Éjszakai életet éltek az ősemlősök a dinoszauruszok árnyékában

ősemlősök
Vágólapra másolva!
Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.
Vágólapra másolva!

Az éjszaka sötétjében kerestek menedéket a dinoszauruszok elől

Korábban az ősi emlősök nappal inkább elrejtőztek, attól tartva, hogy felfalják őket: ezt a régóta fennálló elméletet támasztja alá a Tel Aviv-i Egyetem és a University College London új kutatása, melyről a Nature Ecology & Evolution című szaklapban számoltak be.

A kréta korban élő ősemlősök a ragadozó dinoszauruszok uralta világban kénytelenek voltak az éjszakai sötétség védelmét keresni Forrás: Pinterest

A kutatók az emlősök két alternatív családfáját használták, amelyek - kétféleképpen - azt mutatják meg, melyik faj milyen ősöktől származik és mikor jelent meg. Ebbe beillesztették 2415 ma élő faj adatait arról, hogy nappal, éjszaka vagy mindig aktívak.

Ragadozó ősemlős a kréta kor végéről. Az ekkortájt élő emlősök kivétel nélkül apró méretűek voltak Forrás: Prehistoric World

"Megpróbáltuk modellezni az emlősök sokszínűségét, elefántok, kenguruk és a ma is csak éjjel aktív denevérek adatait is felhasználtuk" - mondta Roi Maor ökológus, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója. "Több mint 150 millió évet mentünk vissza az időben. Nagyon jól látható a viselkedési mintázat: minden emlős, mely a dinoszauruszok korában élt, éjszaka volt aktív" - emelte ki Maor.

Új módszer a hipotézis bizonyítására

Az első tisztán nappali aktivitású fajok között lehettek a majmok elődei - véli a szakértő. A patás emlősök, például a tehén vagy a teve elődei nappal és éjjel is aktívak voltak.

ősemlősök Forrás: AFP/SPL

A kutatók eddig a kövületek jellegzetességei alapján próbálták meg kikövetkeztetni, hogy az állatok nappal vagy éjszaka voltak-e aktívak.

Ez elsősorban a lágy részekből, például a retinából látható, amely azonban a fosszíliknál rendszerint nem marad fenn. A ma élő majmokról azonban ismert, hogy látják a színeket, ami elsősorban nappal hasznos tulajdonság.

A ma élő majmokról tudjuk, hogy jól látják a színeket, aminek nappali életmód esetében van jelentősége Forrás: Origo

Irina Ruf, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet emlőskutató részlegének vezetője szerint a tanulmány szerzői teljesen új módszert alkalmaztak elméletük bizonyítására. Kifejtette ugyanakkor, hogy az eredmények csak ma élő állatok adatain alapulnak, nem fosszíliák megfigyelésén.

Becsapódó aszteroida nyomán virradt fel az emlősök napja

A dinoszauruszok valamint a tengeri és repülő őshüllők csoportjai a kréta kor legvégén, hozzávetőleg 65 millió éve tűntek el az élet színpadáról. A hirtelen kihalási esemény hátterében döntő szerepe lehetett annak a 12-15 kilométer átmérőjűre becsült aszteroidának, amely a kréta legvégén a mai Mexikói-öböl nyugati partjainál, a Yukatán-félsziget környékén csapódott be.

A kréta időszak legvégén, nagyjából 65,5 millió éve becsapódott 10- 15 kilométer átmérőjű aszteroida ökológiai kataklizmát okozott a földön és a tengerekben Forrás: Origo

A aszteroida becsapódása nyomán az atmoszférába került irdatlan mennyiségű poranyag és aeroszol miatt rövid időre összeomlott a tápláléklánc, tömeges fajkihalást okozva.

A kréta időszak legvégén történt becsapódás játszott szerepet a K-T kihalási eseményben Forrás: Pics About the Space

A dinoszauruszok eltűnésével egész sor ökológiai fülke (niche) üresedett meg a szárazföldi élőhelyeken,

amelyet a kréta időszakot követő paleocén kor elejétől a kréta végi kataklizmát túlélt emlősök, illetve a dinoszauruszok közvetlen leszármazottainak tekinthető madarak töltöttek ki.

A krétát követő földtörténeti harmadidőszak, a 65 millió éve elkezdődött kainozoikum az emlősök felvirágzását hozta el Forrás: Origo

Ez a magyarázata e két gerinces csoport robbanásszerű fejlődésének, ami 65 millió éve a paleocén elején kezdődött el, és azóta is tart.

A földtörténeti ókor végén jelentek meg az emlősszerű hüllők Forrás: Pinterest

Az első valósi emlősök a földtörténeti ókor, a paleozoikum végén felbukkant emlősszerű őshüllőkből fejlődtek ki, és már a triász időszaktól alárendelt részét alkották a korabeli élővilágnak.