Bevaduló rókacápák az ausztrál vizeken

A közönséges rókacápát- és fajtársait, például a selyemcápát - könnyű felismerni rendkívül hosszú felső farokúszó lebenyükról.

A közönséges rókacápa nem szerepel az emberre nézve kiemelten veszélyesnek tekintett cápafajok listáján. Ezért is meglepő, hogy az ausztráliai Victoria tartomány vizein kettő, a rókacápa számlájára írt agresszió történt.

Hatalmas ütés érte a szörföst

Szombat reggel a dél-ausztráliai Thirteenth Beach vizein Rory Angiolella éppen a szörfdeszkáján ülve várta a meglovaglásra alkalmas hullámot, amikor hirtelen erős ütés érte a lábát. Rögtön ezután újabb ütést kapott a mellkasára, miközben megpróbált felállni a deszkáján.

A közönséges rókacápát - és fajtársait - könnyű felismerni rendkívül hosszú felső farokúszó lebenyükról Forrás: Diven

Hirtelen a semmiből valami elkezdte ütni a lábamat és a mellemet. Felordítottam, és a haverom is látta az ütést"

– emlékezett vissza az ijesztő incidensre Angiolella a helyi The Age tudósítójának. Pénteken a Thirteen Beach közvetlen közelében fekvő és a szörfösök között ugyancsak népszerű másik strandon, Bells Beach-en történt nagyon hasonló agresszió; ekkor ugyancsak egy másik szörföst ütött le deszkájáról a cápa.

Az ausztráliai Brunswickben élő Roy Angiolella sértetlenül megúszta a kalandot Forrás: Mathew Lynn/The Age

Az incidens után Angiolella kijelentette, hogy „Legalább néhány hétig nem leszek szörfös." Angiolella barátja, Toby Hudson közvetlen közelről vált a szokatlan cápatámadás szemtanújává.

Hudson jól látta az állat rendkívül hosszú farokúszóját,

ami a rókacápa-félék (Alopiidae) egyedi és eltéveszthetetlen fajjegye. Az ütésen kívül egyik sértettet sem érte harapás.

Eddig még nem volt ismert nem provokált rókacápa-támadás

Az ausztráliai incidens rendkívül szokatlannak számít, mivel - az egyébként nagytestű –rókacápáktól eddig nem volt ismert nem provokált támadás. A Floridai Természettudományi Múzeum legrészletesebb és legjobban feldolgozott adatbankja, az International Shark Attack File (ISAF) összesen 34 olyan cápafajt tart nyilván, amelynél bizonyított a nem provokált támadás ténye, a listán az Alopiidae család egyetlen faja sem szerepelt, legalább is eddig.

Rókacápáktól eddig még nem volt ismert nem provokált agresszió Forrás: Elter Tamás archívuma

Ausztráliában idén szeptemberig 14 cápatámadás történt, amelyből 8 bizonyult nem provokált esetnek,

és kettő végződött halálos eredménnyel. Területi megoszlását tekintve tavaly Ausztráliában történt a legtöbb, összesen öt halálos kimenetelű cápatámadás.

A közönséges rókacápa a hűvösebb vizeket kedveli

A rókacápák a cápalakúak főrendjébe (Selachiimorpha) és heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) sorolt családot alkotnak, amely összesen három fajból, a közönséges rókacápából (Alopias vulpinus), a trópusi rókacápából (Alopias pelagicus), valamint az óceánok közepesen mély vizeiben, a bathypelágikus régió 200 és 1000 méter közötti mélységeiben honos nagy szemű rókacápából (Alopias superciliosus) áll.

A közönséges rókacápa elterjedését ábrázoló térkép. Előfordul a trópusokon is, bár a mérsékeltövi tengerekben igazán gyakori Forrás: Wikimedia Commons

A legutóbbi ausztráliai incidens a közönséges rókacápa számlájára írható;

a félénk trópusi rókacápa ugyanis nem él meg a Tasmán -szoros hűvös vizeiben, a mélytengeri életmódot folytató nagy szemű rókacápa pedig nem fordul elő a felszín közelében.

A család három faja közül a közönséges rókacápa a legnagyobb, teljes testhossza elérheti akár a 6 métert is. A rókacápák egyedi jellemzője a szokatlanul nagy, lényegében a törzs méretével megegyező hosszúságú farkokúszó, amiely könnyen megkülönböztethetővé teszi őket más cápafajoktól.

Vadászatra használja hosszú farokúszóját

A közönséges rókacápa mindhárom nagy óceáni medencében előforduló kozmopolita faj, amely elsősorban a mérsékeltövi, hűvösebb vizeket kedveli. Honos fajnak számít a Földközi-tengerben (az Adrián a kékcápa után a második leggyakoribb nagytestű cápafaj), de még a csökkent-sósvizű Fekete-tengerben is előfordul.

A rókacápák méretes farkukat a zsákmány elejtéséhez használják Forrás: Diven

A rókacápák rendkívül hosszú farokúszójukat a zsákmány elejtéséhez használják. A közönséges rókacápák táplálékát elsősorban kisebb rajhalak, makrélák, heringek és szardíniák alkotják.

A közönséges rókacápa általában többedmagával vadászik.

Prédálás közben erős farokúszójukkal felkorbácsolják a vizet, megzavarva és szétszakítva a halrajokat, majd a zsákmányhalakat jól irányzott erős farokcsapásokkal elkábítják. Az elkábult és mozgásképtelenné vált zsákmányt ezután könnyedén összeszedegetik.

A közönséges rókacápa viszonylag gyakran akad horogra. A kifejlett példányok teljes testhossza akár a hat métert is elérheti Forrás: Big Game Fishing

Viszonylag gyakran akad halászok horgára, a csónakba emelése közben a csapkodó hosszú farok komoly veszélyt jelenthet a horgászokra is. Általában a partoktól távol, a nyílt tenger felszín közeli vizeiben cirkál,

azonban a halrajokat követve a partmenti sekélyvízben is felbukkanhat.

A közönséges rókacápa jellemzője, hogy időnként magasra ugorva kivetődik a vízből.

A rókacápák gyakran kivetik magukat a felszín fölé Forrás: Shark Hugger

Ennek az a legvalószínűbb oka, hogy ilyen módon kíván megszabadulni a bőrén élősködő apró parazita rákoktól. Az eddigi tapasztalatok szerint óvatosan viselkedik a búvárokkal, és általában elkerüli az embert.