeji vörös” színűek, és virágokat, valamint állatokat idéző geometriai formák díszítik őket.

Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója szerint az erkélyek nem csupán a színüket, hanem néhány bútordarabot is megőriztek a jelenkor számára.

Némelyiken még amforákat is találtak a kutatók, akik szerint a római időkben főleg bor és olaj tárolására használt cserépedényeket annak idején száradni hagyták kint a tulajdonosaik.

Az újonnan feltárt területen zajló munkálatok befejeztével a térséget megnyitják a látogatók előtt.

Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a vulkánkitörés során, amikor maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.