Egyes városi éjjeli lepkék már kevésbé vonzódnak a fényhez

Pókhálós moly

Egy svájci evolúcióbiológus észrevette, hogy a városi éjjeli lepkék egy része már alkalmazkodott az erős városi fényekhez, és nem repülnek a fényforrások közelébe. Ez azonban nem minden szempontból előnyös a fajnak.

„Már a középiskolában érdekelt az, hogy milyen éjszakai rovarok csoportosulnak az utcai lámpáknál” – mesélte Florian Altermatt, aki jelenleg Zürichi Egyetem evolúcióbiológusa.

Már akkor feltűnt, hogy a városokban kevesebb faj jön a lámpákhoz, mint vidéken”

– folytatta a kutató. Altermatt és munkatársa, Dieter Ebert elhatározta, hogy kísérleti körülmények között is megvizsgálja, valóban ez-e a helyzet.

Vidéki és városi molyok

A kutatók az úgynevezett pókhálós molyokat szemelték ki a kísérlethez. Először a lepke lárváit gyűjtötték be városi és vidéki helyszínekről Franciaországban és Svájcban. Ezután a lárvákat felnevelték.

Pókhálós moly Forrás: Picasa 2.7

A kikelt molyokat – 320 vidéki és 728 városi lepkét – szabadon engedték egy sötét szobában, amelynek a távoli végén egyetlen egy fluoreszcens lámpa világított. Szinte az összes vidéki moly a lámpához repült,

a városi molyoknak csak mintegy kétharmada reagált hasonlóan.

A többiek ott maradtak az elengedési pont közelében, átellenben a lámpával.

Nem egyértelműen pozitív az alkalmazkodás

A Biology Letters folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a fényszennyezett területeken létrejött egy evolúciós alkalmazkodás. Az ilyen változás rengeteg moly életét megmentheti, mivel korábbi tanulmányok szerint minden éjjel rovarok százai halhatnak éhen egyetlen utcai lámpánál.

A viselkedésnek azonban árnyoldalai is vannak. Altermatt úgy véli, hogy ez az adaptáció igazából nem tudja ellensúlyozni a fényszennyezés okozta kárt. Például azért, hogy elkerüljék a fényes városi lámpákat, a molyoknak kisebb területen kell tartózkodniuk, így kevesebb növényt poroznak be, és kevesebb párral találkoznak.