Az Abwehr ügynökének vélték a szovjet James Bondot

Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje

Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította.   Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.

Vilmos császár hadseregétől a szovjet katonai hírszerzésig

Ha van a népszerű filmhősnek, James Bondnak történelmi alteregója, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb mesterkémét mindenféleképpen annak tekinthetjük.

Lenyűgöző példája a kémkedés briliáns sikerének”

– emlékezett meg róla Douglas MacArthur tábornok, aki a második világháború idején az Egyesült Államok csendes-óceáni haderejének volt a főparancsnoka.

Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia

Sorge életútja olyan, mint egy izgalmas kémregény. Wilhelm Richard Sorge, a tehetős német olajmérnök kilencedik gyermekeként

1895. október 4-én a cári birodalomhoz tartozó Bakuban látta meg a napvilágot.

Apja a cári kormány megbízásából kőolaj-lelőhelyeket tárt fel Azerbajdzsánban, munkája végeztével a család 1898-ban visszaköltözött Berlinbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a német császári hadseregbe. Többször kitüntette magát, megkapta a II. osztályú Vaskeresztet, és tiszthelyettessé léptették elő. Háromszor is megsebesült, utoljára olyan súlyosan, hogy emiatt 1918-ban leszerelték a hadseregtől.

Richard Sorge a német császári hadsereg katonájaként (a kép bal oldalán) az első világháború idején Forrás: Bundesarchiv

Lábadozása alatt kezdte el Karl Marx munkáit olvasni, amelynek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a rendkívül intelligens és kiváló képességekkel megáldott fiatalember PhD fokozatot szerzett a hamburgi egyetemen.

Még ugyanebben az évben belépett Németország Kommunista Pártjába.

A jóképű és megnyerő modorú Sorge igen népszerűnek számított hölgytársaságban, és nem is bizonyult különösen gátlásosnak, hiszen még egyetemi oktatója, Gerlach professzor feleségét is elszerette.

Német páncélos alakulat valahol a Szovjetunióban, 1941 nyarán, a Barbarossa-hadművelet idején A történészek álláspontja szerint Sorge hírszerzési információinak komoly szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió túlélte a moszkvai csatát Forrás: Bundesarchiv

Meggyőződéses kommunistaként részt vett az 1923-as Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, majd 1924-ben Moszkvába emigrált.

A Szovjetunió Kommunista Pártjába 1925-be vették fel az „ambiciózus német elvtársat”,

aki először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, és a Komintern apparátusába dolgozott. A kalandvágyó Sorge az irodai munkát azonban nem tartotta túl izgalmasnak, ezért 1929-ben belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos állományába. Világhíressé vált karrierje ekkortól vette kezdetét.

A Távol-Kelet vonzásában

A katonai hírszerzésnél a legjobbaktól kapott kiképzést. A lett származású Jan Karlovics Berzin, a GRU alapítója volt legfőbb mentora, de

a másik híres szovjet mesterkém, Szemjon Petrovics Urickij is részt vett a nagyreményű ügynök képzésében.

1929 novemberében visszaküldték Németországba. Az ekkor már forrongó weimari köztársaságban az igen erős kommunisták mellett egyre többen tekintettek úgy Adolf Hitlerre illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP),mint a jövő megváltójára.

Sorge 1929-ben belépett Hitler pártjába, a Nemeztiszocialista Német Munkáspártba is Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Sorge 1929 végén az NSDAP tagja lett,

náci párttagságának később komoly hasznát vette.

Moszkvai kapcsolataival egyeztetve, 1930-ban a Távol-Keletre küldték. Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikus lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. Sorge mint a német hírügynökség, a DPA, és a Frankfurter Zeitung munkatársa lépett színre a kínai nagyváros társadalmi életének porondján. Rövid idő alatt kitűnő és széleskörű kapcsolatrendszert épített ki.

Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel Forrás: Wikimedia Commons

Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a hódító szándékú Japán Császárság, és a Kuomintang, a Kínai Köztársaság kormánya közötti viszony.

Sorge feladata a háborús készülődéssel kapcsolatos adatgyűjtés, és a kínai kommunisták támogatása volt.

Egyik legértékesebb, és a későbbiekben sokat jelentő kapcsolatára is Sanghajban tett szert, Hocumi Ozaki személyében. A befolyásos politikai nexusokkal rendelkező japán újságíró néhány évvel később már mint a császári kormány tanácsosa egyengette régi barátja, Richard Sorge útját a legmagasabb körökig.

Richard Sorge a harmincas években Forrás: Printerest

Amerikai kapcsolatokra is szert tett többek között Agnes Smedley újságíró személyében, aki nem csak hasznos hírforrás volt, hanem Sorge szeretője is lett. Ha már a hölgyeknél tartunk érdemes megemlíteni, hogy Sorge Sanghajban talált rá élete nagy szerelmére, a japán Isi Hanakóra is.

Sztálin James Bondja

Sorge Kínából rövid időre visszatért Moszkvába, ahol új feladatot kapott; Japánban lesz a GRU fedett rezidense. Mielőtt Tokióba utazott volna, tett még egy kitérőt az Egyesült Államokban is.

A Japán Császárság washingtoni nagykövetségétől első osztályú ajánlást kapott

a tokiói külügyminisztériumhoz. Richard Sorge 1933. szeptember 6-tól kezdte meg kalandregénybe illő szolgálatát a felkelő nap országában, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója.

Az örökké és mindenkire gyanakvó szovjet diktátor Sorge jelentéseiben sem bízott eleinte Forrás: Wikimedia Commons

Sorge státuszánál fogva nem élvezett semmiféle diplomáciai immunitást, védelem nélküli fedett ügynök volt, akinek még a szovjet nagykövetség közelébe sem volt szabad mennie. A briliáns tehetségét már Sanghajban bebizonyított Sorge Tokióban is rendkívül kiterjedt, és a legmagasabb körökig érő kapcsolatrendszert épített ki.

Saját hírszerző hálózatát rendkívül körültekintően, és a legszigorúbb konspiráció mellett irányította.

Még a legközelebbi munkatársai sem ismerték a szorgalmasan gyűjtött információk forrását. Sorge két legközvetlenebb munkatársa az ugyancsak német származású Max Clausen, a hálózat rádiósa, valamint Mijagi Jotoku, a japán összekötő volt.

Konoe herceg, miniszterelnök Forrás: Wikimedia Commons

1939 után nyílt titok volt Japán háborús készülődése, csak még az nem volt világos, hogy mi lesz a csapásirány. Az ezzel összefüggő hétpecsétes államtitokként őrzött tervek illetve információk megszerzése

különösen nehéz feladatnak bizonyult egy annyira zárt világban, mint amilyen a japán államigazgatás volt.

Sorge bejáratos lett Németország tokiói nagykövetségére, ahol hamarosan összebarátkozott Eugen Ott nagykövettel.

Wilhelm Canaris tengernagy, a német katonai elhárítás, az Abwehr feje. Tokióban eleinte úgy vélték, hogy Sorge a szövetséges németeknek dolgozik Forrás: Bundesarchiv/Junge, Peter Heinz

Kapcsoltuk olyannyira bizalmas barátsággá fejlődött, hogy a követség belső információs tájékoztatóját szerkesztő Sorge a szupertitkos, kódolt táviratok tartalmához is hozzáférhetett. Egy másik barát, Hocumi Ozaki révén még a császári kormány feje, Konoe Fumimaro herceg, miniszterelnök bizalmát is elnyerte Sztálin szuperügynöke.

Pontos információi voltak a Szovjetunió elleni támadásról

Sztálint mindig is nyomasztotta Japán várható háborús magatartása, hiszen a császárság potenciális fenyegetést jelentett a szovjet távol-keleti területekre nézve. Amikor 1940 őszén Matsuoka külügyminiszter Berlinben aláírta Japán csatlakozást az Antikomintern paktumhoz, ez még inkább gyanakvóvá tette a szovjet diktátort.

Matsuoka külügyminiszter (középen ülve) Moszkvában. 1941 kora őszére dőlt el véglegesen, hogy Japán nem avatkozik be semmilyen formában sem a német-szovjet fegyveres konfliktusba Forrás: WW2

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos novemberi berlini látogatása után nyilvánvalóvá vált, hogy a mélypont közelébe zuhantak a német-szovjet kapcsolatok.

Adolf Hitler december 18-án írta alá a 21. számú hadműveleti utasítást, a Szovjetunió megtámadásáról.

Hitler is szívesen vette volna, ha a következő év májusára tervezett német offenzíva megindítása után, Japán lerohanja a szovjet távol-keleti területeket. Sorge a császári haderő vezérkaráig nyúló információs hálózatának köszönhetően már 1941 tavaszán tudta, hogy Japán a Csendes-óceán irányába történő terjeszkedést fontolgatja.

1941 december 7-én Japán hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államok csendes-óceáni flotta támaszpontját, Pearl Harbort. Sorge már szeptemberben tudomást szerzett a japánok tervéről Forrás: U.S. Navy Archive

Azonban hozzájutott ennél még sokkal életbevágóbb információkhoz, a Szovjetunió-ellen tervezett Barbarossa-hadművelet néhány részletét illetően. Sorge a május közepére tervezett, de a balkáni fiaskó miatt elhalasztott offenzíva új, június 22-i dátumát is megszerezte.

Részletes jelentést küldött Moszkvába, Sztálin azonban nem akart hitelt adni Sorge jelentésének,

mivel azt volt a meggyőződése, hogy Hitler 1942 előtt semmiféleképpen sem indít támadást a Szovjetunió ellen.

Sztálin (a kép jobb szélén) nem hitte el, hogy a németek már 1941 nyarán megtámadják a Szovjetuniót Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Amikor alig két héttel a támadás előtt, június 6-án, egy vezetői tanácskozás közben kézhez kapta Sorge jelentését, ekként reagált:” És itt van ez az alak, aki gyárakat és bordélyokat hoz létre Japánban, ráadásul azt mondja, hogy június 22-én következik be a német támadás. Arra céloztok, hogy talán neki is hinnem kellene?” A történelem Sorgét igazolta.

Gépesített német alakulat a Szovjetunió elleni 1941-es hadjáratban Forrás: Bundesarchiv/Otto

1941. szeptember elején azt is jelezte, hogy a japán kabinet eldöntötte, Amerika megtámadásával a Csendes-óceánon fog továbbterjeszkedni. Ez az információ döntőnek bizonyult a német támadás 1941 decemberében Moszkva alatt történt feltartóztatásában, mert a hír ismeretében Sztálin a szovjet főváros védelmére vezényelhette a pihent és jól felszerelt szibériai hadosztályokat.

Az Abwehr ügynökének nézték

1939-től 1941 szeptemberéig Sorge összesen 141 rádióadásban tájékoztatta a GRU-t rendkívül fontos, szupertitkos japán és német politikai, valamint katonai információkról.

A japán elhárításnak azonban hosszadalmas munkával sikerült bemérnie a titkos rádióadót,

és felgöngyölíteni Sorge szűkebb stábját. 1941 októberében először Hocumi Ozakit vették őrizetbe, majd néhány nappal később Sorgét és Clausent is letartóztatták.

A mesterkém 1941 októberében bukott le Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A japán elhárításnak az volt a meggyőződése, hogy Sorge a német katonai hírszerzés, a Canaris tengernagy által irányított Abwehr számára kémkedett, ezért eleinte diszkréten is kezelték az ügyet. Ott, a Harmadik Birodalom tokiói nagykövete, először mélyen felháborodott barátja letartóztatásán, amelyet a japánok alaptalan és beteges bizalmatlanságának tudott be.

A japán kémelhárítás azonban gyorsan felfedte Sorge valódi megbízójának kilétét.

A császári titkosszolgálat háromszor is cserét ajánlott a Szovjetuniónak, Sztálin azonban mindháromszor visszautasította ezt.

Sztálin és Berija (a kép bal szélén) az NKVD főnöke. Sztálin háromszor is visszutasította a japánok által felajánlott kémcserét Forrás: Origo

Richard Sorgét három évi fogság után, 1944. november 7-én a tokiói Szugamói börtönben kivégezték. Holttestét először a börtön temetőjében földelték el, majd onnan került végső nyughelyére, a tokiói Tama temetőbe.

A tokiói Szugamói börtön, ahol Sorgét 1944 november 7-én kivégezték Forrás: Wikimedia Commons

1964-ben Hruscsov, az SZKP főtitkárának kezdeményezésére posztumusz a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesítették. A legendás kém alakját több játékfilm és regény is megörökítette. „Munkája hibátlan volt” – ezt a szakmai elismerést nem kisebb személyiségtől, mint a 20. század másik legendás mesterkémétől, Kim Philby-től kapta.

A legendás mesterkém, Richard Sorge síremléke a Tama temetőben Forrás: Wikimedia Commons

Nagy szerelme, Isi Hanako 2000-ben bekövetkezett haláláig szinte minden nap felkereste a hallhatatlanná vált mesterkém tokiói sírját.