Az erdők és a gyepterületek szerepe a klíma alakulásában

Még a kidőlt fákat sem szállítják el az őserdő területéről

A vegetáció meghatározó szerepet tölt be a Föld klímájának alakulásában. Az alábbiakban az erdők és a gyepek klímaszabályozó képességével foglalkozunk.

Pozitív környezetpolitikai trendek, szemléletváltás az erdőgazdálkodásban

Bár a természeti környezet alapozza meg egészségünket és jólétünket, gyakran nem vesszük figyelembe azokat az értékeket, amelyeket biztosít számunkra. Sajnos akkor sem, amikor döntéseket hozunk a forrásaink optimális felhasználásáról. Megfelelő gazdasági értékelés javíthat a helyzeten, mert például az erdők funkcióinak költség-haszon elemzésekbe történő beépítése és a megfelelő támogatási, illetve büntetési elvek kidolgozása, fenntartható irányelveket érvényesíthet. Az ilyen irányelvek mentén működő erdő- és földgazdálkodási politika megmentheti a jelenleg még létünket biztosító ökoszisztémát.

Az erdők funkcionális állapotát időről-időre ellenőrizni kell, a térben és időben változó paraméterek terepi és légi felmérésből ismerhetők meg Forrás: Bakó Gábor, 2017

Az Exeter Egyetem 2016-ban felülvizsgálta a brit erdők társadalmi és környezetvédelmi hozzájárulásával kapcsolatos ismereteket (Binner et al., 2016). A kutatás során első körben definiálták és egységes keretbe foglalták a gazdasági fogalmakat, kiegészítve azokat a biodiverzitást, a rekreációs lehetőségeket és elsősorban az ökoszisztéma szolgáltatásokat beárazó új definíciókkal és módszerekkel. Elemezték az erdők és egyéb zöldfelületek gazdasági jóléthez való hozzájárulását vizsgáló korábbi munkákat. Megvizsgálták a társadalmi és környezetvédelmi tevékenység gazdaság számára előnyös összetett hatásait, számszerűsítették az ezek elmaradásából származó károkat. Arra törekedtek, hogy azonosítsák a legsürgetőbb igényeket, meghatározzák a jövőbeli kutatások prioritásait. A fejlett technikák kifejlesztését, alkalmazását és modellek kidolgozását célzó projekt talán közelebb visz bennünket a természeti értékek megfelelő gazdasági értékeléséhez.

Érdekesség, hogy a fejlettebb technikák és modellek kidolgozására irányuló kísérlet alapját egy Excelben írt program jelentette, ami ma már megmosolyogtatóan hangzik, ugyanakkor jól példázza a különböző szakterületek összekapcsolódásának lehetőségét akkor, amikor nem állnak rendelkezésre végtelen források, és azt is, hogy a kommunikáció működhet erdőmérnökök, biológusok és jövőkutatók között. A nyílt hozzáférésű tudományos anyagok elősegítik a legújabb ismeretek gyakorlati gazdálkodásba történő gyors beépülését, így az eredményeket és meggyőző bizonyítékokat a gazdasági szereplők azonnal értékelni tudják és felhasználhatják a közép és hosszú távú terveikben, melyek hozzájárulnak számos kevésbé értékes természetközeli terület fenntartásához. Ez a gyakorlatban számos erdőfolt megmenekülését eredményezte. Az is megfigyelhető, hogy az elemzések hatására a leromlott, csökkent szolgáltatású élőhelyek javítására is megjelennek anyagi források.

Erdeink a faanyag megtermelésén túl nem csak rekreációs szolgáltatást nyújtanak Forrás: Bakó Gábor

A számos egyéb párhuzamos kutatási anyag azonban rávilágít arra is, hogy jelentős hiányosságok vannak az erdők vízminőséget, fizikai és mentális egészséget és biológiai sokféleséget befolyásoló szerepét számszerűsítő ismeretek területén. A látszólag hasonló élőhelyek a különböző földrajzi elhelyezkedésű, más történetű és minőségű helyeken eltérően viselkednek. A komplex rendszerek feltárása lokális vizsgálatokkal, illetve egy másik megközelítésben összetett szabályrendszerek felállításával nemzetközi szinten is kivitelezhető. Abban minden kutató egyetért, hogy a természeti területek rangsorolása biofizikai paraméterek mérésén alapuló, alapállapot rögzítés után történik, amit időről időre ellenőrizni kell a megőrzés szempontjából.

Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a degradált területek helyreállításában rejlő potenciált is ki kell használnunk. A potenciális vegetáció, azaz az adott klimatikus, talaj és vízjárás viszonyokra jellemző természetes növénytakaró és az élőhely visszaállítása mellett jelenlegi tudásunkkal felbecsülhetetlen mértékű gazdasági és közegészségügyi érvek szólnak. Ezek feltárása fogja megalapozni a jövőben a fenntartható politikai és operatív döntéshozatalt.

Az erdők állapotát időről időre monitorozzák a kutatók Forrás: Szőke Viktória/ Magyar Természettudományi Múzeum

A legújabb vizsgálatoknak nem a szociális és méltányossági kérdések állnak a középpontjában, mint a korai természetvédelmi és környezetvédelmi törekvéseknek, hanem az erős gazdasági és politikai szereplők kiszolgálása olyan módon, hogy ők a természeti élőhelyek fennmaradása által érjék el növekedésüket. Ez a természetvédelmi szemlélet új lendületet ad a vadvilág megőrzésnek is. Az erdők értékelésekor már régen nem csak arról van szó, hogy a társadalmi és környezeti szolgáltatások árának meg kell jelennie a faanyag árában. A közgazdászok is felismerték a közösségi javak és externáliák jelentőségeit. A környezeti értékek alulértékelése hatalmas gazdasági kockázatot jelent. Éppen ezért sajnálatos, hogy csak a közelmúltban dolgozták ki azokat az iránymutatásokat és szabványokat, amelyek megmutatják hogyan integrálható a természeti tőke a számviteli folyamatokba.

A természeti táj értékelésekor a természetes folyamatok értékein felül figyelembe veszik a környezeti termékek és szolgáltatások előállításának értékét, az egészséges élő munkaerő fenntartó szerepével, és az ember által készített inputokkal. De a természet gazdasági hozzájárulása ennél jóval összetettebb, így a módszerek kidolgozása nem érhet véget, folyamatosan finomodik, ahogyan egyre jobban megismerjük a törékeny létünkre ható tényezőket.

Az ismereteink hiányosak, számos biofizikai adatra van még szükségünk például az adott fajösszetételű erdők mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának leírásához.

Az erdők esetében az állomány nagysága önmagában nem fejezi ki a készlet értékét. Az erdőrész értéke a mikroklimatikus, talajvíz háztartási és levegőtisztasági, élőhely-minőségi és biodiverzitás tényezőkkel együttesen értékelhető, a környező tájra, élőhelyekre és lakott területekre kifejtett hatások ismeretében. Már jelenleg is folyik a természeti folyamatok és egységek termékelőállítási, gyártási folyamatokban való részvételének leírása.

Példák bakonyi erdőterületekre. Az „erdőterület" meghatározás a letermelt, éppen csak telepített és ültetvényi területeket is magában foglalja, még akkor is, ha ezek nem látják el azt az ökológiai funkciót, amit erdő alatt értünk. A felvételeken látható gazdálkodási módok az előző évszázadokban működőképesek voltak, de a megváltozó klímaviszonyok mellett a kedvező fajösszetételű erdő nehezen vagy egyáltalán nem képes megújulni.Súlyosbítja a helyzetet, hogy az emberiség nyersanyag igénye is kielégíthetetlen mértéket ölt Forrás: Civertan Stúdió / Jászai Balázs

Ugyanakkor az ökonómiai értékelés nem feltétlenül tárja fel a szűkösség vagy az ökoszisztéma "billenőpontjainak" hatásait, amelyek a készletek változásából adódnak, ezért az értékelés nagyon összetett. A nem fenntartható használat a természeti tőkét lecsökkentheti olyan szintekre, ahol elveszíti megújuló képességét. Például az erdők túlzott kiaknázása, talajkárosodáshoz vezet. Az ilyen "átbillenési pontok" felismerése, megértése létfontosságú.

Szerencsére az emberi egészség, a gazdaság és a települések élhető környezeti adottságainak a szempontjából is létfontosságú erdők jelentőségét a politika is kezdi felismerni: "A legfontosabb klímavédelmi megoldások közé tartozik a természetes szénelnyelőként szolgáló ősi erdőségek megvédése. Az újraerdősítés a másik, a mezőgazdasági reform a harmadik fontos természetes megoldás" (elobolygonk.hu/).

Az erdők szerepével a jogalkotó is tisztában van, így erdőt csak közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani.

A cikk még nem ért véget, lapozzon!