Ősi, gömb alakú csillaghalmazokban rejtőzhetnek a földönkívüliek

Fantáziarajz a Matuzsálemről, azaz a PSR B1620-26 b exobolygóról

A Tejútrendszer szélén talált ősi csillagok zsúfolt, gömb alakú halmazai lehetnek a Földön kívüli élet legjobb lelőhelyei egy új elmélet szerint.

A Földön kívüli élet utáni kutatás első célpontjai voltak ezek a zsúfolt, gömb alakú csillaghalmazok, ám kevés sikerrel járt eddig a csillagok körül esetleg keringő bolygók keresése. Két csillagász szerint

mégis jó oka van, hogy folytassák a keresést

- tudósított a BBC News az Amerikai Asztronómiai Társaság (AAS) 227. konferenciájáról, ahol Rosanne Di Stefano és Alak Ray csillagászok bemutatták elméletüket.

Az exobolygók nyomában

A négymilliárd éves Napnál sokkal idősebb, átlagosan tízmilliárd éves gömb alakú halmazoknak nincs sok fiatal csillaga, melyek a bolygók létrejöttéhez szükséges fémes elemekben gazdagok lennének.

A 47 Tucanae (NGC 104) gömbhalmaz - akár itt is kereshetjük a földönkívülieket Forrás: Wikimedia Commons

Ám Di Stefano, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársa kimutatta, hogy friss felfedezések szerint a Napnál sokkal kevesebb fémmel rendelkező csillagok körül is keringenek exobolygók, különösen a Földhöz hasonló kicsi, köves planéták.

"Amikor az 50-es, 60-as években elindult a Földön kívüli élet utáni kutatás, még azt sem tudtuk, vannak-e exobolygók. Most már használhatjuk a

több mint kétezer, az új bolygó felfedezéséből származó információt

és feltehetjük a kérdést, lehet-e belőlük a gömb alakú csillaghalmazokban" - magyarázta Di Stefano.

A két csillagos Matuzsálem

Felhívta a figyelmet a PSR B1620-26 b jelű, Matuzsálemnek is nevezett exobolygóra, az egyetlen, eddig felfedezett planétára, mely egy gömbalakú halmaz csillaga - sőt két csillaga - körül kering. Ebből arra lehet következteti, hogy abban a halmazban több bolygó is lehet - tette hozzá Di Stefano.

Fantáziarajz a Matuzsálemről, azaz a PSR B1620-26 b exobolygóról Forrás: Wikimedia Commons

A két kutató a lehetséges új lelőhelyet is azonosította a gömb alakú csillagklasztereken belül. Mivel az ottani csillagok többsége öreg, hűvös vörös törpe,

az élhető planétáknak nagyon közeli pályán kell keringeniük, hogy folyékony vizük lehessen.

A gravitációs erők közbeszólhatnak

Nem a víz jelenléte az egyetlen kihívás a zsúfolt halmazban keringő bolygók számára. A mindössze száz fényévnyi átmérőjű gömbhalmazban összezsúfolódó milliónyi csillag gravitációs erői könnyen szétszakíthatják a naprendszereket. Van azonban egy hely a klaszterben, ahol a csillagok nincsenek annyira közel egymáshoz, hogy a köves planétákat elszakíthatnák a naprendszerüktől - magyarázta Di Stefano.