Milliós kivégzésekkel az osztályellenség ellen

Lenin számára élethalál kérdés volt a kezdetben még gyenge bolsevik hatalom bármilyen eszközök bevetésével való megszilárdítása

Száz éve, 1917. december 7-én írta alá Lenin az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra elnevezésű, a történelmi köztudatban Cseka néven ismertté vált szervezet felállítását elrendelő dokumentumot. Az eredetileg rendfenntartás céljára létrehozott és kezdetben még csak alig negyven főből álló szervezet az 1918 augusztusától kibontakozó vörös terror motorjává, és a bolsevik diktatúra legrettegettebb elnyomógépezetévé nőtte ki magát.

Lenint visszacsempészik Oroszországba

Az első világháború mocsarába süllyedt Oroszországban 1917 elején a cári rendszerrel szemben kibontakozó általános társadalmi elégedetlenség forradalmi helyzetet teremtett. Február 24-én II. Miklós, „minden oroszok cárja" lemondott a trónról, és a hatalmat Alekszandr Kerenszkij Ideiglenes Kormánya vette át.

II. Miklós cár családja körében. A bolsevikok a cárt családjával együtt 1918 nyarán meggyilkolták Forrás: Wikimedia Commons

A polgári-demokratikus reformokkal kísérletező Kerenszkij-kormány azonban elkövetett egy súlyos hibát;

tovább folytatta a háborút. Az Ideiglenes Kormány utasítására Bruszilov tábornok hadseregcsoportja 1917. június 18-án döntőnek szánt offenzívát indított a Monarchia csapatai valamint a keleti fronton állomásozó német haderő ellen, ám kezdeti sikerek után, rettenetes veszteségeket elszenvedve az orosz hadsereg támadása július 8-ra összeomlott.

Bruszilov tábornok offenzívájának összeomlása megpecsételte a Kerenszkij-kormány sorsát Forrás: Library Of Congress

A súlyos vereség a végletekig felkorbácsolta a háború és a kormány elleni hangulatot, így 1917 őszén, miután a német titkosszolgálat visszacsempészte Oroszországba Lenint , a bolsevik államcsíny reális és fenyegető veszéllyé vált.

Bolsevik államcsíny és törékeny hatalom

Kornyilov tábornok 1917. szeptemberi restaurációs puccskísérletének kudarca után Lenin elérkezettnek látta az időt az erőszakos hatalomátvételhez.

Kornyilov tábornok 1917 szeptemberi restaurációs kísérlete elbukott Forrás: Wikimedia Commons

Az 1917. november 7-én végrehajtott petrográdi (szentpétervári) fegyveres államcsínnyel Leninnek és a bolsevikoknak ugyan sikerült megkaparintaniuk a hatalmat, sőt, az általános háborúellenes hangulatot kihasználva még némi társadalmi támogatottságra is szert tettek,

ám puccsal megszerzett hatalmuk kezdetben igencsak törékeny lábakon állt.

Lenin számára ezért kulcsfontosságú kérdés volt a kiépülő bolsevik hatalom bármi áron való megszilárdítása, hiszen az eszerektől kezdve a mensevikeken és polgári demokratákon át egészen Kolcsak admirális valamint Gyenyikin és Jugyenics tábornokok fehérgárdista seregeiig terjedt a megdöntésükre szövetkezők széles spektruma.

Mindkét hóhér papnak készült

Az 1917 szeptember eleji sikertelen Kornyilov-puccs után egy litvániai lengyel nemesi család sarját, a lenini eszmék fanatikus hívét, Feliksz Dzerzsinszkijt a Petrográdi Szovjet Katonai Bizottsága (SZKB) tagjává delegálták. Dzerzsinszkij, később ugyancsak hírhedté vált harcostársához, a grúz származású Joszif Visszarionovics Sztálinhoz hasonlóan eredetileg papnak készült.

Feliksz Dzerzsinszkij, a lengyel nemesből lett fanatikus kommunista forradalmár Forrás: РИА /Новости

Dzerzsinszkij az egyházi szolgálat ifjúkori gondolatától viszonylag gyorsan eljutott a hivatásos kommunista forradalmár kegyetlenül fanatikus küldetéstudatáig.

A Kerenszkij-kormány elleni fegyveres felkelésről határozó októberi központi bizottsági ülésen kialakult heves vitában Dzerzsinszkij Lenint támogatva maga is teljes mellszélességgel kiállt a fegyveres államcsíny végrehajtása mellett.

Sztálin szeretett leányával Szvetlanával, 1937 körül. A diktátor Dzerzsinszkihez hasonlóan fiatalkorában szintén papnak készült Wikimedia Commons

A totális erőszakot a forradalom nemes eszközének tekintő Dzerzsinszkij a november 7-i bolsevik lázadásból is aktívan kivette részét, a vezetése alatt álló rohamcsapat foglalta el ugyanis a stratégiai fontosságú petrográdi főpostát.

Kíméletlen forradalmi terrort követelt a lengyel nemesből lett bolsevik

A puccs után, az SZKB egyik vezetőjeként már november 17-én olyan különítmény felállítására tett javaslatot, amelynek a bolsevik hatalom ellen fellépők megfékezése és likvidálása lenne a legfőbb feladata. Lenin azonnal felismerte, hogy az akkor még igencsak ingatag lábakon álló bolsevista hatalom megszilárdításához a Dzerzsinszkij javasolta kíméletlen forradalmi terror, illetve az ennek letéteményeséül szolgáló szervezet kiváló eszköz lehet.

Dzerzsinszkij ötletét támogatta Lenin Forrás: RIA/Novosty

Ezért keresztülvitte, hogy a Központi Bizottság december 7-i ülésén - Dzerzsinszkij javaslatát elfogadva - döntsön az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra elnevezésű szervezet felállításáról.

A szervezetet kezdettől fogva az orosz elnevezésének kezdőbetűiből összevont néven, Csekaként emlegették.

Az ugyancsak lengyel származású Unschlicht, Dzerzsinszkij helyettese, számos tömeggyilkosság kiötlője és levezénylője volt Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A Központi Bizottság Lenin javaslatára Feliksz Dzerzsinszkijt nevezte ki a később hírhedtté vált szervezet elnökének, helyettesének pedig az ugyancsak lengyel származású Józef Unschlichtet tették meg, aki - főnökéhez hasonlóan - tevékeny résztvevője, sőt kiötlője és kezdeményezője volt a kiépülő bolsevik diktatúra megannyi szörnyű túlkapásának, és tömeggyilkosságainak.

Tömeggyilkosság lenini ideológiai alapvetésben

Lenin nem csak a bolsevik hatalom politikai ellenfeleivel való leszámolás eszközeként tekintett a Csekára. A bolsevik párt főideológusának az volt a szilárd meggyőződése, hogy a cári uralom alatt elnyomott nép bosszúra szomjazik és e „jogos" bosszúvágy szolgálatába kell állítani a tömeges és „nevelő célzatú" (értsd: megfélemlítő) terrort mindaddig, amíg a társadalmi osztályok végleg meg nem szűnnek.

Lenin számára a forradalmi terror nem csak hatalomtechnikai, hanem egyben ideológiai kérdés is volt Forrás: RIA Novosti/Ria Novosti

Lenin felfogásában tehát a terror nem csak egyszerűen a pillanatnyi viszonyok szülte, hanem egyenesen a kommunista ideológiából, társadalom felfogásból levezethető hatalmi-technikai eszköz. Lenin Dzerzsinszkijt, az ideológiailag mélyen elkötelezett fanatikus kommunistát látta a legalkalmasabb személynek arra, hogy az e célok megvalósítására felállított szervezetet irányítsa.

A terror agytörsztje, a Cseka vezetői, középen Dzerzsinszkij Forrás: Wikimedia Commons

Dzerzsinszkijnek a párton belül is közismert „tiszta fanatizmusa" volt a legjobb garancia arra, hogy megalkuvás nélküli kíméletlenséggel semmisítsen meg mindenkit, aki a bolsevik hatalom akár valós, akár vélt ellensége.

Megkapta a véres terror összes jogosítványát

A Cseka felállításakor a szervezet apparátusa – a gépkocsivezetőket és a küldöncöket is beleértve - alig negyven főből állt. Ám alighogy megszáradt a tinta a szervezet létrehozását elrendelő határozaton, a polgárháborús helyzet miatt azonnal nyilvánvaló lett, hogy a „forradalmi terror" megvalósítása olyan összetett feladat, ami megfelelő eszközök és szervezeti háttér nélkül aligha lesz megvalósítható.

Lenin minden támogatást megadott a Cseka felállításához, és kivételes hatalommal történő felruházásához Forrás: AFP

A párhuzamos hatáskörök felszámolása érdekében a Cseka felállításával egyidejűleg megszüntették a SZKB-t.

Az 1918 elejétől egyre jobban elharapódzó fegyveres ellenállás valamint a fehérgárdisták aggasztó térfoglalása és a bolsevik kormány ellen kibontakozó nemzetközi intervenció már kezdet-kezdetén szükségessé tette a politikai felderítés és elhárítás megszervezését is a Cseka keretein belül.

Kolcsak admirális szemlét tart fehérgárdista csapatai felett. 1918 nyarán átmenetileg szorult helyzetbe kerültek a bolsevikok Forrás: Wikimedia Commons

Ezért a Népbiztosok Tanácsa (a szovjet kormány) 1918. február 21-i „Veszélyben a szocialista haza" elnevezésű dekrétumában

rendkívüli intézkedések foganatosítására hatalmazta fel a Csekát,

ami a saját hatáskörben lefolytatott rögtönítélő bíráskodástól kezdve a direkt fegyveres tisztogatások végrehajtásáig a terror szinte összes eszközét magában foglalta.

A parlamentarizmus nem egyéb holmi idiótaságnál

A fékezhetetlen terror elszabadításának, és a Cseka hatáskörének országos, pontosabban a bolsevikok fennhatósága alá tartozó területekre való kiterjesztésének hátterében a bolsevik rendszer és vezetői ellen 1918 nyarától jelentősen megszaporodó támadások álltak.

Csekisták pihenőben Forrás: Pinterest

A fehérgárdisták intervenciója mellett Lenin helyzetét jelentősen megnehezítette a feloszlatott Eszer Párt bolsevikokat támogató kisebb szárnyán belül 1918. július 6-án kitört lázadás.

1918 januárjában Lenin utasítására feloszlatták az alkotmányozó nemzetgyűlést,

és ezzel végleg megszüntették a parlamentarizmus még fennmaradt kereteit, amit Lenin több írásában is nemes egyszerűséggel csak „idiotizmusként" emlegetett.

Fanni Kaplan, Lenin merénylője. A Cseka emberei a Kreml udvarán végezték ki Forrás: Wikimedia Commons

Február és június között államosították a nagyipart és a bankokat. A Kadet Párt feloszlatása után gyakorlatilag csak az Eszer Pártból kivált és a bolsevikokat támogató radikális szárny maradt meg egyetlen önálló pártformációként. Ezek az intézkedések az akut belpolitikai válság, valamint a polgárháborús helyzet mellett tovább növelték a társadalmi feszültségeket. 1918. július 6-án az eszerek körbezárták a Kremlt, és ultimátumot küldtek Leninnek követelve a Bolsevik Párton kívüli baloldali pártok újbóli legalizálását, és a szovjetek (a tanácsok) demokratizálását. Az eszer lázadást a Kremlből riadóztatott harcostársak, Zinovjev és Sztálin, valamint a Moszkva körül állomásozó lett hadosztály segítségével másnapra sikerült leverni. Másfél hónappal később, 1918. augusztus 30-án egy baloldali eszer, Fanni Kaplan közvetlen közelről három pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette Lenint. Kaplan sikertelen merénylete szolgáltatott formális indokot az immár leplezetlen vörös terror meghirdetéséhez. Ezzel a Cseka korlátlan rémuralmának is felvirradt a napja i.

Még több kivégzést, Dzerzsinszkij elvtárs!

A vörös terror sokkal szisztematikusabb és átgondoltabb bűncselekmény-sorozat volt, mint a fehérterror ugyancsak kegyetlen dúlása. Lenin Dzerzsinszkij szabadjára engedésével egyszer és mindenkorra fizikailag is meg akarta semmisíteni a bolsevik rendszer valamennyi ellenfelét.

Lenin egyszer és mindenkorra le akart számolni a bolsevik rendszer ellenfeleivel Forrás: Origo

A Cseka alakulatai átgondolt terv szerint folytatták a tisztogatásnak nevezett tömeggyilkosságokat,

ezrével és tízezrével mészárolva le a valós vagy vélt ellenséget. Lenin Dzerzsinszkijnek címzett távirataiban többször követelt még több kivégzést, amit a bolsevikok Saint- Just-je külön kérés nélkül is többnyire túlteljesített.

Az elszabaduló terror egyik oldalon sem ismert határokat Forrás: Pinterest

A szisztematikus gyilkosságokra kiváló történelmi példa a Krím 1920-ban történt elfoglalása után kibontakozó, és a Cseka szolgálatába állt emigráns magyar kommunistavezér, Kun Béla által irányított megtorló akció. Ez elsősorban a bolsevikok kezére került fehér hadifoglyok és szimpatizánsnak kikiáltott civilek tömeges kivégzésében, valamint az őshonos helyi tatár lakosság elleni irtóhadjáratban nyilvánult meg.

Kun Béla 1919-ben beszédet tart. A Szovjetunióba emigrált magyar kommunista néptribun 1920-ban a krími véres tisztogatások legfőbb irányítója volt Forrás: Wikipedia

( Csak a tatár lakosok közül több mint 60 ezren lelték halálukat a Kun által irányított megtorló akcióban.)

A vörös terror valós áldozatainak számát talán már sohasem fogjuk pontosan megismerni.

Mihail Voszlenszkij orosz történész 13 millióra teszi a polgárháborús évek áldozatainak számát, Gunnar Heinshon 4 millió főben látja a bolsevik irtóhadjárat mérlegét.

A szovjetrendszer lényegéből fakadt a terror

A bolsevik vezérkar megelégedésére „eredményesen" működő terrorszervezetnek egyre jobban kiterjesztették a hatalmát, a Központi Bizottság 1919. december 19-i határozata nyomán a „különleges osztályok" a Vörös Hadseregen belül is felállításra kerültek.

Dzerzsinszkij (középen) Lenin koporsóját viszi társaival együtt, a bolsevik vezér temetésén Forrás: Hulton-Deutsch Collection

A Cseka véres története csak alig öt évet ölelt fel.

A Központi Végrehajtó Bizottság a polgárháború végén, 1922. február 6-án felszámolta a szervezetet, és helyébe a belügyi népbiztosság mellett működő Állami Politikai Hatóságot, a GPU-t állította fel, amelynek első elnöke ugyancsak Dzerzsinszkij lett.

Az elnyomás, megfélemlítés, és a terror a szovjetrendszer belső lényegéből fakadt Forrás: Sputnik News

A GPU Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után kezdődő sztálini elnyomás egyik zsarnoki szimbólumává vált, ám a szovjetrendszer lényegéből fakadó belső terror valamint szervezeteinek evolúciója a GPU felállításával még korántsem ért véget. Ez azonban már egy másik történet.