Világhírű magyar felfedezések története

Szent-Györgyi Albert

Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

Magyar tudósaink élete és felfedezéseik sorsa nem mindig alakult zökkenőmentesen a történelem során. Jellemzően büszkék vagyunk nemzetünk lángelméire, akik rendkívüli jelentőségű felfedezéseket ajándékoztak a világnak, ám a szabadalmaztatás, a versenyszellem vagy a technikai vívmány pusztító képessége sokszor megnehezítette zsenijeink életét.

Elég, ha például Szilárd Leó nukleáris láncreakcióval kapcsolatos felismerésére gondolunk: a felfedezés megnyitotta az utat az atombomba előállításához, majd bevetéséhez. Ezt megelőzően a magyar fizikus félelmetes lehetőségnek tartotta felfedezését, ezért Einstein segítségével levelet fogalmaztatott Franklin D. Rooseveltnek, így kerülve el, hogy az atomfegyver pontos előállítási terve a náci Németország kezére kerüljön.

Szilárd Leó Forrás: U.S. Department of Energy, Historian's Office

Ötletlopással vádolta egymást mester és tanítvány

A kortársakkal való versenyfutás nem kímélte meg Szent-Györgyi Albertet sem, aki saját tanítványával, Joseph L. Svirbelyvel került szembe: a C-vitamin szabadalmaztatásakor mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy ellopta az ötletét. A szabadalmi jog végül a kísérleti adatok birtokában Szent-Györgyihez került.

Felfedezéséhez az alábbi történet köthető: a tudós felesége a vacsorához paprikasalátát készített, amit Szent-Györgyi nem akart megenni, ezért kutatásra hivatkozva magával vitte a laboratóriumba. Nagy meglepetés érte, amikor kiderült, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és sokkal könnyebb volt kinyerni belőle, mint a korábban próbált citrusokból és káposztából.

Szent-Györgyi Albert Forrás: Wikimedia Commons

A folsav fontossága

Ahogy történelmünket, úgy napjainkat is erősen meghatározzák az informatikai, fizikai vagy éppen az egészségügyi vívmányok.

Ennek egyik példája Czeizel Endre életműve. Az általa kutatott magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére az 1990-es években elterjedt, folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények népszerűsége és fontossága azóta is töretlen. Kínában például a várandós nőknek kötelező a folsavat is tartalmazó pirula szedése, az USA-ban pedig a lisztet dúsítják a folsavval, amelynek népegészségügyi hasznát már kimutatták a szakemberek.

Czeizel Endre Fotó: Bielik István - Origo

Jelenleg a világon több mint 30 000 újszülött esetében előzhető meg a koponyahiány vagy a nyitott gerinc rendellenesség kialakulása, de az Egészségügyi Világszervezet feljegyzése szerint, amennyiben a világon minden családot tervezőnél alkalmazható lenne a magzatvédő vitamin, évente mintegy 1,8 millió újszülöttnél lenne elkerülhető a sorsukat megpecsételő magzati rendellenesség.

A professzor munkássága már a múltban is összefonódott az Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ nevével, amely 2016 áprilisa óta Czeizel Intézet néven folytatja tevékenységét a genetikus szakmai iránymutatásának megfelelően.

Életüket a kutatásra tették fel

A legtöbb feltalálóra általánosságban jellemző, hogy életük minden percét a további kutatásra, fejlődésre szánták. A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János 1839-ben szabadalmaztatta ötletét, és a találmány eladásából befolyt összegből fedezte berlini egyetemi, később hoffenheimi akadémiai tanulmányait.

Irinyi János Forrás: Wikipedia

Szűk tíz évvel később pedig az 1848-49-es szabadságharcban volt jelentős szerepe: Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.