Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak Kelet-Kínában

Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak helyi paleontológusok a délkelet-kínai Csöcsiang tartományban.

Egyedülálló lábnyom kollekció a késői kréta időszakból

A csöcsiangi természettudományi múzeum kutatói szerint a lábnyomfosszíliákat Jivu város egyik dombján fedezték fel az őslénykutatók még 2007-ben, de csak 2014-ben kezdték el tanulmányozni őket.

A kutatók eddig több mint 80 lábnyomot találtak.

Eddig ez a legtöbb dinoszauruszlábnyom, amelyet egyetlen lelőhelyen fedeztek fel Délkelet-Kínában.

Kréta időszaki szauropodák megőrződött lábnyomai ( a kép illusztráció) Forrás: MTI/EPA/DPA/Holger Hollemann

A múzeum kurátora, Csin Hszingseng szerint a késő krétakor hajnaláról származó leletek között theropodák, szauropodák és pteroszauruszok lábnyomai is sorakoznak.

A mezozoikumban, így a kréta időszakban is a dinoszauruszok uralták a szárazföldeket Forrás: Julius Csotonyi

A theropodák lábnyoma ritkán hosszabb 20 centiméternél, míg a szauropodáké akár egyméteres is lehet. A legérdekesebb lelet egy szauropoda-lábnyomban lévő pteroszaurusz-lábnyom volt.

A Pterosaurusok a kréta időszakban elterjedt ragadozó életmódot folytató repülőhüllők voltak Forrás: Origo

A kutatók többnyire csak egy-egy lábnyomot találtak, de az ornithopodák esetében előfordult, hogy egy teljes pár lábnyomra bukkantak.

Dinoszauruszok párzási rítusa egy művészi illusztráción Forrás: University of Colorado Denver

A dinoszauruszok lábnyomai olyan információkkal szolgálnak, amelyek a csontvázakból nem derülnek ki,

valamint segíthetik a biológiai sokféleségre, az ősi lények viselkedésére, valamint evolúciójára irányuló kutatásokat. Csin szerint a lelőhelyet a jövőben a nagyközönség előtt is megnyithatják.

Az ősmaradványok megőrződése ritka, kivételes jelenség

Az egykor élt élőlények testmaradványai vagy életnyomai csak kivételesen ritka környezeti körülmények fennállása esetén maradnak fenn. Minél távolabb megyünk a földtörténeti múltban, mind a taxonok (rendszertani csoportok) mind pedig a maradványok száma, az úgynevezett fosszilis rekord egyre kisebb lesz.

Egy theropoda (ragadozó dinoszaurusz) megőrződött lábnyoma (a kép illusztráció) Forrás: MTI/EPA/DPA/Holger Hollemann

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az adott földtörténeti korban ne élt volna a fosszilis rekordnál jóval több élőlény, illetve nem létezett több taxon. A geológiai léptékű időmúlás, a tektonikai változások, illetve a hegységképző erők valamint az erózió

megsemmisítik, vagy átalakítják az ősmaradványokat bezáró rétegeket.

Dipodocus restaurált csontváza. A szárazföldi őslények vázelemei csak kivételesen ritkán maradnak fenn Forrás: Natural History Museum, London

Az ősmaradványokat két nagy csoportra, az úgynevezett test, illetve nyomfosszíliákra osztják a paleontológusok. Az előbbibe tartoznak a csont, fog, pikkely, páncélzat, illetve héjmaradványok, az utóbbiba pedig a testlenyomatok, életnyomok (például a tengeri üledékben élt férgek és más állatok lakójáratai, vagy mászás nyomai) illetve a lábnyomok is.

Magyarország két világhírű nyomfosszília lelőhellyel is rendelkezik

A csontmaradványok és a tengeri élőlények vázai csak ritkán és nagyon kevéssé őrzik meg eredeti anyagukat a mineralizációnak nevezett folyamat miatt, melynek során

az eredeti vázanyag ásványi anyagokra cserélődik ki, megőrizve a váz vagy héj eredeti struktúráját.

A mezozoikumban élt tengeri ragadozó hüllő, az Ichthyosaurus anningae tökéletes állapotban fennmaradt testfosszíliája Forrás: University of Manchester

Az egykori őslények nyomai még ennél is ritkábban maradnak fenn. (A megmaradt ősmaradványok többsége tengeri szervezet, mivel a tengerben sokkal kedvezőbbek az elpusztult élőlény testmaradványai betemetődésének és megőrződésének a feltételei, mint a szárazföldeken.)

A dinoszauruszok lábnyomai többnyire folyóparti itatók, vagy lagúnák süppedékes talajából maradtak fenn Forrás: Corner Film

A lábnyomok többnyire vízpartok, vagy egykori itatók környékén maradtak fenn,

ahol a süppedős talaj egyfajta negatív öntőmintaként "rögzítette" az állatnyomokat.

Az Eusaurosphargis dalsassoi őshüllő fosszíliája Forrás: Dr. Torsten Scheyer; Palaeontological Institute and Museum, University of Zurich, Switzerland

A trópusi éghajlaton a puha üledék a nyomokkal együtt a tűző nap sugaraitól keményre szikkadt, majd egy-egy heves vihar vagy áradás üledékkel takarta be a nyomokkal teli talajt.

A világhírű ipolytarnóci ősvilági itató, korai miocén ősállatok lábnyomaival Forrás: Oláh Róbert

Az idők folyamán a betemetett üledék szilárd kőzetté vált, megőrizve az őslények nyomait. Magyarországon két jelentősebb nyomfosszília lelőhely található, az egyik a Mecsekben, ahol 200 millió éves, jura időszaki, kétlábon futó dinoszauruszok lábnyomai maradtak fenn a palarétegekben,illetve Ipolytarnócon, ahol a miocén időszak elején, nagyjából 19 millió éve egy heves vulkánkitörés hamuja konzerválta a szubtrópusi itatóhely több ezer állati lábnyomát.