Különös rituálék a legnagyobb újkőkori emlékműnél

Stonehenge

A Stonehenge-nél is nagyobb kőépítményre bukkantak Angliában, nem messze világhírű társától. A jelek szerint ez lehet a legnagyobb újkőkori emlékmű a szigetországban.

Az utóbbi idők egyik legnagyobb régészeti eredményeként aposztrofálják azt a 4500 éves kőtömböt, amelyet nemrég fedeztek fel régészek a híres Stonehenge szomszédságában. A három kilométerre, Durrington Walls területén fekvő emlékmű körülbelül ötször akkora, mint a Stonehenge, egyes kőoszlopai elérik a 4,5 méteres magasságot.

A kutatók ezért egyszerűen „superhenge-nek” nevezték el a megdöbbentő leletet.

Gigantikus méretű „kuzin”

Nyaranta ezrek gyűlnek össze a Salisbury síkságon, hogy a napfordulót ünnepeljék a Stonehenge köveinél. A monumentális, őskori sziklák ilyenkor a felkelő nappal állnak egy sorba: a Stonehenge tengelye a nyári napforduló napjának napfelkeltéjével esik egybe. Méltán híres a világ kulturális örökségébe is felkerült ősi, nagy-britanniai emlékmű, amelyre évente majd egymillióan kíváncsiak. Mégis érdemes eljátszani egy gondolat erejéig gigantikus méretű kuzinjának eredetével, céljaival, amely alig néhány kilométerre fekszik Stonehenge-től.

"Gigantikus kuzin" Forrás: © LBI ArchPro, Juan Torrejón Valdelomar, Joachim Brandtner

Csupán három kilométerre, északkeletre található Durringon Walls, az ötszáz méter széles, földből épült töltés egyhangú területe. A földfelszín alatt azonban egy valóságos csoda húzódik, amelyet Vicent Gaffney, a Bradfordi Egyetem régésze, valamint Wolfgand Neubauer az ausztriai Ludwig Boltzmann Intézet munkatársa és a Birmingham Egyetem kutatói fedeztek fel.

Friss eredményeikről a The Economist is beszámolt.

Durrington Walls mélysége közel kétszáz óriási követ rejt, amelyek feltételezhetően egykor a felszínen álltak, méreteikkel eltörpítve sokkal híresebb szomszédjukat.

Négy és fél méteres kőóriások

A kutatók egy speciális technológia segítségével térképezték fel a Stonehenge körüli hatalmas területet. Kis „traktoraikat” két különböző típusú detektorral szerelték fel, melyek a mágneses mező anomáliáit jelezték. Az első mérések azonban nem találtak semmi érdekeset Durrington Walls területe alatt, ezért a régészek egy új módszerrel próbálkoztak: többcsatornás, földfelszínen áthatoló radart használtak, amely már a felszín alatt átalakította a rádióhullámokat és összegyűjtött minden visszatükröződést a föld alatt rejtőzködő leletekről.

A kutatók egy speciális technológia segítségével térképezték fel a Stonehenge körüli hatalmas területet. Forrás: Geert Verhoeven/© Copyright 2014 Geert Verhoeven (LBI for Archaeological Prospection & Virtual Archaeology), all rights reserved/Geert Verhoeven

Az így átvilágított kövek közül néhány elérte a 4,5 méteres gigantikus magasságot; a földalatti kőmező összességében a Stonehenge területének ötszöröse, a kőépítmények kora feltételezhetően 4500 év. A speciális vizsgálattal anélkül tudták beazonosítani az építmény maradványainak elhelyezkedését, hogy kiásták volna azokat. A kutatók a külső árok alatt, egyméteres mélységben bukkantak rájuk.

A felfedezés teljesen új és óriási jelentőségű, mert nincs a világon máshol ehhez hasonló, döbbenetes lelet"

– nyilatkozta Vince Gaffney, a kutatócsoport vezetője.

Ősi rituálék helyszíne

Az óriási köveket feltehetően Stonehenge-gel egy időben, vagy még korábban állították fel. A méretes kődarabokat a Salisbury síkságon található homokkövekből faragták ki az egykori építők. Elhelyezkedésük alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az építmény ősi rituálék helyszíne lehetett, egyes hiedelmek szerint démonok lakhelye.

Az építmény valódi célja egyelőre még rejtély, és a feljegyzések is hiányosak. Durrington Walls a legnagyobb valószínűség szerint spirituális vagy rituális hely lehetett, amely később, tovább terjeszkedve, magában foglalt egy állandó lakosokkal rendelkező települést is. A padlómaradványok azt sugallják, hogy a „superhenge” egy ideig faluközpontként funkcionált, amely korában az egyik legnagyobbnak számított Nyugat-Európában.

Stonehenge Forrás: Geert Verhoeven/© Copyright 2014 Geert Verhoeven (LBI for Archaeological Prospection & Virtual Archaeology), all rights reserved/Geert Verhoeven

Élők vagy halott ősök világa

A késői generációk aztán valószínűleg ledöntötték az ősi köveket és felgyújtották a területet. A köveket betemetve területvédelmi célokkal létrehoztak egy töltést, az Avon folyó közelében. A kutatók szerint ez segíthetett megőrizni teljes pompájukban a gigantikus méretű köveket.

A 2003-ban indult Stonehenge Riverside program a töltés alatt hét kisebb kunyhóból álló épületcsoport maradványára bukkant a területen. Az ásatásokat végző Sheffieldi Egyetem kutatói bútorok nyomát is felfedezték, valamint egy hosszú, feltehetőleg a szertartásokhoz használt felvonulási utat Durrington Walls, a Stonehenge és a folyó között.

Az itt talált agyagedények töredékei, valamint a kiásott állati csontok arról tanúskodnak, hogy a töltésnél gyakran rendezhettek ünnepi lakomákat. Emberi maradványok azonban csak a Stonehenge közeléből kerültek elő (szám szerint 240), ami arra enged következtetni, hogy

Durrington Walls az élők világát, Stonehenge pedig a halott ősökét képviselte.

(Jeki Gabriella összeállítása)