Ezért nem gárgyul meg a harkály a sok kopácsolástól

Nagy fakopáncs

A fakopáncsok 6-7 méter/másodperces sebességgel képesek csőrüket a fák törzsének ütögetni - anélkül, hogy agysérülést szenvednének. Módszerük ellesése már régóta foglalkoztatja a kutatókat, mert segítségével sokkal hatékonyabb fejvédő eszközöket tervezhetnének emberek számára.

Korábban úgy vélték, hogy a fakopáncsot csőrkáváinak eltérő hossza, szivacsszerű koponyacsontjai és fejlett nyelvcsontja védi meg a rázkódástól.

Most viszont kiderült, hogy nemcsak ez védi a harkályokat. A madárban, amelynek feje tízszer akkora erőhatásnak van kitéve, mint egy amerikai focistáé összefejeléskor, különleges fehérje képződik.

Nagy fakopáncs Forrás: AFP

E fehérjének az emelkedett szintje az emberekben a krónikus traumás enkefalopátiával, azaz egy olyan degeneratív betegséggel kapcsolódik össze, amely számos atlétánál és más sportolónál megfigyelhető.

A PLOS ONE folyóiratban a chicagói Field Museum kutatói leírták, hogy a harkálynál ez az úgynevezett tau-fehérje nem az agykárosodást jelzi, hanem éppen hogy beburkolja az agy idegsejtjeit és így védi azokat a károsodásoktól.

Így új megvilágításba kerül az azon emberek agyában megjelenő emelkedett tau-fehérje szintje, akik fejét rendszeresen éri trauma sportolás közben. Lehet, hogy nem a kór következménye, hanem éppen az agykárosodást próbálja megelőzni vagy csökkenteni.

Az viszont még nem világos, hogy pontosan miként is védi meg a harkályt az agykárosodástól az emelkedett fehérjeszint.