Valami egészen bizarr dolgot fedeztek fel egy középkori sírban

A szóban forgó középkori disznódelfin maradványa
Vágólapra másolva!
Egy három hétig tartó ásatás során valami elképesztő és megmagyarázhatatlan dolgot fedeztek fel az archeológusok a La Manche környékén. Egy sírt, amiben bizonyíthatóan nem emberi maradványok nyugszanak.
Vágólapra másolva!

A felfedezést a Csatorna-szigetek egyik aprócska tagján tették a kutatók. A sír a középkorból származik, ám nem embert ástak ki belőle,

hanem egy disznódelfint.

A szakértőknek fogalmuk sincs, hogyan került a sírba az állat, és egyáltalán miért temették oda a korabeli lakosok.

„Az egész nagyon furcsa, nem tudok mit kezdeni a helyzettel" – nyilatkozta a The Guardian magazinnak Philip de Jersey, az Oxfordi Egyetem régésze. A szakértő szerint egyáltalán nem világos, miért is bajlódna valaki azzal, hogy eltemessen egy disznódelfint.

A legbizarrabb az egészben az, hogy az állat testét nem egyszerűen csak elásták a földbe, hanem

keresztény tradíció szerint

keletről nyugatra néző pozícióban fektették a gödörbe. Ráadásul maga a sír is gondosan el volt készítve, mintha így akarták volna a helyiek leróni kegyeletüket a tengeri emlős előtt.

Eleinte úgy hitték a kutatók, hogy a sírban egy szerzetes maradványai nyugszanak, ismert ugyanis, hogy a korabeli szent emberek gyakran elvontak az itteni szigetekre, ha menedéket kerestek. Nagy meglepetésként érte a régészeket, hogy emberi koponya helyett egy fiatal disznódelfin feje került a kezükbe, amely a vizsgálatok szerint a 14. században lett örök nyugalomra helyezve. Az állattól nem messze több szerzetes sírját is fellelték az archeológusok.

A szóban forgó középkori disznódelfin maradványa Forrás: Guernsey Archaeology/YouTube

A további vizsgálatok során talán megoldódhat a rejtély

Elképzelhető, hogy a disznódelfint azért ölték meg a környékbeliek, hogy elfogyasszák, a középkorban ugyanis igencsak kedvelt csemegének számított. Ha viszont csak zsákmányként tekintettek rá, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem a tengerbe szórták a maradványokat, mivel a part mindössze 10 méterre volt a sírtól.

De Jersey egyik teóriája szerint az emlőst valóban élelemként akarhatták felhasználni és megfelelően tárolták is egy ideig, ám végül mégsem használták fel. Valószínűleg sóval akarták tartósítani, de valamiért nem tértek vissza hozzá"
– mondta a kutató.

A csontokat mindenesetre már elszállították a helyszínről, most tengerbiológusok elemzik őket. Az eredményekből talán kiderül, miért is temették az állatot egy szerzeteseknek szánt temetőbe. De Jersey mindenesetre meg van győződve arról, hogy 35 éves karrierje során hasonló esettel még nem találkozott.