Harapós szörnyek és nem békés óriások voltak az ősbálnák

2017.08.30. 15:21

Az ősi bálnáknak az oroszlánokéhoz hasonló, éles fogaik voltak, írták ausztrál kutatók. Úgy vélik, hogy felfedezésükkel megcáfolják azt az eddigi elképzelést, hogy ezek az állatok a mai szelíd óriásokhoz hasonlóan szűrögetésre használták a fogaikat.

A ceteknek két fő csoportjuk ismert a fogas cetek, amilyen a kardszárnyú delfin, és a sziláscetek, amelyek planktont és kis halakat szűrnek ki az óceánból a szájukban található különleges, sörteszerű struktúrákkal (szilákkal).

A Victoria Múzeum és a Monash Egyetem paleontológusai 3D szkennerek segítségével elkészítették néhány fosszilis sziláscet és ma élő ragadozó fogainak digitális modelljét. Az ősi szilásceteknek még fogaik voltak, ebből alakultak ki később a szilák, de a szakemberek úgy vélték, hogy a fogak inkább szűrő és nem rágó, elkapó funkciót töltöttek be.

Janjucetus ősbálna koponyájaForrás: Wikimedia Commons

Haraptak, nem szűrögettek

A mostani eredmények azonban cáfolni látszanak az eddigi elképzeléseket.

Most sikerült először kimutatni, hogy az ősi szilásceteknek rendkívül éles fogaik voltak, amelyeknek egy feladatuk lehetett – felaprítani a zsákmány húsát" – mondta Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum gerinces paleontológiával foglalkozó rangidős kurátora.

„Azzal szemben, amit sok ember gondol, a bálnák sose használták fogaikat szűrőként, jellegzetes szűrőtechnikájuk később fejlődött ki az evolúció folyamán, talán azután, miután elvesztették a fogaikat" – tette hozzá a kutató.

Felforgatja az eddigi elképzelést

Az oligocén végén, úgy 25 millió évvel ez előtt élt bálnákkal kapcsolatos elmélet azt sugallta, hogy ezek az emlősök szűrögetve táplálkoztak, cipzárszerűen összezárva a fogaikat, hasonló módon, mint néhány ma élő antarktiszi fóka.

A Janjucetus ősbálna minden bizonnyal hatékony ragadozó volt és nem szűrögetőForrás: Wikimedia Commons

A szűrő megakadályozta a táplálék kijutását, de a víz ki tudott folyni a fogak között. E fogakat váltották fel végül a szilák, teszi hozzá az elmélet.

A Biology Letters legújabb számában publikált tanulmány „alapvetően felforgatja a bálnák táplálkozásbiológiájáról alkotott képet", mondta David Hocking, a Monash Egyetem kutatója.

A szerzők hozzátették, hogy további kutatások szükségesek a sziláscetek eredetének megértéséhez, amelyek ma a Föld legnagyobb állatai, mégis a legkisebb óceáni élőlényekkel táplálkoznak.