Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége

Az ExoMars űrszonda művészi grafikán

Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.

Megszakadt a kapcsolat a landolás előtt

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység

október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére.

Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

Az ExoMars misszió csak félig járt sikerrel Forrás: ESA

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás - olvasható a szerdán este közzétett jelentésben.

Helytelen magasságmeghatározást végzett a műszer

A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri.

A hibás méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a műszer

- mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az ESA landolásért felelős szakembere.

Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-én Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

"Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat, helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne. Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre volt a felszíntől" - közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről.

A TGO űrszonda tovább dolgozik

Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes körű jelentése 2017 elejére várható - írták a közleményben. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele.

Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén.

Az ExoMars rovere Forrás: ESA-PRODUCTION AOES medialab/ESA-AOES medialab/Aoes Medialab M.Thiebaut

A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.