Agyunk vérszomjasságától lettünk okosabbak

Emberi koponya, amelynek alapján nyilak jelölik két oldalt az artériák bemeneti lyukait

Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói szerint nem annyira az agy mérete, mint inkább a jobb vérellátása miatt növekedett meg az ember intelligenciaszintje az evolúció folyamán.

Ausztrál és dél-afrikai kutatók közös munkájuk folyamán kimutatták, hogy az emberi agynak nemcsak a mérete növekedett meg az evolúció folyamán, hanem sokkal energiaigényesebb és „vérszomjasabb" lett, mint azt korábban gondolták.

Mesélő lyukak a koponyán

A kutatók kiszámították hogyan változott az emberősök agyának véráramlása az idők folyamán. Ehhez a koponyaalapon található két lyuk – amelyeken az artériák az agyba jutnak – méretét használták támpontul. Az eredmények – amelyek a Royal Society Open Science folyóiratában jelentek meg – lehetővé tették a kutatók számára, hogy megbecsülhessék az emberi intelligencia növekedését az evolúciós időskálán.

Az emberi evolúció folyamán az agyméret nagyjából 350%-kal növekedett, de azt tapasztaltuk, hogy ez alatt az agy vérellátása lenyűgöző mértékben, 600%-kal nőtt"

– mondta a program vezetője, Roger Seymour. „Úgy véljük, hogy ez valószínűleg összefügg az agynak azon szükségletével, hogy kielégítse az idegsejtek között létrejövő fokozódóan energiaigényes kapcsolatokat, amelyek lehetővé tették az összetett gondolkodást és tanulást."

Koponyák az emberi evolúció lépcsőfokairól (balról jobbra: Australopithecus afarensis, Homo habilis, Homo ergaster, Homo erectus és Homo neanderthalensis) Forrás: Roger Seymour

A lyukak növekedése mutatja a vérellátás fokozódását

„Ahhoz, hogy agyunk ilyen intelligens lehessen, állandóan táplálni kell oxigénnel és tápanyagokkal a vérből" – folytatta Seymour. „Minél aktívabb az agy anyagcsere szempontjából, annál több vérre van szüksége, ezért az ellátó artériák nagyobbak. A fosszilis koponyákon látható lyukak pontos mércéi az artériák átmérőjének."

Emberi koponya, amelynek alapján nyilak jelölik két oldalt az artériák bemeneti lyukait Forrás: Edward Snelling

„Az Afrikából származó ősi koponyamaradványok felfedik azokat a lyukakat, amelyeken át az agyat tápláló artériák áthaladtak" – mondta Edward Snelling, a cikk társszerzője, a Witwatersrandi Egyetem kutatója. „E lyukak mérete megmutatja, hogyan fokozódott a véráramlás a hárommillió éves Australopithecustól kezdve a modern emberekig. Ez pedig összefügg az agyi aktivitás intenzitásának növekedésével, aminek megismerhetőségéről egészen mostanáig azt hitték, hogy sírba szállt az őseinkkel együtt."