Kőbe dermedve találták meg a legősibb Loch Ness-i szörny csontjait

plezioszaurusz
Vágólapra másolva!
Az eddig ismert legrégebbi plezioszaurusz maradványait tárták fel német paleontológusok. A lelet mintegy 201 millió éves, a triász kor elejéről származik.
Vágólapra másolva!

- idézi Martin Sanderst, a Bonni Egyetem Steinmann Paleontológiai, Geológiai, Ásványtani Intézetének munkatársát a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A szakértők a Rhaeticosaurus mertensi nevet adták az ősi állatnak: a név első fele a földtörténeti korra, második fele a lelet felfedezőjére utal. A különleges példányt Michael Mertens magángyűjtő fedezte fel a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egyik agyagbányájában. A Münsteri Természettudományi Múzeumban végzett vizsgálatok megállapították, hogy a lelet a triász korból, a jura kort megelőző időszakból származik.

Forrás: Georg Oleschinski

Több kutatócsoport együttműködése révén állapították meg, hogy ez a legrégebbi ismert plezioszaurusz.

Kora mintegy 201 millió évesre tehető, így ez az egyetlen plezioszaurusz-csontváz, amely a triász korból maradt fenn.

A plezioszauruszok tengeri küllők voltak, különösen jól úsztak, halakkal táplálkoztak. Ahelyett, hogy fáradságos munkával úszóikkal lapátolták volna maguk előtt a vizet, a plezioszauruszok elegánsan siklottak a vízben a víz alatti úszáshoz alkalmazkodott végtagjaik segítségével. Apró fejük hosszú, áramvonalas nyakon pihent, testük tömzsi, izmos volt. Más tengeri hüllőkhöz hasonlóan farkuk rövidebb volt, mivel csak kormányzásra használták. Mivel a plezioszauruszok mind a négy végtagjukat használták úszásra, jóval erőteljesebb lökésekre voltak képesek.

Ez az "evolúciós konstrukció" nagyon sikeres volt, de érdekes módon nem fejlődött újra, miután a plezioszauruszok kihaltak

- mondta Sander.

A vizsgált csontváz 237 centiméteres - a nyak bizonyos részei elvesztek. A tudósok a csontokon látható növekedési jelekből megállapították, hogy a Rhaeticosaurus egy gyorsan növekvő fiatal állat volt.