Brezsnyev Tökölre parancsolta Kádárt, hogy átadja ultimátumát

gazdasági mechanizmus
eonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Kádár János, az MSZMP első titkára. ( Jobb szélen Biszku Béla, a kép bal oldalán pedig Rajnai Sándor áll.) Brezsnyev mereven ellenzett minden reformtörekvést
Vágólapra másolva!
Negyvenöt éve, 1972. november 27-én Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a diplomáciai protokollt felrúgva rajtaütésszerűen érkezett meg a tököli szovjet katonai repülőtérre. A magyar pártvezetést és az MSZMP első titkárát, Kádár Jánost csak alig néhány órával a szovjet kormánygép moszkvai felszállása előtt értesítették a fenyegető élű „baráti" látogatásról. Alighogy landolt a gép, Brezsnyev azonnal magához hívatta Kádárt, hogy átadja részre az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági reform felfüggesztését követelő ultimátumot.
Vágólapra másolva!

Nem tudni, eszébe jutott-e Kádárnak Maléter, miközben Tökölre tartott

Talán már soha sem fogjuk megtudni, hogy Kádár Jánosnak, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után felállított budapesti Quisling-kormány egykori fejének eszébe jutott-e Brezsnyev faragatlan invitálásról egy másik, tizenhat évvel korábbi novemberi nap.

Nagy Imre miniszterelnök, Tildy Zoltán és Maléter Pál a parlamentben 1956. november 2-án. Malétert Tökölön tőrbe csalták a szovjetek Forrás: AFP

1956. november 3-án a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét Maléter Pált a szovjet csapatkivonási tárgyalások folytatásának indokával csalták ki a tököli katonai légibázisra, ahonnan először a börtönbe, majd a bitófa alá vezetett az útja.

Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Kádár János, az MSZMP első titkára. ( Jobb szélen Biszku Béla, a kép bal oldalán pedig Rajnai Sándor áll.) Brezsnyev mereven ellenzett minden reformtörekvést Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Lev Ivanov

Természetesen azóta nagyot fordult a világ, és ha Kádár Jánost nem is fenyegette ilyen veszély, a magyar pártvezető Brezsnyev szokatlanul modortalan betoppanásából pontosan tudhatta,

hogy igencsak kellemetlen tárgyalások elébe néz.

Ebben nem is kellett csalatkoznia az MSZMP KB első titkárának.

Brezsnyev pártfőtitkárként konzervatív fordulatot hajtott végre Forrás: AFP

Brezsnyev ingerülten szóvá tette, hogy Magyarországon továbbra is „rossz irányba” mennek a dolgok,

annak ellenére, hogy a február 11-i moszkvai tárgyalásokon az SZKP vezetése már nyomatékosan felhívta erre a „magyar elvtársak" figyelmét. Az 1972. február 11-i moszkvai látogatásról a szokásos semmitmondó rövid kommüniké jelent meg a hazai sajtóban, amely a felek teljes nézetazonosságát hangsúlyozta.

Brezsnyev veszélyes perecedenst látott a magyar reformban

Valójában korántsem volt ennyire idilli a Kreml kulisszái mögött zajló fejmosás, amelyben Kádár, és a magyar pártdelegáció részesült. Az 1968-as prágai tavasz eseményei súlyosan frusztrálták az SZKP vezetését és Leonyid Iljics Brezsnyevet, aki elődje, Nyikita Szergejevics Hruscsov puccsszerű eltávolítását követően leplezetlen konzervatív fordulatba kezdett.

Hruscsovot puccsszerűen távolították el az SZKP éléről Forrás: RIA Novosti/Savostjanov

Prága után a reform roppant gyanús fogalommá vált a Kreml urai (elvtársai) szemében. Az 1968. január elsejével bevezetett magyar reformcsomag, a gazdaságirányítást decentralizáló, és az előző évtized első felében, a Rákosi-érában az országot a csőd szélére kergető tervutasításos rendszert bizonyos vállalati önállósággal, valamint a piaci szabályozók óvatos elismerésével felváltó új gazdasági mechanizmus

kezdettől fogva gyanakvást keltett Moszkvában.

Rákosi voluntarista gazdaságpolitikája 1953-ra a csőd szélére sodorta az országot Forrás: Fortepan

Ez a gyanakvás tovább nőtt a prágai tavasz kibontakozása, majd Alexander Dubcek reformtörekvéseinek fegyveres erővel történt meghiúsítása után.

Alexander Dubcek (jobbról balra a harmadik) volt a „prágai tavasz” vezéralakja Forrás: AFP

Brezsnyev veszélyes precedenst látott a magyar reformban,

pedig a Dubcek-féle csehszlovák kísérlettel szemben, amely a gazdasági reformokkal párhuzamosan politikai fordulat végrehajtásában is gondolkodott, a magyar pártvezetés részről a politikai reform végig tabutémának számított.

Betelik a Kreml pohara

Brezsnyev számára azzal telt be a pohár, hogy Budapesten nyílt vita kezdődött az 1968-as új gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséről.

Szovjet harckocsi Prágában. A csehszlovák reformtörekvések erőszakos elfojtása után a Szovjetunió nem tűrt meg semmilyen átfogó reformkísérletet Forrás: AFP/-

A reformközgazdászok, így többek között Bognár János akadémikus, valamint az MSZMP Központi Bizottságának az új gazdasági mechanizmus mellett kiálló tagjai, így különösen a reformot előkészítő bizottság vezetője, Nyers Rezső, és rajta kívül Fock Jenő miniszterelnök, Aczél György, Ajtai Miklós, valamint Párdi Imre további, a piacgazdasági szemlélet felé nyitó intézkedéseket szorgalmaztak.

Nyers Rezső az otthonában, idős korában. Nyers volt az az új gazdasági mechanizmus kidolgozásának egyik vezéregyénisége Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Kádár János alapvetően nem reformpárti, hanem konzervatív pártvezető volt, akinél a politikai reformok kérdése fel sem vetődhetett.

Kádár számára 1956 legfőbb tanulsága az volt, hogy a társadalmi stabilitás, az 1960-as évek elejétől kibontakozó konszolidáció csak az életszínvonal fokozatos emelésével lesz fenntartható hosszú távon.

Kádár János noha elkötelezett volt a sztálinista örökség felszámolása mellett, alapvetően konzervatív kommunista volt Forrás: Bundesarchiv/Heilig, Walter

Ezért egyezett bele az 1968-as új mechanizmus bevezetésébe, mivel azt nem célnak, hanem eszköznek tekintette a „szocialista társadalmi viszonyok", azaz a politikai rendszer megerősítésében. Ezt az óvatos nyitást, amely nagyobb hangsúlyt fektetett a szocialista táboron kívüli külgazdasági kapcsolatok kiépítésére is, Moszkva veszélyes elhajlásként értékelte.

Brezsnyev vádbeszédet tartott a díszebéden

Az 1972. február 11-i látogatás alakalmával a tárgyalások, és a díszebéd lényegében Brezsnyev egyoldalú vádbeszéde, kirohanása volt a magyar gazdasági reformtörekvések ellen. Az SZKP főtitkára élesen kikelt a „veszélyes jobboldali elhajlások, a kulturális élet kispolgári nézetei", valamint az úgynevezett kistőkés viszonyok visszaállítása ellen a mezőgazdaságban.

Kommunista pártok nemzetközi találkozója Moszkvában, 1969-ben.Brezsnyev a "nemzeti sztálinista" Ceausescu román pártvezető társaságában Forrás: AFP

Brezsnyev számon kérte a „szocialista társadalmi igazságosság" érvényesülését, valamint kifogásolta az „éberség" lankadását is, amelyek súlyosan fenyegetik a „testvéri Magyarország" társadalmi fejlődését.

A szovjet fél rendkívül tájékozott volt minden kérdésben,

még a magyar pártvezetők bizalmas körben folytatott beszélgetésiről is pontos információkkal rendelkezett, köszönhetően az MSZMP Központi Bizottságában ülő keményvonalas híveinek.

Kádár János és Brezsnyev Budapesten. Tökölön nem volt ilyen ünnepélyes a protokoll Forrás: AFP

A korabeli feljegyzések szerint Kádár János nyugodtan tűrte Brezsnyev fejmosását.

A felvetésekből néhányat kapásból elutasított, a nyitva maradt kérdésekkel kapcsolatosan pedig megígérte a problémák kivizsgálását, és szükség szerinti korrigálását. Az MSZMP KB novemberi ülésén ennek jegyében kompromisszumos megoldás született, a reformok további kiterjesztését egyelőre levették a napirendről.

Megreformálhatatlannak bizonyult a szocialista rendszer

A szovjet pártvezetés azonban továbbra sem volt elégedett, ezért is került sor Brezsnyev váratlanságában fenyegető élű tököli villámlátogatására, november 27-én. A szovjet pártfőtitkár itt már nem csak a februárban megtett kifogásait ismételte meg, hanem konkrét neveket tartalmazó listát nyújtott át Kádárnak, a listán szereplő reformisták haladéktalan elmozdítását követelve.

Brezsnyev előre elkészített listát adott át Kádárnak Forrás: AFP

Kádár átolvasta a listát, majd Brezsnyevhez fordulva a következőket közölte:

A magyar pártvezető természetesen nem óhajtott tengelyt akasztani a Kremllel, ez ellentétes lett volna a meggyőződésével és politikai habitusával. Az új gazdasági mechanizmus részleges felszámolása még további két évig tartó folyamat volt. Nyers Rezsőt és a reformpártiakat elmozdították, az ultrakonzervatívok képviselői, Komócsin Zoltán és Biszku Béla pedig ismét „helyzetbe kerültek".

Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a jobb szélen pedig Biszku Béla áll. Biszku reformellenes ultrakonzervatívnak számított a pártvezetésen belül Forrás: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Utolsó vezéráldozatként Fock Jenőt váltották le a Minisztertanács éléről, 1975-ben. Az őt követő, és 12 évig hivatalban maradó Lázár György szürke egyénisége vált az ekkor kibontakozó, és végül a rendszer összeomlásához vezető „pangás korszakának" jelképévé.

Fock Jenő a kormány elnökeként a reformtörekvések egyik legfőb támogatója volt Forrás: MTI/Vigovszki Ferenc

Kádár vesszőparipája, az életszínvonal emelése ezután csak a Magyar Nemzeti Bank nagyhatalmú elnökhelyettese, Fekete János nevével fémjelzett új pénzügypolitikával, nevezetesen a nyugati piacról felvett, és egyre nagyobb államadósságot generáló hitelpolitikával volt biztosítható.

Lázár György a "pangás éveit" szimbolizálta Forrás: MTI/Bara István

A mértéktelen eladósodás 1982-re csőd közeli helyzetbe sodorta Magyarországot, a mentőövet a Nemzetközi Valutaalaphoz történt csatlakozás jelentette, amit a Kreml már nem tudott megakadályozni. Az 1980-as évekre bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer megreformálhatatlan, és csak rövid idő kérdése a végső széthullása.