Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil

Krokodil
Miocén időszaki folyómeder lapátszájú krokodillal
Vágólapra másolva!
Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.
Vágólapra másolva!

Élet az Amazonas kialakulása előtt

Rodolfo Salas-Gismondi, a perui Nemzeti Természettudományi Múzeum őslénytani osztályának vezetője és kollégái lassan több mint egy évtizede kutatják az Amazonas környékének ősi üledékeit. A hatalmas folyam a miocén időszak (23 millió évtől 5,5 millió évig) végén, nagyjából 10,5 millió évvel ezelőtt jött létre.

Miocén időszaki folyómeder lapátszájú krokodillal Forrás: Live Science

Az ezt megelőző időkben a terület tavak láncolatából, lápvidékekből, és kisebb folyók által szabdalt vizes élőhely volt. A miocén folyók – szemben a mai viszonyokkal – délről északi irányba folytak, és szemben az Amazonasszal, nem az Atlanti-óceánba, hanem a Karib-tengerbe ömlöttek. Ez buja ősi trópusi paradicsom fajokban gazdag ökoszisztéma lehetett, legalább is ezt bizonyítják a kutatócsoport által feltárt fosszilis bizonyítékok.

Lapátszájúak és kagylóevők

Salas-Gismondi és munkatársai több olyan, a hatalmas folyam által a folyóágy üledékeiből kimosott, és a régmúltban szabályos turzásokként felhalmozott fosszilis csontágyat találtak, amelyben számos, miocén-időszaki nagyragadozó, köztük kihalt krokodil és kajmánfélék igen jó megtartású maradványai kerültek elő. Összesen hét ősi krokodilfélét sikerült azonosítaniuk, amelyből öt teljesen új fajnak bizonyult a tudomány számára. Valamennyi közül a rendkívül furcsa, rövid, széles és lekerekített végű, lapátszerű szájjal rendelkező Gnatusuchus pebasensis nevű faj bizonyult a legérdekesebbnek.

A most felfedezett lapátszájú krokodil rekonstrukciója Forrás: Live science

A mai krokodilalakúaktól eltérően ennek a fajnak nem a jól ismert hegyes és kúpos, hanem tompa, lekerekített végű, cölöpszerű fogak ültek az állkapcsaiban. ( A krokodilalakúak rendjébe tartoznak a valódi krokodilok, a kajmánfélék, az aligátorok, és a hosszú, csőrszerű állkapoccsal rendelkező gaviálfélék.) Az új fosszilis faj fogazata sajátos életmódbeli adaptáció; a Gnatusuchus ugyanis nem az itatókra járó nagyvadakra lesett, és még csak nem is halakra vadászott, hanem a tavi iszapba ágyazódott kagylók, és az üledéken csúszó csigák zsákmányolására szakosodott. A tompa tömör fogak a kemény kagylóhéjak feltörésének ideális eszköze lehetett; az anatómiai sajátosságokon kívül a feltárt rengeteg szétzúzott, sérült fosszilis kagylóhéj is azt bizonyítja, hogy ezek a krokodilok puhatestűevésre specializálódtak.

A fosszilis csontágyakban felfedezett különböző fajokhoz tartozó maradványok Forrás: Live Science

A feltárt és átvizsgált nagymennyiségű kagylófosszília teknőinek 93 százaléka krokodilharapástól sérült – nyilatkozta Salas Gismondi, a tanulmányvezető szerzője. „Ez egy egyedülálló fosszilis közösség, valamennyien más időben és más helyen éltek” – mondta el a Live Science-nek Salas Gismondi, utalva a maradványok felhalmozott jellegére.

Krokodil, amely az iszapban turkált

Ezek az úgynevezett cölöpfogú krokodilok az ősi tavak és folyók medrében lapátszerű szájukkal túrták az üledéket, és az iszapból kiforgatott kagylók illetve csigák héját összeroppantva jutottak hozzá az ízletes falatokhoz. Egyébként napjainkban is zsákmányolnak a krokodilok puhatestűeket, de ezek csak töredékét teszik ki a táplálékrendjüknek. Az ősi lapátszájú krokodiloknak viszont a kagylók és csigák alkották a kizárólagos táplálékát. Az öt újonan felfedezett fosszilis fajból három krokodil, kettő pedig kajmánféle.