Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?

Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sőt bizonyos evolúciós változásokat is előmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentők. Például a városokban élő pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.

Az újdonság az, hogy ezek az evolúciós változások sokkal gyorsabban játszódnak le, mint korábban gondolták, és kortárs időskálán nézve gyakorolnak hatást az ökoszisztéma működésére.

Nem a távoli jövőben, hanem most

Marina Alberti, a Washingtoni Egyetem kutatója új cikkében azt állítja, hogy az ember által hajtott evolúciós változások befolyásolják az ökoszisztémák működését, amint az látható is. Ennek jelentős következményei lehetnek a ökológiai és az emberi jólétre.

Verebet etető turista Forrás: AFP/Kay Nietfeld

„Most már vannak bizonyítékaink a gyors evolúcióra. Ezek a változások rögtön befolyásolhatják a környezet állapotát. Ez az úgynevezett ökoevolúciós visszacsatolás” – mondta Alberti professzor, aki várostervezéssel foglalkozik.

„A városok nem egyszerűen azzal befolyásolják a biológiai sokféleséget, hogy csökkentik a városi élőhelyeken élő fajok számát és változatosságát” – mondta Alberti. A városokban lakó emberek miatt az ottani élőlények gyorsabb evolúciós változásokon mennek keresztül.

„Ez hatással van az ökoszisztéma funkcióira, amilyen a biológiai sokféleség, a tápanyag-körforgás, a magok szétszóródása, a méregtelenítés, az élelmiszer-termelés és végső soron az emberi egészség és jólét” - tette hozzá a professzor.

Urbanizálódott állatok

A Trends in Ecology & Evolution folyóiratban megjelent cikkében Alberti módszeresen sorra veszi az „emberi bélyegeket”, azaz a dokumentáltan ember által okozott változásokat a halaknál, a madaraknál, az emlősöknél és a növényeknél, valamint ezek hatását az ökoszisztéma működésére.

A növekvő pókokon és a zsugorodó lazacokon kívül még felsorolja a fémionoknak egyre jobban ellenálló földigilisztákat, azt, hogy néhány növény magja kevésbé hatékonyan terjed, és megemlíti a városi egér egy típusát, amely „kritikus gazdája” a Lyme-kórt terjesztő kullancsoknak, s e miatt kiugrások jönnek létre az emberek e betegségnek való kitettségében.

Az énekesmadarak szelídebbekké és merészebbekké válnak, egyúttal megváltoztatják az éneküket, hogy jobban hallható legyen a zajos városi háttérben. Az európai feketerigó lassan állandó madárrá válik, azaz a városi életmód miatt megváltoztatja korábbi vándorló viselkedését.

Városi madárözön Forrás: AFP/Prakash Mathema

A változások elősegítése az emberek által

A városi emberek különféle módokon idézik elő ezeket a változásokat, állítja Alberti. Urbanizációnk megváltoztatja és széttördeli a természetes vegetációs mintázatokat, mérgező szennyező anyagokat, valamint újfajta zavaró tényezőket – amilyen a zaj, a fény és a hőmérséklet-növekedés – juttat a környezetbe.

Kihívások és lehetőség az evolúció alakítására

Alberti szerint a következő kérdések várnak mielőbbi megválaszolásra.

• Valóban befolyásolja a gyors urbanizáció a földi evolúció menetét?
• Tényleg közelebb hozza az urbanizáció a világot egy olyan evolúciós fordulóponthoz, amilyen a Nagy Oxidációs Esemény volt több mint 2 milliárd éve?
• Megváltoztathatják-e az urbanizáció különféle mintázatai az emberi tevékenység hatását az ökoevolúcióra?

A kétségek ellenére Alberti kijelentette, hogy az övé nem „katasztrófa szemléletű” nézőpont, hanem olyan, amelyik rámutat mind a kihívásokra, mind arra az egyedi lehetőségre, amely az emberek előtt áll, hogy alakítsák a Föld bolygó evolúcióját.

A városi környezetek ökoszisztémái bizonyos fajta keverékek, mondta. „Éppen a hibrid természetük teszi őket instabillá, de megújulásra képessé.”

„Az urbanizálódó ökoszisztémákat az összeomlásba is kergethetjük, de tudatosan is kormányozhatjuk egy rugalmas és fenntartható jövő felé” – mondta Alberti. „A kérdés az, hogy vajon felfogjuk-e, milyen szerepet játszunk ebben.”