Kelták, részeges Jack, halloween, és a halottak napja

A kelták szerint Samahin napján megnyílik az alvilág

November elsején és másodikán gyertyafénybe borulnak a temetők. A hozzátartozók felkeresik halottaik sírját, melyeket csokrokkal és koszorúkkal díszítenek fel. Mint sok egyházi ünnepnek, ennek is pogány gyökerei vannak, amely egészen a kelta időkig nyúlik vissza, amikor a kelták november elseje körül nagy tüzek gyújtásával az elmúlást és az új kezdetet ünnepelték.

Az ősi kelta ünnepnek megmaradtak a nyomai

A kelták a jelenlegi naptár szerinti november elsején rendezték meg Samhain ünnepét. Hagyományuk szerint ez a nap volt az évzárás és az évkezdés napja, aminek tiszteletére nagy tüzeket raktak.

Samhain ünnepén nagy tüzeket gyújtottak Forrás: El Blog de Megia Celta

Pásztornép lévén, ezen a napon pároztatták juhaikat, egy részüket azonban levágták, a húsból egy kis adagot rituálisan megettek, a nagyobb hányadát pedig eltették a szűkös téli hónapokra.

Kelta harcos és asszonya - a kelta viseletet bemutató rekonstrukció. Samhain, az elmúlás és újjászületés ünnepe volt a kelták hagyományában Forrás: Picasa

Étel-és italáldozatot mutattak be az ősöknek – korábban emberáldozatot - , és

Samhain napjának még ma is megvannak a nyomai:

Írországban az ünnep előestéjén kitakarítják a házat és ételt, italt hagynak az asztalon éjszakára a családi szellemeknek.

Nem csak a holtaknak, hanem a szerelemnek is áldoztak

Samhain előestéjén a természeti törvények érvényüket vesztik, az idő megszűnik. Ez a nap nem tartozik sem az óévhez, sem az újévhez.

Leomlik a fal élők és holtak közt, és a kelták hiedelme szerint ilyenkor a halottak lelkei az élők közt mászkálnak.

Az időtlenségre utalt, hogy ezen a napon szükség esetén szökőnapot iktattak be.

A kelták hitvilága szerint Samhain napján megnyílt az átjárás a túlvilágból Forrás: ABC.es

Erre a korra jellemző volt, hogy mindenben az egyensúlyra törekedtek. Így volt ez Samhain ünnepén,

ami nem csak a holtak napjának számított, hanem a szerelemnek is áldoztak ekkor.

Samhain ünnepén a kelta törzsek áldozatot mutattak be hódítóiknak, valamint győzteseiknek is, és hitük szerint ekkor feltárultak az alvilági istenek csodálatos helyei.

A kelták szerint Samhain napján megnyílik az alvilág Forrás: Tess Whitehurst

A Samhain a szezonváltozásról, a természet szunnyadására való felkészülésről szólt, ahogy a nyár, illetve az ősz télre váltott. Samhain napján minden évben közösségi találkozót tartottak, begyűjtötték télire az erőforrásokat, és az állatokat visszahozták a legelőkről.

A kelták az átmenet napját természetfelettinek tartották Forrás: IHMC Public Cmaps

A kelták az évnek ilyen átmeneti pillanatait speciálisnak és természetfelettinek tartották,

ezért úgy vélték, ez az ideje a halállal való kommunikálásnak is. Hitük szerint a holtak ekkor át tudnak kelni egyik világból a másikba.

Pogány gyökerei miatt sátáni ünnepnek tartották

Oly jelentős volt ez az ünnep, hogy a keresztény egyház nem hagyhatta figyelmen kívül, és felvette saját ünnepei sorába, majd 835-ben megtette mindenszentek napjává. Ehhez a Bibliából találtak megfelelő magyarázatot, méghozzá a Jelenések könyvében.

Az apokalipszis négy lovasa Albrecht Dürer fametszetén Forrás: Tyndale Theological Seminary

A keresztények sokáig úgy vélekedtek, hogy a halloween pogány gyökerei miatt sátáni ünnep,

de szó sincs erről, mivel semmi köze sincs a sátánimádathoz. Bár nincs bizonyítva a közvetlen kapcsolat halloween szokása és a Samhain között, több néprajzkutató úgy véli, hogy a mindenszentek ünnepe és Samhain összeolvadásából, a pogány és keresztény hagyomány elemeiből alakult ki a halloween.

Egyes etnográfusok szerint a Samhain és a halottak napja elemeinek összeolvadásából alakult ki a halloween hagyománya Forrás: Origo

Mindenszentek napján az élők köszöntik az üdvözülteket,

amely magába foglalja a kanonizált és a nem kanonizált szentek tiszteletét is. A keresztény hagyomány szerint ezen a napon az élők és az üdvözültek képletesen egymásra találnak.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Linda Bucklin

A katolikus felfogásban az Úr előtt az élő és holt hívek egyaránt közösséget alkotnak.

Az élők a küzdő egyház, a holtak a szenvedő egyház, az üdvözültek pedig a diadalmas egyház képviselői,

a keresztény tanítás szerint. A katolikus mindenszenteknek saját liturgiája volt: a Bibliából gyűjtötték össze az idézeteket. Mindenszentek napja mára a halottak napjának lett a vigíliája.

A középkorban nem a szomorúság, hanem vigadalom jellemezte a halottak napját

A halottak napja a katolikus egyházban november másodika, és ha ez vasárnapra esik, akkor pedig november 3. Ezen a napon emlékezünk meg a tisztítótűzben szenvedőkről, vagyis az élő egyház a szenvedő egyházról. Előző nap délutánján, a halottak estéjén szokás a sírokat rendbe hozni, virággal, koszorúval díszíteni, és ilyenkor mécsesek fényárjában úsznak a temetők.

Halottak napján fényárba borulnak a temetők Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A kereszténység körében a cluny bencés szerzetesek terjesztették el ezt az ünnepet,

a 10. században. A régi időkben faluhelyen ilyenkor vigadalom volt, tort ültek, és mint a kelták idején, éjjelre megterítették az asztalt, amelyen ételt és italt hagytak, mert a kora középkori ember hitvilága szerint a holtak szellemei ilyenkor jöttek látogatóba.

Pieter Bruegel Parasztlakodalom című festménye 1568-ból. A középkorban a mennyegzői evészethez hasonló lakomával ülték meg a halottak napját is Forrás: Wikimedia Commons

A bolyongó lelkeknek lámpást is gyújtottak, hogy odataláljanak a házhoz. Másnap aztán az élelmet szétosztották a temető kapujában gyülekező szegények között. Az alamizsnaosztás olyan helyen is szokássá vált, ahol nem vendégelték meg az elhunytakat.

A 20-as években vandál tettekké váltak a halloweeni csínytevések

Mindenszentek előestéje az angolszász országokban a Halloween, amikor töklámpásokat faragnak, és ez a csintalankodás ideje is. Halloween napján jelmezbe öltöznek az emberek, a gyerekek pedig ajtóról-ajtóra kopogtatna és cukorkát kérnek. És ezen a napon meglepetésszerű csínytevésekre is számítani kell.

A halloweeni jelmezviselési szokások mind a mai napig fennmaradtak Forrás: PlentyOfFish Blog

A régmúlt időkben a halloweent tartók álruhába öltözve bekopogtak a házakba és ételért cserébe elmondtak egy imát, vagy előadtak egy rövid darabot, komédiát.

Halloween szokását az ír bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba,

amikor a 19. század első felében az éhínség elől tömegesen Amerikába menekültek.

Halloween szokását ír bevándorlók terjesztették el Észak-Amerikában, a 19. században Forrás: Halloween Wallpapers

Az 1800-as évek végére a halloween megtartása általános szokássá vált az észak-amerikai kontinensen. Az USA-ban és Kanadában a vaskosabb csínytevésekhez tartozott, hogy felborították a kerti árnyékszéket, vagy hogy kinyitották az udvari kapukat, és tojással összekenték az épületek falát.

Az 1920-as 30-as évekre Amerikában a halloweeni csínytevések vandál tettekké dagadtak Forrás: Halloween History/Facebook

Az 1920-as 30-as évekre az ünnepből rendetlen utcabál lett,

és egyre komolyabbá váltak a csínytevésnek már aligha nevezhető vandál tettek,

ami miatt szigorú hatósági rendelkezéseket léptettek életbe halloween napján. A 20. század közepére a halloween a gyerekek ünnepévé szelídült, és ennek köszönhetően ismét meredeken kezdett emelkedni az ünnep népszerűsége, amibe újfent bekapcsolódtak a felnőttek is.

Részeges Jack, aki az ördöggel alkudozott

A halloween ma már elképzelhetetlen töklámpás nélkül, amelynek eredete egy régi legendához kötődik. A legenda szerint Jack, a részeges farmer az ördöggel alkudozva pórul járt, mert halálakor a menny és a pokol kapuja egyaránt zárva maradt előtte.

Ír répalámpás, ami Jack, a részeges farmer legendájából származik Forrás: Origo

Arra kényszerült, hogy a tisztítótűz sötétjében vándoroljon,

ezért Jack fehérrépából készített egy lámpást, amelybe egy darab égő szenet tett,

hogy ez vezesse elveszett lelkét az alvilág labirintusában. Erre vezethető vissza, hogy halloweenkor a közösségek Írországban répalámpást készítenek, hogy elijesszék Jacket és más makacs szellemeket.

A répalámpás Amerikában alakult át töklámpássá Forrás: Origo

A répalámpásból akkor lett töklámpás, amikor az ír bevándorlók Amerikában tömérdek mennyiségű, és a répánál jóval könnyebben faragható narancsszínű sütőtökre leletek. Mára óriási, több mint 100 millió dolláros forgalmat hozó üzletté vált halloween idején a lámpásnak való tök árusítása.

Festum omnium sanctorum

A mindenszentek napjáról (Festum omnium sanctorum) már a 4. században is megemlékeztek a pünkösd utáni első vasárnapon. (Az ortodox keresztények ma is ekkor tartják az ünnepet.) A 8. században november elsejére, a kelta Samhain ünnep napjára tették át az „összes szentek ünnepét”,

hivatalosan pedig 835-ben iktatták be a keresztény ünnepek sorába, Jámbor Lajos frank császár kezdeményezésére,

és IV. Gergely pápa engedélyével.

IV. Gergely pápa Forrás: Wikimedia Commons

A mindenszentek napjának megünneplése a 14. századra terjedt el az egész római katolikus egyházon belül. Szokássá vált harangoztatni a család halottaiért, a középkorban a halottak napján ételt adtak a szegényeknek, megterítettek az elhunytaknak, és minden helyiségben lámpást gyújtottak az emlékükre.

Halottak napján a keresztények az elhunyt hozzátartozóikra emlékeznek Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Voltak falvak, ahol ekkor választottak bírót, vagy fogadták fel a cselédeket.

A katolikus egyházban ezen a napon elimádkozzák a mindenszentek litániáját a temetők nagykeresztjénél, és megáldják az új síremlékeket.

Üdvözülés és elkárhozás Michelangelo monumentális Utolsó ítélet című freskóján, a Sixtus-kápolnában Forrás: Wikimedia Commons

A katolikusok hittétele szerint azoknak a lelke, akik nem azonnal üdvözülnek vagy kárhoznak el, először a purgatóriumba, a tisztítótűzbe jut, ahol az elhunyt lelkének meg kell tisztulnia, és ebben tud segíteni a hozzátartozó november másodikán, a halottak napján, az elhunyt lelki üdvéért mondott imádsággal.

Halottak napi mécses Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Mindenszentek napján viszont azokról emlékeznek meg a hívők, akik már üdvözültek, és bejutottak a mennyek országába.