Tudja-e, miért nem csillapítja a víz a paprika csípősségét?

Dr. Life, Hogy ne kerekedj ki az olimpia ideje alatt? Ezekre figyelj szurkolás közben víz ivás pohár
Vágólapra másolva!
Amikor akarva-akaratlanul nagyon csípős paprika kerül a szánkba, ösztönösen egy pohár víz után nyúlunk, enyhítendő az égető érzést. Azonban hiába tesszük ezt, nem fog segíteni.
Vágólapra másolva!

Kutyaharapást a szőrével

A molekula polaritása jelentősen meghatározza egy adott anyag tulajdonságát. A csípős paprika hatóanyagai a kapszaicinoidok, ezek közül a legnagyobb mennyiségben a kapszaicin található meg benne.

Ez a vegyület úgynevezett apoláris molekulákból áll.

De mi a köze ennek ahhoz, hogy nem tudjuk vízzel semlegesíteni a csípős paprika okozta égető érzést?

Csilipaprika The Chile Pepper Institute

Az oldódás tapasztalati elve, hogy hasonló a hasonlóban oldódik, vagyis a poláris a polárisban, az apoláris az apolárisban. Az olajokat, zsírokat apoláris molekulák építik fel, ezért az erős paprika hatását azzal tudjuk enyhíteni, megszüntetni, ha valami olajos, zsíros táplálékot, innivalót veszünk magunkhoz.

Paprika ültetvény. A népszerű fűszernövény Közép-Amerikából származik The Chile Pepper Institute

Például a margarinos kenyér segíteni fog a paprika okozta torokégés enyhítésében.

Ellenben a víz a poláris molekulái miatt nem fogja elvenni a paprika erejét.

A víz molekuláris szerkezete miatt nem csillapítja a csípőspaprika okozta égető ézését Forrás: Dreamstime

Erre az okra vezethető vissza, hogy a ruhából a zsírfoltot, vagy olajfoltot háztartási benzinnel tudjuk eltávolítani, mivel a benzin ugyancsak apoláris vegyület. A víz az ionrácsos és a dipólus (poláris) molekulából álló anyagokat oldja kiválóan, az előbbi csoportba tartozik pl. a konyhasó, utóbbiba a cukor.

Erős paprikával a gyomorfekély ellen

Bár a gyomorfekélyben szenvedő emberek kerülik a fűszeres, csípős ételeket, mivel ezek fokozzák a nyál- és gyomornedv elválasztást,ez pedig a sérült gyomorfal számára nem kívánatos,a kutatások szerint az erős paprika mértékkel fogyasztva védi a gyomrot.

A tudomány és a népnyelv egyaránt évszázadok óta egészséges ételként tekint a csípős fűszerekre, így köztük a paprikára is Forrás: Thinkstock

A távol-keleti epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy azok közt, akik rendszeresen fogyasztanak erős paprikát kevesebb a gyomorfekély előfordulása, mint azoknál, akik csak ritkán, vagy egyáltalán nem fogyasztanak csípős paprikát. Az ételt egyébként már 0,003 mmol/l mennyiségű kapszalcin is csípőssé teszi.

Koreában fogyasztják a legtöbb csípős paprikát Forrás: AFP/Ed Jones

A koreaiak a legbőszebb erős paprikafogyasztók, 9 g/nap mennyiségben. (Ezzel átlagosan 0,3 mmol/l kapszaicint vesznek magukhoz.) Összehasonlításként a szintén csípős indiai konyha esetén ez az átlagérték 0,1 mmol/l.

Megakadályozza a trombózist, és kártékony baktériumokat pusztít

A klinikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az erőspaprika csökkenti az acetil-szalicilsav okozta gyomornyálkahártya-sérüléseket. Ez a hatóanyaga az aszpirinnek is, ám a népszerű fájdalom- és gyulladás, valamint lázcsillapító hatású gyógyszer túladagolása, vagy túlfogyasztása hosszútávon gyomorfekély kialakulásához vezethet.

Az aszprinnak is ez a hatóanyaga Forrás: Wikimedia Commons

Az acetilszalicilsav ezenkívül megakadályozza a vérlemezkék aggregációját (összetapadását), ami miatt a szívinfarktus és a trombózis megelőzésére alkalmazzák. A kapszaicin további jótékony hatása, hogy meggátolja egy gyomorfekélyt okozó baktériumfaj, a Heliobacter pylori szaporodását.

Heliobacter nemzetségbeli baktérium mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons

A gyógyászatban és a táplálkozásban leginkább három paprika faj terjedt el: a Capsicum annuum, a Chapsicum chinense,és a Chapsicum frutenscens. Mindhárom csípős, a C. annuumnak vannak nem csípős nemesített változatai is, mint például a kaliforniai, a kápia, vagy a pritamin paprika, a másik kettő erősen csípős faj.

Közép-Amerika volt a csípős termésű növény őshazája

Bár a paprika nem számít őshonos növénynek Magyarországon, mégis sokan annak tartják hazánkban és világszerte is,

a messze földön híres magyar paprika kultusz miatt.

A paprika eredeti őshazája Mexikó. Innen terjedt tova Amerika melegebb klímájú területeire, majd 1492, az Újvilág felfedezése után eljutott Európába, és Ázsiába is.

Kolumbusz Kristóf, az Újvilág felfedezőjének portréja Forrás: Sebastiano del Piombo

A csípős paprikát elsőként egy 1493-as spanyolországi feljegyzés említi meg,

mely szerint Kolumbusz Kristóf olyan „borsot" hozott magával az Újvilágból, amely még a kaukázusinál is erősebb. Európában a paprika fogyasztása először Portugáliában terjedt el.

Széchy Mária grófnő egykorú 17. században festett portréja Forrás: Wikimedia Commons

Magyarországon valószínűleg Wesselényi Ferenc gróf felesége, Széchy Mária honosította meg a paprikát a 17. században,

amely a magyarok révén jutott el Közép-és Kelet Európába.

A népszerű vélekedéssel szemben a paprika szó sem magyar, hanem szerb-horvát eredetű, ami borsocskát jelent.

Nobel-díjat hozott a szegedi paprika

Szentgyörgyi Albert a szegedi paprikából izolálta az L-aszkorbinsavat, vagyis C-vitamint, e felfedezés elismeréseként kapta meg 1937-ben az orvosi és élettani Nobel-díjat.

Szentgyörgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas biokémikusa Forrás: Origo

A paprikának jelentős a C-vitamin tartalma, amely a savanyítás során sem vész el, ezért télen a savanyított paprika az egyik legolcsóbb C-vitamin forrás. Hazánkban a fűszerpaprika-őrlemény hungaricum. Konzerviparunk is jelentős felhasználója a becses fűszernövénynek.