Amuletteket használhattak a szarmaták

ásatás
Apc, 2014. szeptember 20. Egy férfi koponyája és egy lándzsahegy egy 3-5. századból származó sírban a 21-es számú főút új nyomvonalánál végzett régészeti feltáráson, Apc közelében 2014. szeptember 19-én. Az ásatáson Magyarország egyik legnagyobb szarmata települése és temetője került elő. MTI Fotó: Komka Péter
Vágólapra másolva!
Feltehetően mágikus amulettekkel védték a gyermekeket többek között a tuberkulózis okozta fájdalomtól a szarmaták a 4-5. században – derítették ki a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei az M43-as autópálya ásatásán talált sírok vizsgálatakor. 
Vágólapra másolva!

Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense közölte, hogy az M43-as autópálya régészeti ásatásakor a szarmata népességhez köthető, 4-5. századi temetőre bukkantak a Móra múzeum szakemberei Apátfalva mellett.

Egy férfi koponyája és egy lándzsahegy egy 3-5. századból származó sírban a 21-es számú főút új nyomvonalánál végzett régészeti feltáráson, Apc közelében. Az ásatáson Magyarország egyik legnagyobb szarmata települése és temetője került elő Forrás: MTI/Komka Péter

Tuberkulózis volt a fő halálok

Olyan női és gyermeksírokat tártak fel, amelyek valószínűleg komoly betegségekben, főként tuberkulózisban elhunytakat rejtettek. A sírokban ékszereket és olyan "csüngőket" is találtak a régészek, amelyek

feltehetően mágikus amulettként szolgálhatták tulajdonosaikat.

A Kujáni Yvett régész vezette vizsgálatok szerint a nyakon, mellkason, csuklón lévő amulettek valószínűleg nem "rontáselhárítás" céljából kerültek a testekre. Az elhunyt nők és gyermekek már betegek lehettek, így minden bizonnyal fájdalomcsillapításra használhatták ezeket az ékszereket. A szarmaták a gyógyításban a csüngők "mágikus erejét" rendszeresen felhasználták, erre engednek következtetni az M43-as ásatáson megtalált sírok is.

Fájdalomcsillapító medál

A legsúlyosabb beteg egy hat év körüli kislány lehetett, akinek a tbc miatt deformálódott, púposodott a gerince, elviselhetetlen fájdalmakkal küzdhetett. Egy másik temetkezésben a csípőcsonton mutatkoztak hasonló jelek.

A szarmata férfiakat sem kímélte a kór, de ma sem tudni miért, ők nem viseltek bajelhárító ékszereket.

A témáról Kujáni Yvett pénteken tart előadást és bemutatja a megtalált amuletteket is az érdeklődőknek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.