A szúnyogriasztók közül csak a spray-kben lehet megbízni

Maláriaszúnyog (Anopheles).

A szúnyogriasztók piacán a bőrre fújható spray-k mellett se szeri, se száma az egyéb megoldásoknak: karpereceknek, füstölőgyertyáknak és hanggal működő berendezéseknek. Ám egy amerikai felmérés szerint csak a spray-kben bízhatunk igazán.

A bolti polcokon sorakozó számtalan szúnyogriasztó termék közül továbbra is leginkább a DEET (dietil-toluamid) vagy PMD (para-mentán-3,8-diol) hatóanyag-tartalmú spray-ket érdemes választani – vonták le a következtetést az Új-mexikói Állami Egyetem (NMSU) kutatói a piacon lévő számos termék hatékonyságának összehasonlítása után. A tanulmány a hordható eszközöket – pl. karkötőket – és a hanggal működő riasztókat lényegében alkalmatlannak találta a csípések zöméért felelős Aedes aegypti szúnyogfaj példányainak távol tartására.

„Eredményeink rendkívül fontosak a vásárlóknak, hiszen tudniuk kell, hogy a boltokban kapható szúnyogriasztó termékek egy része hatástalan – hangsúlyozta Stacy Rodriguez, az NMSU betegségterjesztő rovarokkal foglalkozó molekuláris élettani laboratóriumának vezetője. – A termékcímkéken nagy ígéreteket olvashatunk, de maga a termék olykor nem csinál semmit."

A kísérlet

Rodriguez és munkatársai az Amerikai Rovartani Társaság folyóiratában, a Journal of Insect Science-ben tervezik megjelentetni eredményeiket. Az összehasonlításban öt hordható eszközt, egy füstölőgyertyát és ötféle spray-t teszteltek. Valamennyit egy szélcsatornában álló emberi tesztalany hordta, fogta, vagy fújta a bőrére. A szélcsatornával egy háromrekeszes szúnyogketrec volt összeköttetésben, amelybe az A. aegypti szúnyogfaj nőstény példányait helyezték.

A 15 perces tesztidőszak alatt a szúnyogok szabadon mozoghattak a ketrec középső rekesze, valamint a szélcsatornához közelebbi, illetve attól távolabb eső szélső rekeszek között. A kísérlet végén mindhárom rekeszben megszámolták a szúnyogokat, hogy megállapítsák, mennyire találták a rovarok vonzónak vagy taszítónak a riasztót viselő, illetve azzal kezelt emberi tesztalanyt.

Forrás: Wikimedia Commons

A hordozható eszközök nem teljesítettek jól

Az öt kipróbált hordható eszköz közül mindössze egy teljesített jól a tesztben:

egy ruhára csíptethető berendezés, amely hatóanyagát, a metofluthrint porlasztva juttatja a levegőbe. Sem a hanggal működő riasztó, sem a karkötők nem tették a tesztalanyt kevésbé vonzóvá a szúnyogok számára. „Hiába bírnak a karkötők hatóanyagai szúnyogriasztó hatással, ha – amint azt feltételezzük – a belőlük kiszabaduló hatóanyag koncentrációja túl csekély a hatás eléréséhez" – kommentálják a kutatók.

A tesztbe bevont öt riasztóspray mindegyike jelentős – bár nem egyforma – mértékben taszította a szúnyogokat. A leghatékonyabbnak egy 30 százalék citromoseukaliptusz-olajat (kémiai hatóanyaga szerint PMD-t), valamint egy 98 százalék DEET-t tartalmazó termék bizonyult. Más kutatások is a DEET-t és a PMD-t találták a legerősebb és legtartósabb hatásúnak a kereskedelemben lévő hatóanyagok közül. Rodriguez kiemelte: olyan időkben, amikor a szúnyogcsípés terjesztette kórokozók – például a Zika-vírus – reális fenyegetést jelentenek, a hatástalan szerek különösen veszélyesek, mert a védettség hamis biztonságérzetét keltik a vásárlókban.