Orrformáló éghajlati övek

orr
Vágólapra másolva!
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Vágólapra másolva!

Nagy meleg, széles orr

A PLoS Genetics című szaklapban megjelent tanulmányhoz kelet- és dél-ázsiai, nyugat-afrikai, valamint észak-európai gyökerű emberek százairól készült háromdimenziós felvételeket használtak. Arra következtettek, hogy

a helyi éghajlat, a hőmérséklet és a nedvességtartalom kulcsszerepet játszott az orrforma alakulásában.

A meleg éghajlati övben élő embercsoportoknak szélesebb az orruk Forrás: Photononstop/Pascal Deloche/Godong

A szélesebb orr elterjedtebb volt a meleg, nedves vidéken, a keskenyebb a hideg és száraz éghajlat alatt élőknél - állapították meg.

Az orr elsődleges feladata a lélegzés és a szaglás,

belső nyálkahártyája és hajszálerei segítenek felmelegíteni és megnedvesíteni a beszívott levegőt, mielőtt az a légzőrendszer érzékenyebb szakaszaihoz érne.

A nagy hideg elkeskenyítette az orrot

A keskenyebb orrjáratok növelhetik az érintkezést a belélegzett levegő és az orr belső, meleg és nedves szövetei között - mondta Arslan Zaidi, a Pennsylvaniai Állami Egyetem genetikusa, a tanulmány vezető szerzője.

A hideg klímán előnyösebb a kekeny orrszerkezet Forrás: Origo


A genetikus szerint hidegebb éghajlaton ez előnyös lehetett, míg melegebb vidéken az ellentéte, a széles orr lehetett hasznosabb.

A modern ember nagyjából 200 ezer éve jelent meg Afrikában, később innen vándorolt át a világ más tájaira.

A kutatók szerint a keskenyebb orrú emberek talán jobban helytálltak és több utódot nemzettek hidegebb, szárazabb vidékeken, ezzel lassan kihalhatott arrafelé a szélesebb orrváltozat.

Forrás: AFP/Simon Maina

A kutatás alátámasztja az úgynevezett Thomson-szabályt, amelyet Arthur Thomson (1858-1935) brit antropológus fogalmazott meg. A szabály szerint a hideg, száraz éghajlaton élők között gyakoribb a hosszú, vékony orr, mint a meleg, nedves tájakon.

Szükség lenne az orrformát meghatározó génekre is

Zaidi elmondta, hogy a Thomson-szabály eddigi legtöbb bizonyítéka koponyamérésekből származott, míg a friss tanulmány kiterjesztette a méréseket és a külső orrformát is vizsgálta. A tudósok tanulmányozták az orr és az orrlyukak szélességét, az orr magasságát, az orrcsont hosszát, az orrhegy kiemelkedését, a külső orrfelület nagyságát és a teljes orrlyukterületet.

A további kutatások fontos célja, az orr szerkezetéért felelős gének megtalálása (A kép illusztráció) Forrás: Science Photo Library/Pasieka

"Egy igen egyszerű hipotézist teszteltünk, amelynek azonban valószínűleg igen összetett evolúciós története van. Sok mindent nem tudunk, szükség lenne az orrformát meghatározó gének ismeretére is" - magyarázta Zaidi, aki szerint kulturális tényezők is szerepet játszhattak az orr eltérő alakjainak kialakulásában, lehettek például olyan csoportok, ahol a szélesebb orr jobban tetszett az embereknek, mint a keskeny.