Viktória királynő gyerekkori emlékkönyve került kalapács alá
Viktória királynő koronázási portréja (George Hayter festménye)
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egy csütörtöki berlini árverésen 37 500 euróért (11,7 millió forint) kelt el egy Viktória brit királynő gyerekkorát felidéző emlékkönyv. A brit világbirodalom legkedveltebb uralkodója mind a mai napig nemzeti szimbólumnak számít Angliában.
A kis Viktória hajticsét is bekötötték az emlékkönyvbe
A Grisebach aukciósház által kínált dokumentum becsült ára 30-40 ezer euró (9-13 millió forint) volt. Az egykori brit uralkodó német nevelőnőjének személyes emlékkönyve egy kisebb licitharc után került egy külföldi vevőhöz, akiről nem árulták el, hogy brit állampolgár-e.
Ez egy Viktória királynő gyerekkorából származó egyedülálló és megindító dokumentum"
- mondta Stefan Körner, az aukciósház becsüse. A vörös bőrbe kötött könyv Louise von Lehzen bárónőé, a későbbi királynő nevelőnőjéé és tanácsadójáé volt, tartalmazza többek között a kis Viktória hercegnő hajtincsét, esküvői ruhája anyagát, fotókat, rajzokat és leveleket.
A Nagy-Britanniában 63 éven át uralkodó Viktória királynőről kapta nevét a viktoriánus kor.
Európa nagymamája szinte az összes uralkodóházzal rokonságba került
A Brit Birodalom egyik leghíresebb uralkodónője, Viktória (teljes nevén Alexandrina Viktória) III. György király unokájaként 1819. május 24-én látta meg a napvilágot Londonban. Tizennyolc éves korában 1838. június 28-án foglalta el a trónt, miután nagybátyja, IV. Vilmos trónörökös nélkül hunyt el.
Noha az 1688-as úgynevezett dicsőséges forradalom kora óta Anglia alkotmányos monarchiának számított ahol az uralkodónak elsősorban protokolláris feladatai voltak,
az igen határozott Viktória nagy befolyásra tett szert,
és aktívan beleszólt a mindenkori kormány politikájába. 1840-ben kötött szerelmi házasságot unokatestvérével, Albert szász-coburgi és gothai herceggel.
Kilenc gyermekük és harmincnégy unokájuk későbbi házasságkötései révén Viktória jószerével az összes nagy európai uralkodóházzal, így többek között a Hohenzollernekkel, valamint a Romanovokkal is rokonságba került.
Viktória ezzel érdemelte ki a kortársaktól az „Európa nagymamája" elnevezést.
Férje, Albert 1861-ben bekövetkezett halála rendkívül megrázta,
hosszú évekig depressziós állapotba került, és átmenetileg vissza is vonult az államügyektől. Később azonban ismét aktivizálta magát, trónra lépésének 50.-ik, majd 60.-ik évfordulójáról fényes ünnepségekkel emlékeztem meg szerte a Brit Birodalomban.
Nemzeti szimbólumként egy egész korszak viseli nevét
Az összesen 63 évig és 7 hónapig uralkodó királynő roppant népszerűségre tett szert az alattvalói között.
Viktória neve egybekapcsolódott a brit világbirodalom legprosperálóbb évtizedeivel,
az „aranykorral", amelyet a történelmi emlékezet mind a mai napig viktoriánus korként tart számon.
Ez volt az ipari és kulturális forradalom kora Nagy Britanniában, amelyet a tudományok és művészetek addig soha nem látott páratlan felvirágzása kísért.
A 19. század második felére Anglia vált a kor leggazdagabb és legerősebb nagyhatalmává,
amely a legnagyobb gyarmatbirodalommal is rendelkezett. Viktória uralkodása alatt az angol gyarmatbirodalom kiterjedése elérte a 25 900 000 négyzetkilométert, és 410 millió ember tartozott a brit korona fennhatósága alá.
Viktória királynő rendkívül hosszú uralkodás után (az angol történelemben egyedül csak II. Erzsébet előzi meg ebben) 1901. január 22-én hunyta le örökre szemét. Vele ért véget a brit történelemben a Hannoveri-ház hosszúra nyúlt uralkodása. Fia, az őt a trónon követő VII. Eduárd volt a Szász-Coburgi-Gothai-ház megalapítója.