Laboratóriumi hús és rovarok fogyasztását ajánlják az európai tudósok

Európa tudományos akadémiáinak friss állásfoglalása szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) által december 5-én kiadott állásfoglalásban Európa tudósai sürgős fellépésre szólítanak fel az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén.

Az EASAC állásfoglalása megállapítja, hogy a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre. Ez szükségessé teszi a klímatudatos mezőgazdaság bevezetését, például az aszálytűrő fajták nemesítésével.

A tudósok szerint az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is. Csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét.

Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új ösztönző elemeket.

Sokáig nem ehetünk még műhúst otthon

A laboratóriumi izomszövet-, azaz hústenyésztéssel már nagyjából egy évtizede kísérleteznek. Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első, őssejtekből tenyésztett hússzálakból készült húspogácsát, a Frankenburgert. Azóta nagy a csend, és nem véletlenül. Úgy tűnik, túl optimisták voltak a műhús tömeges előállításával kapcsolatos elképzelések.

A kutatók kiemelten fontosnak tartják az élelmiszer-biztonság miatt kialakult aggodalmak enyhítése érdekében az élelmiszer-szennyezettség forrásainak leírását és kezelését. A dokumentum szerint az európai országoknak vállalniuk kell, hogy megbízhatóbb adatokat gyűjtenek az élelmiszergazdaságban keletkező hulladék mértékéről, illetve annak helyi és regionális szinten történő csökkentését szolgáló beavatkozások hatékonyságáról.

Fontos kérdésnek nevezi az állásfoglalás az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepét. A kutatók szerint ennek csökkentéséhez az állattenyésztésben bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak.

A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására.

A cikk még nem ért véget, lapozzon!