Épp 40 éve térítették el a csehszlovák utasszállító repülőt

TU-134-es(CSA)
A pozsonyi főiskolás, Ladislav Molnár 1978. február 6-án egy ilyen TU-134-est térített el.
Vágólapra másolva!
1978. február 6-án egy szlovákiai egyetemista, Ladislav Molnár a Kelet-Berlinből Prágába tartó TU-134 -es repülőn azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a gépet, ha nem Frankfurt am Mainban szállnak le. A fiatalembert akkor hősként ünnepelték a Német Szövetségi Köztársaságban. Korábban három csehszlovák belföldi járatot is eltérítettek, azonban két esetben a géprablók az áhított szabadság helyett börtönben végezték a nyugati szomszédnál. Hozzá kell tenni, nem véletlenül.
Vágólapra másolva!

1978. február 6-án délután Kelet- Berlinből szállt fel a Prágába tartó csehszlovák légitársaság (CSA) OK 811- es járata közel száz utassal a fedélzetén. A TU-134-esen utazott volna haza az egyik szlovákiai főiskola diákcsoportja, akik előzőleg egy tanulmányúton voltak az egykori testvéri Német Demokratikus Köztársaság (NDK) fővárosában.

Nem sokkal a felszállás után az egyik diák, az akkor 19 éves Ladislav Molnár a kézipoggyászából előkapott egy fehér nejlonszatyrot, és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja az abban lévő pokolgépet (utólag kiderült, hogy hungarocell volt a zacskóban), ha nem a nyugat-németországi Frankfurt am Mainban landolnak.

A pilóta miután engedélyt kapott a nyugati légiirányítóktól irányt váltott, és nem sokkal később letette a szovjet gyártmányú gépet a követelt célállomáson.

A pozsonyi főiskolás, Ladislav Molnár, akiről nem derült ki a nemzetisége, 1978. február 6-án egy ilyen TU-134-est térített el. Forrás: Wikimedia

Molnár ezután megadta magát, és politikai menedékjogot kért, majd kapott is a nyugat-német hatóságoktól. Az eltérített gép ezt követően visszatérhetett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba.

A prágai kommunista vezetés hónapokon át hiába követelte a bonni kormánytól a gépeltérítő fiatalember kiadatását. Sőt, igazi hősnek kiáltotta ki az NSZK sajtó, amely szerint "az ifjú titán megérdemelten kapta meg az áhított szabadságot".

Az 1950-es években a Szovjetunióban, az Iljusin-tervezőirodában kifejlesztett, négy légcsavaros gázturbinával felszerelt közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép pilótafülkéje. Forrás: Facebook/ DPRK 360

Azonban nem ez volt első csehszlovák gépeltérítés, ugyanis már nyolc évvel korábban egy belföldi, Karlovy Vary- Prága között közlekedő járatot, egy Il-18-ast kényszerített a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK) nyolc 19-25 év közötti fiatal.

1970. június 8-án a felfegyverkezett négy nő és négy férfi (ebből két házastárs, velük volt az egyik pár kétéves kislánya is) Nünbergbe térítette el a gépet 3 fős személyzettel és másik 16 utassal a fedélzeten.

Miután landoltak a félmilliós bajor város repterén, a fiatalok lesétáltak a gépről, és megadták magukat, azaz senkinek sem esett baja. A többi utas még aznap visszatért Prágába. A fiatalok 41 és fél éve új életet kezdhettek nyugaton.

Egyébként Csehszlovákia történetében ez volt az első eset, hogy gépeltérítők politikai menedékjogot kaptak az NSZK-ban.

1972. júniusában drámaian végződött egy másik belföldi járat, Csehszlovákiában gyártott L-410 típusú személyszállító kisgép eltérítése. Forrás: AFP/Sputnik/Alexey Kudenko

Napra pontosan rá két évre, újabb belföldi járat kényszerült a levegőben irányt változtatni. 1972. június 8-án a SLOV-AIR Mariánské Lázne - Lucenec (Losonc) között közlekedő L-410 típusú gépén nem éppen a tervek szerint alakultak a dolgok.

A 10 fős géprabló fiatalok csoportjának vezetője, az akkor 23 éves, állítólag bedrogozott Lubomír Adamica rövid vitát követően hidegvérrel agyonlőtte a gép kapitányát, Ján Micicát.

Dominik Chrobák másodtisztet pisztollyal a tarkóján pedig arra kényszerítette, hogy a felvidéki város felé félúton visszaforduljon, és az NSZK-nak vegye az irányt. A mindössze 19 személyes kisrepülőn ugyan javában fogytán volt az üzemanyag, de még így is elértek a bajor kisváros, Weiden katonai repülőteréig, ahol ezúttal a nyugat-német hatóságok letartóztatták, majd bíróság elé állították a csehszlovák gépeltérítőket.

A gyilkost 15 évre, másik 9 társát pedig 3-7 év közötti börtönre ítélték. Rá egy fél évre a súlyos drogfüggő Adamica a börtönben felakasztotta magát.

Egy újabb csehszlovák gépeltérítés rá négy évre borzolta a hazai kedélyeket. 1976. október 28-án Rudolf Becvar géppisztollyal és késekkel felfegyverkezve a Prágából Kassára tartó,Il 18-as típusú gépet térítette el 104 utassal és 6 fős személyzettel a fedélzetén. Miután az utasok zugólódni kezdtek, a 27 éves géprabló egy aktatáskát is a levegőbe emelt, és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja az abban lévő pokolgépet. Mint utólag kiderült, nem volt bomba a gépen.

Az Il-18-as típusú szovjet gyártmányú gép 1976. október 28-án Prágából Kassára indult, azonban Münchenben landolt (képünk illusztráció). Forrás: AFP/Ed Jones

Végül a járat Münchenben landolt, ahonnan másnap az összes többi utas visszatért Csehszlovákiában.

Becvart viszont a muncheni Riem repülőtéren letartóztatták, mert mint kiderült odahaza számos bűncselekménnyel (garázdaság, gépkocsilopás, rablás, gyilkosság) vádolták, amelyeket állítólag testvérével követett el.

Prága hónapokon át követelte kiadatását Bonntól. A csehszlovák hatóságok a hazai médiában folyamatosan azt szajkózták, hogy az ország egyik legnagyobb maffiózóját fogadta be az NSZK, aki nem sokkal a gépeltérítés előtt Stepán nevű bátyját is kivégezte.

Mivel Prágában azt is "közhírré tétették", hogy komoly bűnlajstroma miatt Rudolf Becvarra odahaza halálbüntetés vár, ezért a nyugat-németek végül úgy döntöttek, hogy maguk állítják bíróság elé a gépeltérítőt.

Rudolf a müncheni bíróságon több büncselekményt is bevallott, úgymint autólopást, a seregből való szökést, egy-két betörést, de testvére meggyilkolását mindvégig tagadta.

Sőt, azt állította, hogy bátyját a csehszlovák titkosszolgálat (STB) tette el láb alól.

A fiatalabbik Becvart végül nyugaton nyolc év börtönre ítélték, és a mai napig nem tudni, hogy később mi lett vele.