A Hold ellipszispályán kering a Föld körül, átlagos földtávolsága 384 ezer kilométer. Földközelpontban (perigeumban) azonban 48 280 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeumban). Ez a távolságkülönbség a Hold látszó átmérőjében is megmutatkozik: földközelpontban nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Ha a földközelpont egybeesik a teliholdfázissal, akkor beszélünk földközeli teliholdról, vagy a köznyelvben elterjedt, nem hivatalos elnevezéssel szuperholdról.
Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője. Ezt a jelenséget nevezzük kék Holdnak.
Január 31-én teljes holdfogyatkozás is lesz. Ilyenkor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, ám a holdkorong mégsem sötétedik el teljesen, hanem a földi légkörön szóródó fény hatására vöröses színűvé változik. Égi kísérőnk eme sokak által baljósnak tekintett alakját nevezik vérholdnak.