Különleges magyar fotó lett a nap képe a NASA-nál

Szolárgráfia 2013 telén. A vonalak azért szaggatottak, mert időnként felhős volt az ég. A felvétel a Dunakeszi reptéren készült

Kovács Csaba magyar fotográfus felvétele lett szombaton a nap asztronómiai fotója a NASA-nál. A lehető legegyszerűbb eszközzel készült fotón az látszik, hogyan jár a Nap a téli napforduló után.

Az amerikai űrügynökség Goddard Űrközpontja és a Michigani Műszaki Egyetem egy-egy csillagásza 1995 óta válogat a legjobb csillagászati fotók közül – ez az APOD. Kovács Csaba több éve foglalkozik lyukkamerákkal. Ezek lényegében a legegyszerűbb fényképezőgépek, sőt annyira nem bonyolultak, hogy talán túlzás is gépnek nevezni ezeket a szerkezeteket. Egyszerű dobozokról van szó, amelyek oldalán egy apró lyuk található.

Ezen az apró lyukon keresztül fény szűrődik be a doboz belsejébe, ahol egy fényérzékeny hordozóra, filmre vagy papírra vetül ki. A rangos APOD-válogatásba bekerült fotó is így készült. A felvétel a Nap járását mutatja be:

Szolárgráfia 2013 telén. A vonalak azért szaggatottak, mert időnként felhős volt az ég. A felvétel a Dunakeszi reptéren készült Forrás: Kovács Csaba

Felkel és lenyugszik

„A NASA nap képe negyvenöt napon keresztül készült 2013 telén. Az általam készített lyukkamera ennyi ideig volt a helyszínen, a Dunakeszi reptéren, és rögzítette az egy helyben álló Antonov AN-2 repülőgépet. A háttérben szépen kirajzolódik a Nap pályája, ahogy bal oldalon (keleten) felkel és jobb oldalon (nyugaton) lenyugszik” – mondta Kovács Csaba az Origónak.

A felvétel nagyjából húsz nappal a téli napforduló után kezdődött, tehát a képen az látszik, hogy a Nap egyre magasabban jár az égen.

Rekordhosszú fényképezés

A szolárgráfia a lyukkamerás világon belül is különlegesség. Ezek a leghosszabb leghosszabb expozíciós idővel készülő fotográfiák, a képek elkészülése pár órányitól akár a fél évig is eltart.

A szolárgráfia készítéséhez alacsony fényérzékenységű fotópapírt (fényérzékeny hordozót) kell alkalmazni, amibe a Nap pályája szinte beleég – magyarázta Kovács Csaba. Érdekesség, hogy a képhordozó alapjában véve fekete-fehér, ám digitális előhívás után az elkészült kép színes lesz.

A fotós szerint: „A szolárgráfiákból nagyon jól ki lehet olvasni, hogy amikor magasan járt a Nap, közel voltunk a nyári napfordulóhoz, és amikor alacsonyan, akkor a télihez, valamint azt is, hogy milyen volt általánosságban az időjárás.”