A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét

hunok
Magyarországig terjedt a kelet-ázsiai sztyeppei népek etnikai határa
Vágólapra másolva!
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de  közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Vágólapra másolva!

A mai Magyarországig terjedt ki a sztyeppei populáció határa

A Science és a Nature folyóiratokban publikált három tanulmány szerzői több tucatnyi ember genetikai állományát szekvenálták a Kr. előtt 2500 és Kr. után 1500 közötti négyezer éves periódusból, a vaskortól a középkorig - írta a phsys.org tudományos portál. Elemzéseik azt mutatták, hogy az eurázsiai sztyeppe lakóinak genetikai felépítésében lassú, de folyamatos változás zajlott le.

Magyarországig terjedt a kelet-ázsiai sztyeppei népek etnikai határa Forrás: Kurultáj

Ennek területi kiterjedése nyugaton a mai Magyarországtól és Romániától keleten Mongóliáig és Északkelet-Kínáig húzódott.

Az adatok szerint a sztyeppei populáció megváltozott: a főként nyugati-eurázsiai genetikai örökség a kelet-ázsiai genetikai örökség felé mozdult el.

A hun harcosok fő erejét a sztyeppei harci taktika "ökle", a könnyűlovasság alkotta Forrás: Origo

A sztyeppe nyelve is változott:

az indoeurópai nyelvek helyét a török (vagy türk) nyelvcsaládba tartozó nyelvek vették át

- mutatott rá Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem tudósa, két tanulmány társszerzője.

A szkíták beolvadtak a hunokba

Kr. előtt 800 és 200 között az eurázsiai sztyeppét a szkíták, egy iráni nyelvet beszélő, harcos lovas nép uralta. Róluk azt tartották, hogy nyugat-európai felmenőkkel rendelkező bronzkori földművesek leszármazottai.

A Kul Oba halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) oldalát szkíta harcosok díszítik. A szkíták nagyobb részt a hunokba olvadhattak be Forrás: Wikimedia Commons

Azonban manapság a Közép-Ázsiában és Nyugat-Ázsiában élő emberek ázsiai származásúak - magyarázta Willerslev hozzátéve: a szakemberek éppen arra voltak kíváncsiak, hogy ez hogyan történhetett.

Honfoglaláskori magyar harcos rekonstrukciója Forrás: László Gyula

Kutatásuk szerint a szkíták beolvadtak, illetve átadták helyüket a hunoknak, akik Mongóliából nyugat felé vonultak,

és minden népet leigáztak, akivel út közben találkoztak, de egyúttal keveredetek is velük - idézte fel Willerslev.

A hunok Róma falai alatt, 19. századi romatikus stílusban készült festmény Forrás: Origo

Amikor 1500 évvel ezelőtt a hun birodalom összeomlott, más népcsoportok, így a mongolok is elindultak nyugati irányba. A tudós szerint ki lehet jelenteni, hogy az Európát és Ázsiát átszelő 8000 kilométer hosszú térségben élő emberek túlnyomó többségének genetikai összetevői főleg az elmúlt ezer évben formálódtak.

A lovaglás fontos szerepet játszott a genetikai változásokban

Willerslev kollégája, és szerzőtársa, Peter de Barros Damgaard a kutatásnak azt a fejezetét emelte ki, amely rávilágított arra,

hogy a lótartás és a lovaglás hogyan változtatta meg Eurázsia arculatát.

A változás első fázisa a háziasítással kezdődött, amely lehetővé tette ezeknek a népcsoportoknak, hogy populációjuk növekedjen, és ezek az állattartó társadalmak terjeszkedjenek.

A sztyeppei nomád népek a lótartásnak és lovaglótudásuknak köszönhették mobilitásukat, és jelentősen megnőtt hódító képességüket Forrás: STEAM COMMUNITY

Később pedig, a bronzkor vége felé megjelentek a szekerek, amelyek összekötötték Dél-Ázsiát Európával, és amelyek révén létrejöhettek a nagy kereskedelmi útvonalak. A következő nagy változás a lovak használatában történt: meglovagolták őket,

nyilakkal és íjakkal lőttek a hátukról, ami nagy hatással volt a sztyeppei harci dinamikára.

Honfoglalás kori ruhába öltözött hagyományőrzők állnak a Kurultaj (törzsi gyűlés) helyszínén Bugacon Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ezek vezettek a birodalom folyamatos változásaihoz és a meghódított népek genetikai összetételének változásához - foglalta össze Peter de Barros Damgaard.

A kelet-ázsiai hódítókkal érkezett a pestis is

A kutatás azt is kiderítette, hogy a Jusztiniánusz bizánci császár uralkodásának idején kitört pestisjárvány, amely 541-542-ben milliókat ölt meg az európai kontinensen,

feltehetően a kelet-ázsiai hódítókkal érkezett.

Jusztiniánusz bizánci (kelet-római) császár egy 6. századi eleféntcsont dyptichonon Forrás: Creative Commons Attribution/Marie-Lan Nguyen

"Egyesek szerint Görögországból indult, ám két emberi maradványban talált bakteriális DNS azt jelzi, hogy a pestis kórokozóját valószínűleg a mongol invázió hozta be Európába" - hangsúlyozta a tudós.

A sztyeppei lovasnomád népek jelentősen megváltoztatták Európa etnikai térképét Forrás: MTI/Mohai Balázs

A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy a komplikációk miatt évente egymillió halálos áldozatot követelő Hepatitis B-vírus 4500 évvel ezelőtt már szintén jelen volt Eurázsiában.A tudósok azt is szeretnék kideríteni, hogy honnan indult a vírus, és milyen időközönként esett át mutáción.

(Forrás: MTI)