A klímaváltozás miatt lett ilyen erős Lucifer

Komoly kihívást jelentenek a szaporodó erdőtüzek

A globális felmelegedés elleni fellépés nélkül a tikkasztó, 40 Celsius-fokos hőmérséklet lehet majd az átlagos Európában 2050-re, egy friss jelentés szerint.

Egy most megjelent tanulmány rámutat, hogy az éghajlatváltozás miatt a mediterrán európai országokban idén nyáron tízszer gyakrabban tapasztaltak perzselően meleg hőmérsékletet, mint a korább években. Ráadásul, a globális felmelegedés elleni, hathatós fellépés nélkül az ilyen nyári hőhullámok 2050-re akár „normalizálódhatnak” is.

Éjszaka is harminc fokot lehelt pluszban Lucifer

A Világ Időjárási Hivatala (World Weather Attribution - WWA) csoport által elvégzett új felmérés az augusztusi Délkelet-Franciaországot, Olaszországot, és Horvátországot érintő Lucifer-hőhullámot elemezte.

Idény nyáron az Adria menti Horvátországot is extrém hőhullám sújtotta Forrás: Origo

Úgy találták, hogy ez az időjárási jelenség négyszer nagyobb valószínűséggel az ember által okozott éghajlatváltozás miatt, mintsem természetes okokra visszavezethetően alakult ki.

Az extrém hőhullámok miatt egyre gyakrabban kell számolni a pusztító erdőtüzekkel Forrás: AFP/Artyom Korotayev

„A Lucifer-hőhullám három napja alatt (nappal és éjszaka egyaránt) a hőmérséklet a legmelegebb helyeken alig esett 30 Celsius-fok alá, és az egyik leginkább érintett területen, az olaszországi kórházakban 15 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolható esetek száma a sürgősségi osztályon” – számolt be róla a The Guardian cikke.

Idén nyáron több extrém hőhullám is kialakult Fotó: Polyák Attila - Origo

„A több napig tartó hőhullám ugyanis kimondottan veszélyes lehet az egészségünkre. A korábbi elemzések tanulsága szerint például a 2003-as, hasonló időjárási jelenséghez összesen 75 ezer haláleset kapcsolódott, csak Európában.”

Sokkal intenzívebbek a most tapasztalt hőhullámok

„A nyarak tovább melegednek – nyilatkozta Friederike Otto az Oxfordi Egyetem kutatója, aki szintén az időjárást vizsgáló hivatalnak dolgozik. – A hőhullámok ma már sokkal intenzívebbek, mint az 1950-es években, amikor a szüleim nőttek fel.

Súlyos egészségügyi következményei lehetnek a tartós hőhullámnak Forrás: AFP/Imaginechina

Ráadásul, ha nem teszünk semmit az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, akkor mire a kisfiam fiatal felnőtt lesz, normalizálódik az a fajta extrém hőség, amelyet a múlt nyáron is tapasztaltunk.”

Egyre gyakrabbá és hosszabbá válnak a perzselő nyarak Forrás: AFP/Sascha Schuermann

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudományág igen gyorsan növekszik, és egyre többet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen hatást gyakorol a globális felmelegedés a szélsőséges időjárási jelenségekre, és az érintett lakosságra.

Véletlen szélsőségek is előfordulhatnak

Az eseményekről

egyelőre azonban nem lehet biztosan állítani, hogy ezeket a klímaváltozás okozta,

mert véletlen szélsőségek bármikor előfordulhatnak. Ám ha ezeket a jelenségeket összehasonlítjuk a történelem során végzett mérésekkel és a változatlan szén-dioxid-kibocsátással járó, számítógépes klímamodellekkel, akkor már merőben más a helyzet.

Ha a jelenlegi tendenciák érvényesülnek, hamarosan visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés a szakemberek konklúziója szerint Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók szerint ugyanis a globális felmelegedés már most, a jelenben is súlyosan növeli a fokozatosan veszélyessé váló időjárás kockázatát.

A WWA hivatal júniusban publikálta kutatásai eredményét ahhoz az extrém hőhullámhoz kapcsolódva, amely Portugáliában és Spanyolországban is borzalmas és veszélyes erdőtüzeket okozott.

Komoly kihívást jelentenek a szaporodó erdőtüzek Forrás: AFP/Artyom Korotayev

Ahogy írták, ennek hátterében a korábbiaknál tízszer nagyobb valószínűséggel a globális felmelegedés áll.

Emiatt Portugáliában összesen 64 ember vesztette életét.

Korábban már kimutatták, hogy a 2000-es évek hőséghullámát Angliában és Franciaországban is maga az éghajlat változása okozta.

Elképesztőek a sokszoros szorzók

Egy ausztrál kutatás rámutatott, hogy az eddig publikált eredmények helytállóak, és a Nagy-korallzátony fehéredését is az üvegházhatást okozó gázok indították el, amelyek pontosan százhetvenötször nagyobb eséllyel növelik meg a terület pusztulását.

Az ausztrál Nagy-korallzátonyt, a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttesét létében fenyegeti a drasztikus felmelegedés Forrás: Elter Károly

Közben a közelmúltban tapasztalt extrém hideg teleket is hatvanszor nagyobb valószínűséggel az éghajlat ilyen jellegű változása okozta.

A hurrikánok elemzésére jóval összetettebb és időigényesebb analízis szükséges,

mint a hőhullámok esetében, a hivatal most éppen ezen dolgozik.

Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2017. szeptember 7-én közreadott felvétel az Irma (b) és a José névre keresztelt trópusi viharokról a Karibi-térség felett Forrás: MTI/EPA/NASA

A klímakutatók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ezeket a karib-tengeri és amerikai óriási viharokat szintén az éghajlatváltozás számlájára lehet írni.

A Brahmaputra folyó árvize elől menekülnek az emberek az Asszám indiai szövetségi állam fővárosától, Gauhátitól keletre fekvő Pokoria faluban 2017. augusztusában. A globális felmelegedés miatt egyre hevesebb esőzésekre kell számítani Forrás: MTI/EPA

Ami azért eshetett meg így, mert a nagyobb hőség úgymond több viharenergiát és csapadékmennyiséget akkumulál, miközben a tengerszint emelkedésével a viharfelhők tovább nyúlnak a szárazföldek határain.

Magasabb a hőmérséklet, mint az 1900-as évek elején

Az új kutatás elemezte az idei nyári hőmérsékletet Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Olaszországban és a Balkánon. Összehasonlították a most mért hőmérsékleteket a klímamodellek négy különböző csoportjával.

Abbázia, az Osztrák-Magyar Monarchia népszerű fürdőhelye, a 20. század első éveiben Forrás: AFP

Azt az eredményt kapták, hogy az 1900-as év elejéhez viszonyítva ma már legalább tízszer nagyobb az esélye a hőhullámok előfordulásának

júniusban, júliusban és augusztusban. Ugyanezt a vizsgálatot elvégezték a Lucifer-hőhullámmal kapcsolatosan is, amelyben az augusztus elején tapasztalt, háromnapos csúcshőmérsékleteket és az ahhoz kapcsolódó jelenségeket vették górcső alá.

A Földközi-tenger térségét egyre gyakrabban sújtják extrém hőhullámok Forrás: Elter Tamás

Azt találták, hogy az ilyen hőhullámok intenzitásának átlaga 1950 óta 1 Celsius-fokról 2 Celsius-fokra nőtt, és hogy az általános klímaváltozás hatására egyszerűen megnégyszereződött az extrém hőség kialakulásának esélye.

Hőcselekvési terveket dolgoznak ki

Júniusban a The Guardian rámutatott az Egyesült Királyság kormányának arra a hibájára, miszerint nem vették elég komolyan a fenyegetést. Így többek közt elmulasztották az épületek, kórházak és iskolák építési szabályainak a klímaváltozáshoz igazodó frissítését, amely az elemzések szerint 2040-ig akár megtriplázhatja a hőhullámok miatt elhunytak számát.

A globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztető művészi illusztráció Forrás: pixabay.com

„Kiemelten fontos, hogy az érintett városok együttműködjenek a kutatókkal és a közegészségügyi szakértőkkel egy komplex, hőcselekvési terv kidolgozásában, mivel az ilyen extrém hőhullámokkal járó, szélsőséges időjárás a század közepére normalizálódik” – jelentette ki Robert Vautard, a Franciaországi Éghajlat-és Környezettudományi Laboratórium kutatója. – „Az éghajlatváltozás már most is nagy hatást gyakorol a közösségek életére, és ezek a tervek bizony megmenthetik az életüket.”