Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.

Rejtélyes emberelőd a pliocén időszaki Afrikából

A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomok tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak.Az Australopithecus afarensis az emberelődök egyik leghosszabb ideig élt és legjobban ismert faja.

A leghíresebb Austaropithecus, Lucy rekonstrukciója Forrás: Metro News

Leghíresebb képviselője a Lucy néven híressé vált felnőtt nőstény egyed a mai Eitópia területén élt 3,2 millió éve, a pliocén időszakban.

Az Australopithecus afrensis, igen szoros rokonságban áll a Homo nemzetséggel,

amelyhez a modern ember, a H. sapiens is tartozik – ám még mindig nem tisztázott, hogy az Australopithecus a nemzetség közvetlen őse, vagy pedig oldalági rokona a mindeddig ismeretlen közös ősnek.

Australopithecus kövületek csak Kelet-Afrikából, Etiópia és Kenya, illetve Tanzánia területéről kerültek elő. Szintén vitatott, hogy milyen lehetett az Australopithecus mozgása.

Vitatott, hogy milyen lehetett a járásuk Forrás: Phys.org

A szakemberek egy része úgy véli, hogy felegyenesedve járó szavannalakó volt, még mások vegyes, a lombkorona és a talaj között felváltva tartózkodó csoportnak gondolják.A kéz, a láb és a váll anatómiai szerkezete inkább ezt az utóbbi hipotézist támogatja.

A medencecsont szerkezete azonban sokkal emberszerűbb, mint a többi majomféléé.

Az Australopithecus járását szimuláló számítógépes vizsgálatok eredménye szerint bizonyos, hogy nem úgy járt mint a mai csimpánzok, és képes volt az emberhez hasonló felegyenesedett járásra, hoszabb távon is.

Góliát méretű egyed hagyta lábnyom

A frissen felfedezett lábnyomok egyike egy hím egyedé lehet, a többiek kisebb termetű nőstények. "Az egyik egyed döbbenetesen magas lehetett, sokkal nagyobb, mint a csoport többi tagja, erről árulkodnak a talajon hagyott nyomok.

A nyomok feltárása közben Forrás: Human Origins Program

A 165 centiméteres magasság alapján ez az eddig azonosított legnagyobb testű egyede a fajnak"

- magyarázta Giorgio Manzi, a tanzániai régészeti projekt vezetője. Australopithecusnak tulajdonított, jó állapotban fennmaradt lábnyomokat először 1976-ban fedeztek fel a tanzániai Laetoli ásatásán, a 3,66 millió éves lelet az eddigi legrégebbi kétlábú nyom. Az újabb lábnyomok felfedezésről az eLife című tudományos lapban számoltak be a kutatók.

Az Australopithecus afrensis testrekonstrukciója Forrás: Smithsonian/Dr. Rick Potts, Human Origins Pr.

Ezeket egy múzeum számára végzett ásatáson találták, csupán 150 méterre a korábbi lábnyomok lelőhelyétől.

A tanzániai és olasz tudósok úgy vélik, a két leletegyüttes összetartozik, együtt pedig a faj életmódjáról szolgálnak információval.

A gorillákhoz hasonlóan élhettek

Marco Cherin, a Perugiai Egyetem paleoantropológiai tanszékének vezetője szerint a csoport egy hímből, két vagy három nőstényből és egy vagy két ifjú egyedből állhatott, ami arra enged következtetni, hogy a hímnek, így a faj más hímjeinek is több nőstény párja lehetett.

A mai gorillákhoz hasonlóan élhettek Forrás: Carlos Guitiérrez

A kutatók szerint társadalmi szerkezetük közelebb állt a gorillákéhoz, mint a csimpánzokéhoz vagy a modern emberéhez. A gorilláknál egy hím és több nőstény alkot egy csoportot, melyen belül szaporodnak és utódokat nevelnek. A nyomok alapján az Australopithecus képes volt két lábra emelkedni, azt azonban nem tudjuk, járása mennyire hasonlított a mai emberéhez.