Neil Armstrong, az első ember, aki a Hold felszínére lépett, 2012. augusztus 25-én hunyt el.
Özvegye, Carol, amikor férje halála után összepakolta személyes tárgyait, nagyon meglepődött: az űrhajós szekrényében ugyanis a holdraszálláskor használt műszereket és használati tárgyakat talált.
Az Apollo-11 holdkompja, az Eagle, azaz a Sas 1969. július 20-án szállt le égi kísérőnk felszínére, fedélzetén Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal.
Maga az űrhajó, Michael Collins asztronautával a fedélzetén Hold körüli pályán maradt. Az Apolló-11 küldetése volt az első sikeres Hold-expedíció az emberiség történetében.
Az özvegy által megtalált csomag, amelyben a becses relikviák rejtőztek, egy McDivitt táska, amelynek az Eagle, azaz az Apollo holdraszálló moduljának fedélzetén volt a helye.
Carol a felfedezés után rögtön felkereste Allan Needellt, a Smithsonian Nemzeti Légi- és Űrkutatási Múzeuma (National Air and Space Museum) Apollo-részlegének kurátorát, képeket küldve a táska tartalmáról - ő rögtön rájött, hogy az űrutazáshoz szükséges tárgyakat lát. Kis kutatás után kiderült, hogy pontosan miről is van szó: ezek az Apollo-11 Eagle holdkompjának használati tárgyai.
Rendkívül kevés eszköz érkezett vissza az Apollo-11 missziójáról, pontosabban a holdraszállás helyszínéül szolgáló úgynevezett Tranquility-bázisról – ezért ezek a tárgyak szinte felbecsülhetetlen értéket jelentenek az asztronautika számára.
A legnagyobb jelentőségű relikvia az a 16 milliméteres kamera, amellyel magát a holdraszállást rögzítették, majd Armstrong és Aldrin tevékenységét is megörökítették a Hold felszínén.
Többek között ez a jobb első ablak mögött elhelyezett gép vette fel azt is, ahogyan a két űrhajós talajmintákat gyűjt, és felállítja az Egyesült Államok zászlóját.
A táska, a teljesség igénye nélkül, magában rejtette a kamerát, segédlámpákat, optikai igazított „távcsövet”, a fedélzeten használt villanykörtét, derékhevedert, a sisakhoz társítható hevedert, polírozott fémtükröt, vészhelyzet esetén használandó csavarkulcsot, hálót, és még néhány hasonló eszközt.
A McDivitt táskának valójában a Hold felszínén kellett volna maradnia – Armstrong a Hold-expedíció után egyszer sem említette senkinek, hogy szuvenírként visszahozta magával a Földre.
A McDivitt Táskát egyébként az Apollo-9 misszió parancsnokáról, Jim McDivittről nevezték el. McDivitt találta ki, hogy szükség van egy olyan tárolóra, amelyet az űrhajó első részében, a kabin területén helyezhetnek el, tele olyan kisebb, de fontos eszközökkel, amelyek a hajón kívüli tevékenységeknél elveszhetnek.
A táska, rövid nevén TSB, egy női ridikülre hasonlít: szövetből készült, és a tetején kapoccsal záródik.A tárgyakat egyelőre a Smithsonian Légi- és Űrkutatási Múzeuma leltárba veszi. Később kiállítás nyílik a rendkívül értékes eszközökből, hogy a nagyközönség is megcsodálhassa a Holdon használt műszereket, szerszámokat.