A legöregebb embereknél már nem lehet öregebbnek lenni

Amerikai tudósok szerint az eddig élt legidősebb emberek megközelítették az emberi kor felső határát. Hiába fejlődik tovább az orvostudomány, náluk már a jövő aggastyánjai sem élhetnek sokkal tovább.

A New York-i Albert Einstein College of Medicine kutatói a Nature októberi számának hasábjain abbéli meggyőződésüknek adnak hangot, hogy az emberi élet hosszát már nem lehet tovább kitolni: a máig ismert legöregebb embereknél a jövő matuzsálemjei se lehetnek sokkal idősebbek.

Javuló tendencia

A közegészségügy robbanásszerű fejlődésének, a jobb táplálkozásnak, a környezeti viszonyok javulásának és számos egyéb tényezőnek köszönhetően XIX. század óta folyamatosan nő az emberiség várható élettartama. Az Egyesült Államokban például egy ma születő csecsemő átlagosan 79 életévre számíthat, míg az 1900-ban világra jötteknek átlagban csupán 47 év adatott az életből. Az 1970-es évek óta a maximálisan elérhető életkor is emelkedett, ám az Einstein College kutatói szerint

elértük a plafont.

„Demográfusok és biológusok máig előszeretettel hangoztatják: nincs miért azt gondolnunk, hogy a maximális élettartam növekedése egyhamar megtorpanhat. A mi adataink ezzel szemben azt mutatják, hogy ez a tendencia már meg is torpant, méghozzá az 1990-es években” – állítja Jan Vijg, a Nature-cikket jegyző genetikus-szemész professzor. Vijg és munkatársai a több mint 40 ország népesedési és halálozási adatait összefoglaló Human Mortality Database elemzésével jutottak erre a következtetésre.

Forrás: Flickr / Marcel Oosterwijk

Az adatbázisból kiderül, hogy az érintett országokban 1900-tól fogva általánosan csökkent a kései halálozás: ahogy haladunk évről évre előre, minden újabb évben születettek között egyre nőtt azoknak az aránya, akik megérték az időskort (amelynek határát a felmérés készítői 70 évnél húzták meg). Ez a trend érthető módon párhuzamosan haladt a várható élettartam növekedésével.

Azonban amikor a 100 éves vagy annál magasabb kort megérők arányának alakulását vizsgálták 1900-tól kezdődően, azt tapasztalták, hogy nagyjából 100 éves korig számottevően javult a túlélési arány, de a 100 évnél tovább élők aránya már jóval kisebb mértékben növekedett.

Más szavakkal a túlélési esély tapasztalt növekedése 100 éves kor környékén tetőzik, és 100 éves kor fölött rohamosan csökken, a születési évtől függetlenül

(bár az 1916 után születettekre vonatkozóan még nyilván nem rendelkezhetünk a szükséges adatokkal).

Meddig élhetünk?

Vijg és kollégái ezután egy másik nemzetközi adatbázishoz, a maximális megért életkort rögzítő International Database on Longevity-hez fordultak. Főleg az igazoltan 110 évet vagy annál magasabb kort megért emberek adataira voltak kíváncsiak abból a négy országból – az USA-ból, Franciországból, Japánból és Nagy-Britanniából –, ahol a legtöbb „száztíz-pluszos" előfordult 1968 és 2006 között.

Forrás: Vinoth Chandar/Flickr

A legöregebbek az 1970-es évektől fogva egészen az 1990-es évek elejéig újra és újra döntögették a rekordokat, ám 1995 táján kifulladt a verseny, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy az élmezőny megközelítette az emberi élettartam elvi maximumát. A mai napig érvényes életkorrekordot egy francia hölgy, Jeanne Calment állította be, aki 1997-ben 122 évnyi földi pályafutás után szenderült jobblétre. (Az 1875-ben született Madame Calment egyébként nemcsak a tulajdon lányát és unokáját élte túl, hanem azt az ügyvédet is, akivel 90 éves korában, 1965-ben életjáradék-szerződést kötött.)

A maximálisan elért életkorok elemzésével a tudósok az átlagos legmagasabb emberi életkort 115 évben állapították meg: átlagban ennyit éltek a világ eddigi legidősebb emberei.

Mivel ez egy átlagérték, a szuperöregek ennél rövidebb és hosszabb életkort is megérhettek; a szerzők értékelése szerint Calment rekordja nem egy növekvő trendet tükröz, hanem kiugró pont a statisztikában. Valamennyi adat figyelembe vételével az emberi életkor abszolút határát 125 évnél húzták meg, ami szintén valószínűségi alapon értelmezendő: számításaik alapján annak esélye, hogy valaha 125 évnél idősebb embert hordjon a Föld a hátán, kevesebb, mint 1 a 10000-hez.

Forrás: SCANPIX/Johan Strindberg

„A fertőző és krónikus betegségek elleni küzdelem további sikerei az átlagos élettartamot növelhetik még ugyan, de a maximális elérhető életkort már aligha fogják emelni – vélekedik Vijg. – Nem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy a gyógyászat terén olyan áttörés következzék be, amely kitolja az általunk számított határértéket.”

„De egy ilyen forradalmi előrelépésnek egy egész sor genetikus tényezőn kellene felülkerekednie, amelyek a jelek szerint együttesen meghatározzák az emberi élettartamot. Ezért talán azokat a forrásokat, amelyeket ma a maximális élettartam növelésére áldozunk, inkább a jó egészségben töltött időskor meghosszabbítására kellene fordítanunk.”