Igaz-e, hogy Ausztráliában ellentétes irányba folyik a víz a lefolyóban?

A népszerű vélekedés szerin az észak és a déli féletkén ellentétes irányba folyik le a víz

A közismert hasonlat szerint, egy ablak nélküli szobában úgy tudnánk megállapítani, hogy az északi, vagy éppen a déli féltekén vagyunk-e, ha megnyitnánk a csapot, és megfigyelnénk, hogy milyen irányba folyik le a víz.

Urbánus legendáknak is lehet valós alapjuk

Széles körben elterjedt, hogy az egyenlítőtől északra, illetve délre megváltozik a lefolyóban örvénylő víz iránya. A jelenség hátterének valóban van természettudományos alapja, azonban erre a jelenségre hatványozottan igaz a régi közmondás, miszerint a látszat néha csal.

A népszerű vélekedés szerin az észak és a déli féletkén ellentétes irányba folyik le a víz Forrás: Mountain Plumbings

Egy francia matematikus és mérnök, bizonyos Gaspard-Gustave Coriolis 1835-ben írta le azt a róla elnevezett jelenséget, amely szerint – kissé leegyszerűsítve - a forgó rendszerben mozgó testre ható tehetetlenségi erő , - a Föld esetében a bolygó tengelykörüli forgása – kitéríti a mozgó test haladási irányát.

Gaspard-Gusteave Coriolis portréja Forrás: Wikimedia Commons

A Coriolis-effektus alapján

a lefolyóban áramló víznek az északi féltekén jobb, a déli félgömbön pedig bal irányba kellene kitérnie.

(Egyedül az egyenlítőn nem érvényesül a Coriolis-erő.) Ilyen értelemben tehát valóban azt kellene látnunk, ha történetesen Sidney-ben mosunk kezet, hogy a víz balra tekeregve tűnik el a lefolyóban.

A látszat néha csal

A déli féltekén is gyakran szembesülhetünk azzal, hogy a víz virtuálisan „fellázad”a Coriolis-erő ellen, és eltérően az elvárhatótól ugyanúgy jobb irányba kacskaringózik le a lefolyón, mint ha az északi félgömbön lennénk.

A világtenger fő áramlási rendszer. A víztömeg mozgására is hatással van a Föld tengelykörüli forgásából származó tehetetlenségi erő Forrás: NOAA

Egy érdekes kísérlet eredményei szerint, Magyarországon is hasonló jelenség tapasztalható.

A kísérletben részt vettek 50 százaléka tapasztalta azt, hogy az óramutató járásával ellentétes, tehát az északi félteke viszonyainak megfelelő irányba folyt le a víz, 41 százalékuk azonban a dél félgömbön érezhette magát, ugyanis az ő esetükben pontosan fordított irányba örvénylett a víz.

A Coriolis-effektus a nagy kégköri ciklonok mozgását is befolyásolja Forrás: NASA/ESA

A kisebbségi 9 százalék pedig megtapasztalhatta, hogy milyen lehet mosakodni az egyenlítőn, ugyanis az ő esetükben kitérés nélkül áramlott a víz. Ha mindettől már kellően összezavarodtunk, lássuk, hogy mi is a magyarázat erre a furcsaságra. Ahhoz, hogy a Coriolis-effektus – ami csak egy a tehetetlenségi erők között – a maga „tisztaságában” érvényesüljön,

minden zavaró momentumot ki kellene küszöbölni,

de ez még laboratóriumi viszonyok között is nehezen megoldható feladat, a fürdőszobában pedig egyenesen lehetetlen.

A Coriolis- erő a világtenger víztömegére, és az atmoszféra légáramlataira gyakorolja a legjeletősebb hatást Forrás: Elter Tamás

A kézmosó kagyló vagy a fürdőkád nem hengerszimmetrikus formája eleve jóval nagyobb nyomóerőt hoz létre, mint a Coriolis-effektus. Ezért a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkét féltekén a számítottól eltérően is mozoghat a lefolyó víz. Ezért ha bezárnának bennünket abba a bizonyos ablak nélküli szobába, a lefolyóban áramló víz irányából még nem tudnánk biztosan eldönteni, hogy Sidney-ben vagyunk-e, vagy pedig Budapesten.